Szijjártó Péter: a nemzeti kormány harcolni fog Brüsszel energiaáremelési diktátuma ellen

Magyarország meg fogja támadni az orosz energiaimportot ellehetetlenítő REPowerEU-rendeletet az Európai Bíróságon, a nemzeti kormány harcolni fog Brüsszel energiaáremelési diktátuma ellen - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

 A tárcavezető arról számolt be, hogy az Európai Unió ezen jogszabály-tervezete betiltaná az orosz földgáz és kőolaj behozatalát a tagállamok számára 2027-től. "Ennek a brüsszeli diktátumnak az elfogadása, végrehajtása, teljesítése Magyarország részéről lehetetlen. A helyzet az, hogy Brüsszelnek ez a diktátuma aláássa Magyarország energiabiztonságát, ugyanis az Oroszországból származó energiahordozók nélkül fizikailag, a maradék infrastruktúrára építve Magyarországot biztonságosan ellátni elég kőolajjal és földgázzal nem lehet. És nem politikailag nem lehet, hanem fizikailag nem lehet" - figyelmeztetett. "Ennek a diktátumnak az elfogadása azt eredményezné, hogy bizonyos piaci szereplőket és országokat Magyarországgal szemben monopolhelyzetbe hoznának.

 Ez azt jelentené, hogy drámai áremelkedés következne be az energiahordozók tekintetében, drámai mértékben nőne meg a magyar családok energiaköltsége. Ez a brüsszeli diktátum azt jelentené, hogy annak életbe lépése után háromszorosára nőne minimum a magyar családok energiaszámlája" - húzta alá. Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hetekben sikerült mentességet szerezni hazánk részére az orosz energetikai szektort sújtó amerikai szankciók alól, és sikerült Moszkvában is garantálni a további zavartalan ellátást. "De pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik. Brüsszel a végső elhatározás fázisában van, hogy kinyírja Magyarország energiabiztonságát, kinyírja a rezsicsökkentést, kiszolgáltatott helyzetbe hozza Magyarországot" - hangsúlyozta. "Ez a diktátuma Brüsszelnek egy politikai, ideológiai alapon meghozott döntés (…) Ettől a politikai alapon meghozott döntéstől meg kell védeni Magyarországot, meg kell védeni a magyar gazdaságot és meg kell védeni a magyar családokat. És Magyarország nemzeti kormánya meg is fogja védeni a magyar családokat Brüsszel áremelési diktátumától" - fűzte hozzá.

 Majd bejelentette, hogy amint megszavazzák végleges formában a rendeletet, Magyarország azonnal meg fogja azt támadni az Európai Bíróságon, az ehhez szükséges jogi munkát meg is kezdték. A miniszter három érvet sorakoztatott fel a kereset mögött. Először is, hogy a rendelet teljesen ellentétes az EU alapszerződésével, amely kimondja, hogy az energiapolitika teljes egészében nemzeti hatáskör. A második, hogy az elfogadása "jogi csalással" történt, ugyanis ez egy kereskedelempolitikai köntösbe bújtatott szankciós intézkedés, márpedig utóbbihoz egyhangú szavazásra lett volna szükség minősített többség helyett. "A harmadik pedig az, hogy az Európai Bizottság a saját hatásvizsgálatával szemben akarja átnyomni ezt a diktátumot, mert még a brüsszeli hatásvizsgálat is világosan rámutat ennek a diktátumnak az elképesztő veszélyeire Közép-Európában" - mondta. "A jogi munka tehát folyamatosan zajlik. Amint végső formában elfogadásra kerül Brüsszelben, azonnal megtámadjuk ezt a diktátumot az Európai Bíróságon. 

Nem vagyunk egyedül, ugyanis a szlovákok számára is ez a diktátum egy elementáris veszélyt jelent, egy támadás az ő energiabiztonságukkal és gazdaságukkal szemben is, ezért ma erről a kérdésről konzultáltunk a szlovák külügyminiszterrel, aki elmondta, hogy az ő esetükben is a kormány úgy döntött, hogy jogi úton folytatják a diktátum elleni küzdelmet, ezért abban maradtunk, hogy összehangoljuk a folyamatban lévő jogi munkát" - tájékoztatott.

