Nem hagyjuk, hogy Ukrajna zsaroljon bennünket

Ukrajna Magyarországot és Szlovákiát, azokat az országokat zsarolja a kőolajszállítás leállításával, amelyek következetesen kiállnak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából.

„Egyelőre pánikra semmi ok, mert a tartalékok szintje magas”

– fogalmazott, jelezve ugyanakkor, hogy szeptemberig megoldást kell találni a helyzetre.

A miniszter kitért arra, azért is méltánytalan amit Ukrajna tesz, mert Ukrajnába Magyarországról érkezik az elektromos áram több mint 40 százaléka, gázolajat a legbiztonságosabb ellátási formában, csővezetéken keresztül csak tőlünk kapnak, a gázolaj-, valamint a földgázimport több mint 10 százaléka Magyarországról érkezik Ukrajnába. Mindezek mellett Magyarország menedéket nyújt az Ukrajnából menekülteknek, és az ország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával segíti a háború sújtotta országot.

Hangsúlyozta: Magyarország nem akarja viszont zsarolni Ukrajnát, betartja a vele kötött megállapodásokat, de semmifélképpen „nem járja, hogy ők eközben bennünket zsarolnak”. Magyarország ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy lássa el a közvetítő szerepét, de ha ez nem vezet eredményre, más lépéseket is meg kell fontolni – tette hozzá Gulyás Gergely.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette: Ukrajna megsérti az európai uniós társulási megállapodás számos rendelkezését azzal, hogy korlátozza a kőolajszállítást.

Azt mondta, ilyen sürgős intézkedést igénylő esetekben, a tagállamok kezdeményezésére, az Európai Bizottság három napon belül konzultációs eljárást kezd Ukrajnával. Amennyiben ez nem vezet eredményre, választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget – közölte a miniszter.

A magyar kormány vizsgálja azt is, hogy Ukrajna kőolajszállítás-korlátozó lépései megsértik-e WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és az energiakarta szabályait –  mondta Bóka János.

Gulyás Gergely gyalázatosnak, tűrhetetlennek és vérlázítónak nevezte az Európai Bíróság Magyarországot a migrációs politikájáért sújtó ítéletét, amely a tárcavezető szerint jelzi, hogy a bíróság semmiyen jogvita pártatlan eldöntésére nem vehető már igénybe.

Jelezte, a kormány a lehető leggyorsabban szeretne megállapodni az Európai Bizottsággal, de ha a megállapodás eredménye az lesz, hogy a külső határvédelem nem marad fenntartható, akkor Magyarország területét továbbra is minden eszközzel meg fogjuk védeni, azt azonban nem tudjuk garantálni, hogy a déli határon keresztül migránsok százezrei ne menjenek Ausztriába és Németországba.

Magyarország – eleget téve a schengeni szerződésben vállalt kötelezettségének –, eddig mintegy kétmilliárd euró értékben, saját forrásból védte Európa határait, de elfogadhatatlan, hogy ezért még meg is bírságoljanak

– mondta.

Bóka János közölte: lezárult Magyarország európai uniós soros elnökségének első szakasza.

Elmondta: hétfőn rendezik a nyári szünet előtti utolsó eseményt, amelyen az Európai Parlament Európa-ügyi bizottságainak vezetői tanácskoznak az Országházban.

A miniszter az eddigi eredmények között említette, hogy sikerült a biztonsági és védelempolitikai ad hoc munkacsoportot állandóan működővé tenni, akárcsak azt, hogy a 2025-ös uniós költségvetésről elvi egyezség született, így az Európai Parlament megkezdheti a végleges verzió kialakítását.

Bóka János jelezte: november 7-én rendezik Budapesten az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóját, másnap pedig az Európai Tanács informális ülését a magyar fővárosban.

A miniszter közölte: a magyar elnökség alatt eddig öt testület hat informális tanácsülését tartották meg Brüsszelben és Budapesten. Ezeken szó esett a versenyképesség erősítéséről, a mesterséges intelligencia, az elektromos járműgyártás kérdéseiről, a következő klímacsúcs előkészületeiről, a vízgazdálkodással, a határon átnyúló szennyezéssel és körforgásos gazdasággal kapcsolatos témákról éppúgy, ahogy a 2030-ig szóló energetikai keret kihívásairól és a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről.

A felek áttekintették a bel- és az igazságügyi terület politikai prioritásait; ezen a területen öt évre szóló dokumentum elfogadása a cél – mondta. Bóka János hozzátette, a megbeszéléseken a határőrizeti és menekültügyi szervezetek hatékonyabb adathozzáféréséről is szó esett.

A miniszter egyebek mellett jelezte: az egészségügyi miniszterek a szív- és érrendszeri betegségekről és a szervadományozás európai vonatkozásairól egyeztettek.

Bóka János arra is kitért: a formális tanácsüléseken az agrárminiszterek a vidéki területek hosszú távú életképességének lehetőségeit, a pénzügyminiszterek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezéseit vitatták meg, míg a munkaügyi és szociális tárcák képviselői a munkaerőhiány kihívásairól, a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjáról és a területi kohézió társadalmi befogadással kapcsolatos szerepéről egyeztettek.

A miniszter azt is megemlítette: Szegedre és Magyarország déli határára látogatott a bevándorlással, határokkal, menekültüggyel foglalkozó uniós bizottság, de egyeztettek Magyarországon az unió védelempolitikai igazgatói és a közösség kohéziós főigazgatói is.

