tóth gabi
Az ukrajnai háború a korábbinál is véresebb szakaszába lépett a kazettás bombák bevetésével.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton kora reggel közölte, hogy meghiúsított egy támadási kísérletet, amelyet 20 ukrán, pilóta nélküli repülő hajtott végre a Krím félszigeten lévő célpontok ellen.
A tárca a Telegram-alkalmazáson azt írta: „Tegnap este (péntekről szombatra virradó éjszaka) meghiúsult a kijevi rezsim húsz drónnal a Krím félsziget területén lévő célpontok ellen végrehajtott terrortámadási kísérlete”.
Tizennégy ukrán drónt légvédelmi rendszerekkel, hatot pedig elektronikus hadviselési eszközökkel semmisítettek meg – tették hozzá.
A támadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott károkat sem – állította a védelmi tárca.
Legkevesebb egy halálos áldozata van a Szergijev Poszad-i gyártelepen szerdán történt robbanásnak – közölték csütörtök reggel az orosz hatóságok. Napközben még tizenkét eltűntet kerestek a romok alatt a Moszkvához közeli város ipari parkjában. Közben az ukránok újabb dróntámadást indítottak az orosz főváros ellen – közölte a moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket még azelőtt lelőtték, hogy elérték volna a város határát.
A városszéli gyártelepen, Moszkvától alig ötven kilométernyire történt robbanás hatalmas károkat okozott a környéken. A több mint hatvan sérült közel felét még csütörtökön is kórházban kezelték. Hatuk állapota válságos.
„A felrobbant pirotechnikai raktár környékén tizenketten rekedtek a romok alatt” – közölték csütörtök reggel a hatóságok, megerősítve a sajtóhírt,
„Idebenn dolgoztunk, amikor a robbanás történt. Egy pillanat volt az egész. Ösztönösen a hang irányába fordultam, és láttam, ahogy valami felém repül. Épp lebuktam, amikor a tégla az ablaknak csapódott. Még arra sem volt időm, hogy megijedjek” – emlékezett vissza a szerda délelőtt történtekre egyik közeli műhely vezetője.
A robbanás miatt összesen 19 embert szállítottak kórházba.
prev
next
Azokat a sajtóhíreket, amik szerint ukrán dróntámadás okozta a robbanást, a hatóságok ugyan gyorsan cáfolták, de csütörtök reggel bejelentették, hogy az ukrán erők újabb dróntámadást kíséreltek meg a főváros ellen, egy hónapon belül már a hatodikat. Moszkva polgármestere közösségi oldalán azt írta: az egyik harci drónt csaknem 100 kilométerrel a városhatár előtt sikerült hatástalanítaniuk, egy másikat pedig a Vörös tértől mindössze 25 kilométerre szedtek le a levegőből.
Ezzel párhuzamosan a moszkvai védelmi minisztérium közölte:
„Kupjanszk irányába a nyugati hadtest támadó alakulatai javítottak helyzetükön a front teljes hosszán” – mondta Igor Konasenkov. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy nappal korábban azzal vádolta meg az ukránokat, hogy a rakétáikkal a zaporzzsjai atomerőművet célozták.
Az ukrán hatóságok ezt tagadták, de csütörtökre virradóra arról tájékoztattak, hogy az éjszaka folyamán újra beindultak a reaktorokat ellátó tartalékgenerátorok, miután – szerintük – az erőmű külső áramellátása a környéket ért orosz rakétatalálatok miatt megszakadt.
A Zaporizzsját ért légicsapásoknak halálos áldozatai is vannak.
„Ez egy újabb cinikus csapás volt Zaporizzsja polgári infrastruktúrája ellen. Egy templom megsemmisült, egy üzlet megrongálódott. Jelen információk szerint a támadásban ketten meghaltak, nyolcan pedig megsebesültek. Az egyik sérült állapota válságos” – közölte a megyei mentőszolgálat szóvivője még az éjjel.
