Évértékelő interjú az M1-en: Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől - mondta Orbán Viktor

Évértékelő interjút adott Magyarország miniszterelnöke vasárnap este az M1-nek. Orbán Viktorral az ország jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól, békemissziójának, valamint a magyar uniós elnökség eredményeiről, az új amerikai elnök hatalomba lépésének hatásairól, és a kegyelmi ügy tanulságairól is beszélgettek.

Nyomasztó három évünk volt – így foglalta össze az elmúlt időszakot Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában. A miniszterelnök szerint érzelmileg és anyagilag is megterhelő a magyarok számára, hogy Ukrajnában egy háború zajlik, mert látjuk, hogy naponta százak és ezrek halnak meg, lesznek özvegyek vagy árvák, közben pedig ennek hatására tönkremegy az energiapiac és az egekbe mennek az árak is.

A kormányfő szerint ez rányomja a bélyeget a szomszédos országok, így Magyarország hangulatára is, de azzal, hogy belátható közelségbe került a béke, olyan érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki hosszú idő után fel tud jönni a víz alól és végre levegőhöz tud jutni.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő interjút ad a Karmelita kolostorban, 2024. december 22-én (kép forrása: MTVA)

Arra a kérdésre, hogy miért érezte kötelességének, hogy egy tízmilliós ország miniszterelnökeként idén két békemisszióra is elinduljon, úgy felelt:

„Mi egy keresztény ország vagyunk, ezért kötelességünk segíteni a bajbajutottakon.”

Hozzátette: ehhez a misszióhoz idén eszközöket is kapott, mert hazánk adta az unió soros elnökségét, így az ország méretéből fakadó erejénél nagyobb befolyással bírt, amelyet arra igyekezett használni, hogy a béke irányába mozduljanak el a dolgok.

Orbán szerint nehéz megítélni, hogy mi tekinthető sikernek egy ilyen békemisszió esetében, de azt mindenképpen annak tartja, hogy amikor júliusban átvette Magyarország az uniós elnökséget, akkor a békéről beszélni Európában még elfogadhatatlan dolog volt, mára pedig odáig jutottunk, hogy mindenki erről beszél. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ettől még nincs vége a háborúnak, szerinte azonban Donald Trump január 20-i hivatalba lépésével egy „új világ kezdődik”.

Addig is szerinte reális célokat érdemes kitűzni magunk elé, ezért is javasolt csupán egy ideiglenes, a karácsonyi időszakra vonatkozó tűzszünetet az oroszok és az ukránok számára. Erre szerinte Vlagyimir Putyint sikerült is rávennie, de az ukrán fél „valamilyen rejtélyes okból” egyelőre nem nyitott a dologra, de bízik benne, hogy még az ortodox karácsony kezdetéig összejöhet a megállapodás a háborúzó felek között.

A miniszterelnök hangsúlyozta: új realitás van a frontvonalon, mert miközben mind a két oldalon iszonyatosak az emberveszteségek, addig az oroszok folyamatosan haladnak előre. Szerinte az erőviszonyok világosak, azzal pedig talán nem árul el nagy hadititkot, hogy

az Európai Unió ezt a háborút mára elvesztette.

Orbán Viktor úgy látja, a brüsszeliek „le vannak maradva egy brosúrával”, de ő gondolatban már ebben az új realitásban él, és a kormány is erre a helyzetre rendezkedett be.

A miniszterelnök felidézte, alakulhatott volna máshogy is a dolog, hiszen 2022 áprilisában, két hónappal a háború kitörése után a felek egy titkos tárgyalást folytattak Isztambulban, a törökországi megállapodásból azonban végül nyugati nyomásra az ukránok kihátráltak. Ebből szerinte látszik, hogy nem megoldhatatlan feladatról lenne szó, csak akkor ezt elrontották. Hogy miért történt így, arra ő sem tudja a választ, csak abban biztos, hogy ez lett volna jó mindenkinek.

A kormányfő az interjúban beszélt az amerikai-európai kapcsolatok jövőbeni alakulásáról is. Hangsúlyozta, szerinte neki itt nincs közvetítő szerepe Trump és az Unió vezetése között, helyette lesznek majd olyan éles viták az Egyesült Államokkal, amelyekben Magyarországnak olyan álláspontok mellett kell érvelnie, amely mindkét fél számára elfogadható. Azt azonban leszögezte, az EU nem jó pozícióból indul neki a tárgyalásoknak mert amíg az Egyesült Államokat egy „nagytestű cowboyként” írta le, addig „mi az öszvéren megyünk”. Szerinte az ilyen nemzetközi tárgyalásokban Brüsszel nem létező szereplő, Európát két állam, Franciaország és Németország képviseli leginkább, de jelenleg mindkét országban politikai válság van, amely „jól mutatja az erőnket”.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) Martí Zoltánnak, az MTVA online igazgatójának ad évértékelő interjút a Karmelita kolostorban, 2024. december 22-én (kép forrása: MTVA)