Robbanás történt Oroszországban a Barátság kőolajvezeték egyik szakaszán, amelyen keresztül az orosz olaj továbbra is eljut néhány európai országba, "pénzügyi és katonai erőforrásokkal táplálva az agresszort" - tájékoztatták az ukrán katonai hírszerzésnél az Ukrinform állami hírügynökséget szerdán.

A kőolajvezeték elleni támadást Kazinszkije Viszelki település közelében hajtották végre, a Taganrog-Lipeck vezeték szakaszán. A katonai hírszerzésnél nyilatkozó forrás szerint a kőolajvezeték megrongálásához távirányítású robbanószerkezetet használtak, kiegészítő éghető keverékekkel a nagyobb égés elérése érdekében. A közösségi oldalakon szemtanúk arról számoltak be, hogy Kazinszkije Viszelki környékén dörgést lehetett hallani, amelyet fényes villanások kísértek.

Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy augusztus 22-én Ukrajna pilóta nélküli rendszereinek erői csapást mértek a Barátság kőolajvezeték unecsai átemelőállomására Oroszország Brjanszki területén. Előtte, augusztus 13-án az ukrán katonai hírszerzés drónjai támadták meg ugyanezt a kőolajvezeték-állomást.

Az ukrán állami határőrszolgálat szerdán arról számolt be, hogy egyik százada drónokkal megsemmisített három orosz fedezéket az oroszországi Kurszk térségében. Dróncsapással az ukrán egység megölt egy orosz katonát az egyik fedezékben és még egyet, aki az egyik orosz rohamegység tagja volt.

A határőrség tájékoztatott arról is, hogy a dél-szlobozsanscsinai irányban drónokkal megsemmisítettek egy lőszer­raktárt, egy híradóantennát, egy generátort, egy "várakozó drónt", valamint három orosz fedezéket. A határőrség videófelvételt is közzétett a műveletről.

Magyarország kőolajellátása biztonságban van - írta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebookon.

A kormányfő közölte, egyeztetett a Mol vezetőivel.

"Az ukrán támadás ellenére a Barátság kőolajvezeték Magyarország irányában zavartalanul üzemel. Magyarország kőolajellátása biztonságban van" - olvasható a bejegyzésben.

Az ukrán harmadik hadtest közölte, hogy a Donyeck megyei Liman városában történt orosz áttörésről szóló információ nem felel meg a valóságnak. Fogalmazásuk szerint az "az orosz hadsereg felső vezetésének hazugsága". A kifogásolt közlés szerint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök jelentést tett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a "Donyeck megyében történt orosz áttörésről", ahol a védelmet a az ukrán harmadik hadtest 63. és 60. gépesített dandárjának alegységei tartják.

"Ezek az alegységek naponta körülbelül negyven ellenséges rohamot vernek vissza Liman környékén, és nem engedik az ellenséget bejutni a városba" - közölte Andrij Bileckij dandártábornok, a hadtest parancsnoka.

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) arról számoltak be, hogy Donyecki irányban megsemmisítettek egy orosz csoportot, és visszaszerezték az ellenőrzést az állás fölött. A közlés szerint legalább öt orosz katona halt meg az ostrom közben.

Az ukrán 225. különálló rohamdandár közölte, hogy meghiúsították az orosz csapatok kísérletét a Zaporizzsja megyei Huljajpole bevételére. "Az elmúlt nap folyamán az ellenség 18 alkalommal próbálta áttörni a város védelmét, ám valamennyi kísérlet sikertelen volt" - tette hozzá Oleh Sirjajev, az alakulat parancsnoka.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta a 9M723 Iszkander-M orosz ballisztikus rakéta felépítésére vonatkozó információkat, a rakéta alkatrészeinek listáját, valamint annak a 49 vállalatnak a nevét, amely részt vesz a gyártásában. Kiemelték, hogy a közzétett 49 vállalat közül 13 jelenleg egyetlen partnerország szankciói alatt sem áll.