A romok takarítása Zaporizzsjában még napközben is folytatódott. Az ukrán hatóságok csütörtök délután közölték:
Ukrán rakétatámadás érte az orosz ellenőrzés alatt tartott Tokmak városát múlt csütörtökön. Orosz hírügynökségek szerint az ukrán fél kazettás lőszereket vetett be, találat ért egy lakóházat is, melynek során az épület kigyulladt, egy nő meghalt, két helyi lakost pedig súlyos sérülésekkel kórházba került - közölte Jevgenyij Balickij, a régió megbízott kormányzója.
Korábban a RIA Novoszti katonai tudósítói kerültek tűz alá, amikor arról forgattak, hogy miként használják az ukránok az amerikai kazettás bombákat. Munkájuk során a zaporozsjei régióbeli Pjatikhatki falu közelében találat érte a gépkocsijukat, a robbanásban életét vesztette Rosztyiszlav Zsuravljov, három társa pedig megsérült - írta a meduza.io.
Július 7-én az Egyesült Államok bejelentette, hogy kazettás lőszereket fog szállítani Ukrajnának, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozóján kijelentette, hogy ezeket a lövedékeket csak katonai célpontok ellen használják fel. Válaszul Szergej Sojgu orosz védelmiminisztérium közölte, hogy Oroszország eddig nem használt kazettás lőszert Ukrajnában, de kész megtenni, ha az ukrán csapatok bevetik ezeket. Később Vlagyimir Putyin orosz elnök is hasonló kijelentést tett.
Szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy gyakran nem robbannak fel azonnal a kazettás lőszerek, amelyek ezután évtizedekig veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, és kiemelten a gyerekekere.
A kazettás lőszereket repülőgépről bomba formájában dobják le, vagy tarackokból, tüzérségi ágyúkból és rakétavetőből rakéták formájában lövik ki. Egy lövedék több száz minibombát tartalmaz, amelyek néhány futballpályányi területtől kezdődően akár több hektáros területen szóródhatnak szét. A második világháború óta használják a kazettás bombákat, az Egyesült Államok mintegy 260 millió minibombát lőtt ki Laosz felett a vietnámi háború idején, ezzel Laosz lett a világ kazettás bombákkal legszennyezettebb országa.
A Handicap International segélyszervezet szerint még évtizedekkel később is halálos csapdává válhatnak a lövedékek, mert csak körülbelül 40 százalékuk robban fel becsapódáskor. A Handicap International Monitor jelentése szerint az áldozatok 97 százaléka 2021-ben civil volt, a sérültek és elhunytak 66 százaléka pedig gyermek.
A Cluster Bomb Monitor szerint 16 országról feltételezik, hogy gyártanak kazettás lőszert, vagy terveznek ilyet a jövőben. Ezek közé tartozik Egyiptom , Brazília , Kína, Görögország , India, Irán , Izrael , Észak-Korea , Pakisztán, Lengyelország , Románia , Oroszország, Szingapúr , Dél-Korea , Törökország és az Egyesült Államok. Szerintük az orosz erők 2022-ben legalább két újonnan kifejlesztett kazettás lőszert használtak Ukrajnában.
Daryl Kimball, az Egyesült Államok Fegyverellenőrzési Szövetségének ügyvezető igazgatója július 6-án kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők kazettás lőszerrel való ellátása kontraproduktív lenne, mert
veszélyezteti a harci zónába rekedt civileket, vagy akik egy napon visszatérnek majd városaikba és farmjaikra.
Az Oslói nyilatkozat nevű egyezmény 2010 óta előírja, hogy tilos kazettás lőszerek előállítása és tárolása. A csatlakozó országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem gyártják, tárolják és nem használják fel a fegyvereket. A kazettás bombákról szóló egyezményhez 110 ország tartozik, további 13 állam aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta – tehát még nem kell végrehajtaniuk. A világ legnagyobb országai nem vesznek részt az egyezményben – köztük Oroszország , az USA, Kína , India és Pakisztán , de Ukrajna sem. Különösen alacsony a tagok aránya Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint Kelet-Európában.
Íme a témáról készült videónk: