Magyar Péter édesapja meglopta, zsarolta, késsel fenyegette a saját rokonát

INSIDER
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.05.15.

Amerika győzelemhez akarja segíteni Ukrajnát

Ígérethalmazzal érkezett Kijevbe Blinken.

Az Egyesült Államok elhatározottságát hangoztatta Antony Blinken külügyminiszter Ukrajna győzelemhez segítse iránt, amikor kedden Kijevben találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.

A megbeszélésről szóló amerikai közlemény szerint Antony Blinken az amerikai elkötelezettséget hangoztatta Ukrajna harctéri sikere és az ország fejlődése iránt, valamint kifejezte országa támogatását a lehető legerősebb Ukrajna felépítésében, amelyik „saját lábán képes megállni katonai, valamint gazdasági és demokratikus értelemben egyaránt”.

Az amerikai politikus kritikusnak nevezte az ukrajnai gazdaság reformját annak érdekében, hogy az Egyesült Államok fenntarthassa a gazdasági segítségnyújtást, valamint, hogy Ukrajna képes legyen magánbefektetőket vonzani, és előre lépni az Európai Unió felé vezető úton.

Antony Blinken megállapította, hogy a közelmúltban Ukrajna számára elfogadott új amerikai költségvetési törvényben szereplő segítségnyújtás elemei már elkezdtek megérkezni Ukrajnába, ami további jelzése annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett egy szuverén, független és életképes Ukrajna léte iránt, és nem fog megállni addig, amíg ezt nem sikerül megteremteni.

Denisz Smihal ukrán kormányfő beszámolt arról, hogy Ukrajna már megkapta a biztonsági támogatás szükséges elemeit, illetve, hogy a legutóbb bejelentett 400 millió dolláros amerikai fegyverszállítmány is elkezdett megérkezni az országba, ami – szavai szerint – segítséget nyújt nem csak az ellenség megállításában és feltartóztatásában, de területek visszafoglalásában is, ami stratégiai cél.

Előzetesen Antony Blinken tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, aki a kijevi megbeszélésen közölte, hogy országának két további Patriot légvédelmi rakétarendszerre van szüksége a kelet-ukrajnai Harkiv és térsége védelméhez.

Az ukrán államfő jelezte az amerikai külügyminiszternek, hogy Ukrajnának a legnagyobb hiánya éppen a légvédelemben van és ez egyben a legnagyobb problémája.

„Jelenleg tényleg szükségünk van két Patriotra Harkivnak és régiójának a védelmére, mert ott az embereket támadások érik, és nagyon aggódnak emiatt”

– magyarázta az államfő a találkozón, aminek az elején jelen volt a TSZN ukrán hírtelevízió stábja, és beszámolt a megbeszélésről.

Blinken elismerte, hogy Ukrajna most „nehéz időket” él át, egyúttal közölte, hogy az Egyesült Államok segítsége „már úton van”, további védelmi felszereléseket pedig később szállítanak. Az amerikai külügyminiszter kifejezte: bízik abban, hogy ez a segítség kulcsfontosságú lesz Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcában.

Az amerikai külügyminiszter kedden érkezett Ukrajnába. Látogatása idején a tervek szerint találkozik Denisz Smihal miniszterelnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett videóüzenetében cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Ukrajna és Oroszország állítólag 2022 tavaszán majdnem megállapodott a harcok beszüntetéséről, és a folyamat – London befolyására – Kijev elutasítása miatt szakadt meg.

„Ez az egyik legnépszerűbb hazugság, amit Oroszország és a vele szimpatizálók terjesztenek. Ha alaposan megnézzük a tényeket, ez az egész történet nem áll össze”

– mondta. Rámutatott arra, hogy a Kreml folyamatosan ismétli azt a történetet, miszerint Ukrajna „elutasította a békét” Isztambulban, hogy a háborúért a felelősséget önmagáról, az agresszorról arra az országra hárítsa, amelyet megtámadott.

„Ez abszurd, ha Oroszország békét akart volna, eleve nem támadta volna meg Ukrajnát” – szögezte le Kuleba. Emlékeztetett arra, hogy a háború elején valóban voltak találkozók az ukrán és az orosz delegáció között, de a felek álláspontja „annyira eltérő volt, és Oroszország követelései annyira abszurdak voltak, hogy nem volt kilátás semmilyen valódi megállapodásra”.

Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – jelentette ki a svéd miniszterelnök hétfőn.

Ulf Kristersson a svéd közrádiónak adott nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy háború esetén a helyzettől függően felül kell vizsgálniuk a fegyverek elhelyezésével kapcsolatos álláspontjukat, mert „a demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek”.

Hozzátette: „Svédország fenntartja magának azt a jogot, hogy egyedül döntsön egy ilyen kérdésben”.

Kifejtette azt is: „Svédország nemrégiben éppen azért lépett be a NATO-ba, hogy egy ilyen forgatókönyv ne következhessen be a valóságban.”

A svéd parlament júniusban fog szavazni az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodásról, amely repülőgépek leszállására, valamint fegyverek és katonai felszerelések elhelyezésére biztosítana engedélyt az amerikai fél számára.

Svéd békepárti szervezetek ugyanakkor arra kérték a kormányt, hogy a szerződésbe foglaltassa bele a nukleáris fegyverek tárolásának svéd területre vonatkozó tilalmát. A kormány azt válaszolta, erre azért nincs szükség, mert ebben a kérdésben már konszenzus van az országban, és korábban már a parlament is határozott arról, hogy békeidőben nem lehet nukleáris fegyvereket tárolni svéd földön.