Vitályos Eszter a Kormányinfón azt mondta, a speciális adózási formát választók számára a hitelbírálat során nehézséget jelenthet, hogy nem a teljes bevétel tekinthető jövedelemnek, csak annak a jogszabályokban meghatározott része. Ezért nem, vagy csak a szükségesnél kisebb összegben tudják igényelni az adott kölcsönt. Annak érdekében, hogy az érintett családok könnyebben részesedhessenek az otthonteremtést és a családalapítást támogató lehetőségekben, a kormány lehetővé teszi, hogy bevételük legalább 50 százalékát jövedelmeként vegyék figyelembe a hitelbírálatnál.

Az érintetteknek csak egy év társadalombiztosítási jogviszony kell az előírt két vagy három év helyett – tudatta Vitályos Eszter.

Ezzel sok ezerrel több speciális adózó és őstermelő számára nyílik meg a lehetőség, hogy gyermekvállalásukhoz ilyen segítséget is igénybe vehessenek – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Vitályos Eszter a felsőoktatási felvételiről szólva kiemelte: növekedett az egyetemek vonzereje, immár második éve több mint 90 ezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba. Elmondta: idén 90 334 diákot vettek fel az egyetemekre. Négy jelentkezőből három felvételt nyert, minden tíz új hallgatóból nyolc magyar állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait.

Alapképzésen 62 752, osztatlan képzésen 7852 hallgató, felsőoktatási szakképzésen 3202 diák tanulhat majd, 16 528-re nőtt a mesterképzésre felvettek létszáma, ez az új hallgatók 18 százaléka.

A gazdaságtudomány lett a legnépszerűbb képzési terület, ide 19 267 hallgatót vettek fel. A második legnépszerűbb a pedagógusképzés 12 759 felvett diákkal, 2002-höz képest 3035-tel több tanár-, tanítószakos hallgató kezdheti meg szeptembertől tanulmányait. A két esztendővel ezelőtti adatokhoz képest 117 százalékos emelkedés tapasztalható a természettudományos tanárok képzésében, 1401-en kezdik meg e területen tanulmányaikat.

Vitályos Eszter hangsúlyozta, a megújult felsőoktatás a magyar gazdaság igényeit szolgálja ki, minden második hallgatót műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai, agrár és orvos-, egészségtudományi képzési területre vettek fel.

Minden ötödik felvett 30 év feletti, növekszik a munka mellett egyetemen tanulók száma. Minden második egyetemista vidéki egyetemre nyert felvételt.

Azok, akiket nem vettek fel, a pótfelvételi eljárásban július 30. és augusztus 7. között ismét beadhatják jelentkezésüket. Az érintettek a pontszámítással kapcsolatos kérdésekkel az Oktatási Hivatalt kereshetik, az [email protected], illetve a [email protected] e-mail-címeken.

A kormányszóvivő az utóbbi időszak beruházásairól elmondta: az elmúlt hetekben 1,7 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon. Tájékoztatása szerint Taksonyban négycsoportos új bölcsődét adtak át, Rózsaszentmártonban pedig 130 millió forintból épült meg a település második bölcsődéje. Dunakeszin új esetkocsit kapott a mentőállomás, Felsőtárkányban pedig új gördülőállomány átadásával fejlesztették a kisvasutat – ismertette.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Párizsban ma kezdődik 2024 legnagyobb globális sporteseménye, az olimpia. A játékokon hazánkat összesen 180 sportoló képviseli, ez nemzetközi összehasonlításban nagy létszámot jelent. Vitályos Eszter sok sikert és annál is több érmet kívánt a magyar sportolóknak.

„Hajrá, magyarok, egy nemzet szurkol értetek”

– fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely közölte: csak a kőolajtartalékok magas szintje miatt nem eredményez akut ellátási problémát az, hogy Kijev elzárja az olajcsapot.

A miniszter hangsúlyozta: mást és többet vártak az uniós intézményektől és az Európai Bizottságtól ez ügyben. Szavai szerint nem fogadható el, hogy ha egy közösség tagállamai zsarolás miatt bajba kerülnek, akkor a közösség ne álljon ki mellettük.

Azt is mondta: nem logikátlan a felvetés, hogy a csapok elzárása előtt Ukrajna egyeztetett az EU-val.

„Mi abban vunk érdekeltek, hogy Ukrajna állítsa helyre azt a helyzetet, amelyben az orosz olajhoz mi is hozzáférhetünk” – rögzítette a miniszter, hozzátéve: Európa gazdasági sikereinek az is része volt, hogy olcsó orosz nyersanyaghoz juthattunk.

Megjegyezte továbbá, hogy az európai államok jó része hipokrita magatartást folytat ebben az ügyben, mert szintén orosz olajat vásárol, csak áttételesen, valamelyik köztes ország bevonásával.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter kérdésre hozzátette: a kormány egyelőre azt várja, hogy az EB kezdeményezi-e Ukrajnával a magyar kormány által kért konzultációt. „Reményeink szerint rövid időn belül meghozzák ezt a döntést” – magyarázta, hozzátéve: ettől a döntéstől függenek majd a magyar kormány további lépései.

Gulyás Gergely ismertette: a Mol hosszú távú szerződések alapján vásárol kőolajat, az ukrán intézkedések miatt kieső mennyiség szeptemberig nem okoz ellátási zavart, akkor sem, ha nem pótolható más forrásból. Alternatív források bevonása azonban áremelkedéssel járhat.

Azt is mondta: a kormány 2010-es hivatalba lépése óta jelentősen bővítette az energiaszállítás infrastruktúráját az ellátásbiztonság javítása érdekében. Míg korábban csak két szomszédos országgal kapcsolta össze Magyarországot csővezeték, jelenleg Szlovénia kivételével mindegyikkel.