Brüsszel és Magyarország kapcsolatáról is beszélt Orbán Viktor. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a dolgok „nem feketék vagy fehérek”, mert

bizonyos ügyekben nagyon jó az együttműködésünk az Európai Unióval, de vannak olyan dolgok is, mint például a migráció vagy a genderkérdés, amelyekben kibékíthetetlen ellentéteink vannak.

Szerinte a Patrióták Európáért pártcsalád megalapítása azt a célt szolgálja, hogy előbb Brüsszel ellenzéke, majd annak elfoglalói legyenek a szuverenista erők. Arra a kérdésre, hogy van-e szerinte igény az Európai Néppártban arra, hogy a jövőben egyes szereplők kiválhatnak onnan és csatlakozhatnak hozzájuk, úgy fogalmazott, minden nappal nő ennek az esélye, mert amíg a Patrióták sikeresek, addig a Néppárt a múltban ragadt.

A kormányfő azt mondta:

A Patrióták sikeresek, az Európai Néppárt pedig a múltban ragadt - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a mai európai uniós politika legmélyebb törésvonalának a háború és a béke kérdését nevezte. Ennek kapcsán a miniszterelnök az európai uniós országokat három csoportba sorolta: a háborút pártolók, a háborút ellenzők - a kormányfő ebben a körben Magyarországot és Szlovákiát említette -, illetve azok, akik azzal folytatnak túlélési taktikát, hogy "nem mondanak semmit". Kiemelte: "mi túl közel vagyunk a háborúhoz, hogy ne mondjunk semmit". Orbán Viktor hozzátette, a radikális háborúpártiak úgy vélekednek, hogy ha több pénzt költöttek volna a háborúra, ha több fegyvert, csapatokat is küldtek volna, akkor azt megnyerték volna, a miniszterelnök viszont erre azt a választ adta, hogy "ez nem a mi háborúnk", és itt látható a törésvonal, ez az, ami ma a leginkább megosztja az Európai Uniót.

A kegyelmi ügy hatásairól is beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint nagy veszteség érte nem csak a jobboldalt, de az egész országot is Novák Katalin és Varga Judit távozásával. Szerinte mind az egykori köztársasági elnök, mind pedig a korábbi igazságügyi miniszter is olyan politikusok voltak, akik a nemzetközi színtéren világsztároknak számítottak, és akik mögött komoly teljesítmény volt. Szerinte az eset jól példázza, hogy a politika egy könyörtelen világ, ahol ha csinál az ember egy marhaságot, amit ráadásul nem is tudsz megmagyarázni, akkor annak súlyos következményei vannak.

Szerinte a saját közösségük számára is érthetetlen volt, hogy miért kapott kegyelmet egy olyan ember, aki oldalágon egy pedofilügybe keveredett, hiszen itt egy családvédelemre felesküdött kormány van, amely a gyermekek anyagi, fizikai és szellemi biztonsága mellett is mindig kiáll.

A jobboldal szerinte az ügy miatt szívgödör tájékára egy hatalmas ütést kapott, amelyből lehet, hogy mára felgyógyultak és erősebbé is tette őket, de „attól még a seb velünk marad”.

A karácsony közeledtével a hazai közbeszéd állapotáról is szót ejtettek a miniszterelnökkel. Orbán Viktor szerint is rossz állapotban vagyunk, de ez nem egy magyar sajátosságnak tartja, hanem világjelenségnek. A kormányfő úgy látja, minden abba az irányba vezet, hogy virtualizálódik az életünk, a gépbe bepötyögni a sértéseket pedig sokkal egyszerűbb, mint az ember szemébe mondani. Ettől függetlenül ő is reménykedik abban, hogy a közéleti viták színvonalán lehet javítani a jövőben.

Megkérdezték azt is, mit kíván Magyarországnak és a magyar embereknek az újévre. Orbán Viktor úgy felelt, pontosan ugyanazt, amit a saját családjának is: békét, nyugalmat, egészséget, valamint azt, hogy olyan emberek vegyenek minket körül, akik szeretnek minket és akinek mi is viszonozhatjuk a szeretetet. A miniszterelnök szerint nincs olyan baj, amelyre ne lehetne közösen megoldást találni, ehhez viszont több megértésre, méltányosságra, nyitottságra és őszinteségre van szükség.