A háborús narratívát erősíti a svéd miniszterelnök nyilatkozata, miszerint háború esetén atomfegyvert is fogadnának az ország területén – foglalta össze Kiszelly Zoltán a hirado.hu-nak. A Századvég politikai elemzési igazgatóját az újabb nukleáris fegyverek Európába telepítéséről, valamint annak kockázatairól kérdeztük.

Ahogy romlik az ukránok helyzete a fronton, úgy élesednek a nyugati, háborúpárti kormányok gondolatai. A tavalyi NATO-csúcs előtt már szó volt egy olyan, európai országokat tömörítő koalíció létrehozásáról, mely katonákat is küldene Ukrajnába. Az amerikai nukleáris fegyverek telepítése iránti igény pedig a katonák küldésének szándékához hasonlóan a háborús eszkalációt szolgálja – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Mint ismert, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arról beszélt hétfőn a svéd közrádióban, hogy háború esetén Svédország készen áll atomfegyvert fogadni a területén.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán Kiszelly Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a Balti-tenger – Kalinyingrád kivételével – a NATO beltengerévé vált.

„A konfliktus ott is élesedik” – tette hozzá.

Mint mondta, válaszképpen a Baltikumba telepített NATO-csapatok jelenlétére Oroszország visszaállította a leningrádi katonai körzetet. A háborús hangulatot pedig csak tovább fokozza a svéd miniszterelnök hétfői kijelentése.

Miután az Egyesült Államok problémái megsokasodtak globális szinten, azaz Tajvan kapcsán pattanásig feszült a helyzet az USA és Kína között, a közel-keleti konfliktus pedig kiemelt fontosságú Amerika számára, úgy tűnik, hogy

az ukrajnai háborút már „áttolnák Európára”.

Kiszelly Zoltán szerint ebben az összefüggésben értelmezhető az a háborús európai hangulat, amelynek egyik hangadója Emmanuel Macron francia elnök, aki a háborús Európa politikai vezetőjévé akar válni.

Egységes fegyverzet

Emellett a NATO európai szárnyának fegyverzeti egységesítése is látható.

„Az Egyesült Államok F–35-ös vadászgépeket ad el a legtöbb európai szövetségesének, amelyek alkalmasak a levegő-föld nukleáris rakéták hordozására” – mutatott rá.

A politológus arra is emlékeztetett, hogy az interkompatibilitás elősegíti, hogy amennyiben egy tagállam gépét kilövik, a pilótája képes lesz a másik tagállam ugyanolyan típusú repülőjét is vezetni. Az orosz válasz azonban itt sem maradt el: Belaruszba telepítenek olyan gépeket, amelyek szintén alkalmasak a levegő-föld nukleáris rakéták hordozására. Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknél a fegyvertípusoknál már jóval kisebb a hatótávolság és a figyelmeztetési idő, ami növeli a veszélyt.

Amerikai atom Európában

Olaszországban, Németországban és Hollandiában vannak jelenleg ilyen amerikai atomrakéták – mondta a politológus. Kiemelte azonban, hogy ezek a nukleáris fegyverek az Egyesült Államok tulajdonában vannak, bevetésükhöz pedig Washington engedélyére van szükség.

„A megállapodás értelmében akkor adja át az amerikai elnök ezeket a fegyvereket, amennyiben támadás éri a szövetségeseket.” Azáltal pedig, hogy egyre több európai szövetséges jelezi a hajlandóságot atomfegyverek beengedésére, Európa nyomást helyez Washingtonra.

Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben Joe Biden elnök igent mondana az európaiak kérésére, akkor az a mindenkori amerikai elnököt is kötelezné annak teljesítésére.

origo.hu

Megint kibabrált a lázadó nézőkkel a YouTube

ripost.hu

Ezzel vége? A legrosszabbat jósolta az időutazó, nincs sok hátra

borsonline.hu

Megszületett az új rapkirály: G.w.M büszkén öleli magához kicsi fiát - FOTÓ

vg.hu

Magyarország kedvenc milliárdosa: így lesz vége az egészségügynek

ripost.hu

Megmondta a véleményét Szoboszlairól a Liverpool legendája

vg.hu

Német útlevél: külföldiek tömeges honosításába kezdett a baloldali kormány, és nem ukránokéba

ripost.hu

Tömegbaleset történt, áll a forgalom Budapestről kifelé

mindmegette.hu

Vége a vitának: tiltólistás édességek térnek vissza a Lidlbe

ripost.hu

Most jött: robbanás történt Magyarországon, nagy a baj

ripost.hu

Jön a változás, 3 csillagjegy életébe szól bele az univerzum

ripost.hu

Zimány Linda besokkalt, ügyvédekkel támad

ripost.hu

Most jött a hír: tömegkarambol történt, ezekben a percekben is mentenek

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

NATO különleges küldetés indulhat Ukrajnában: mi áll a háttérben?

POLITIK

Hajléktalanok vertek tábort a Mariahilfer Strassén Bécsben

POLITIK

Újabb 100 milliárd eurót pumpálnának a háborúba, már Trump győzelmére készülnek

POLITIK

Három ukrán férfi nyilatkozott: A háborút nem lehet túlélni

POLITIK

Putyin: Az ukrán hadsereg nem tudja megfordítani a háború menetét

POLITIK

Donald Trump: Orbán Viktor nem akar háborút, én sem akarok

POLITIK

Magyar választók adatai Soros támogatóinak cseh cégénél

POLITIK

A háború fokozódik. Belgium 30 vadászrepülőt ad Ukrajnának