
Újabb hatalmas összeget követel Ukrajna
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMost éppen 20 miliárd eurót...
A húszmilliárd dolláros igényt június 18-án terjesztik elő a Ramstein-formátum következő ülésén, ahol Ukrajna szövetségesei a katonai és pénzügyi támogatás összehangolásáról tárgyalnak. Az ügyet az ukrán kormány több tagja, köztük Mihajlo Fedorov védelmi miniszter vetette fel Norvégia, Svédország, Németország és Kanada képviselőivel folytatott egyeztetéseken.
A tervek szerint az egyes szövetséges országoknak két és hatmilliárd dollár közötti összeget kellene biztosítaniuk támogatás vagy hitel formájában.
A téma várhatóan kiemelt szerepet kap a NATO júliusi ankarai csúcstalálkozóján is, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén részt vesz-írja a Magyar Nemzet.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes kérésükre fogadta Nigel Philip Casey brit, Nicholas de Riviere francia és Alexander Graf Lambsdorff német nagykövetet csütörtökön Moszkvában.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai misszióvezetőknek „objektív értékelést adtak” országuk vezetésének az ukrajnai válsággal kapcsolatos politikájáról, amely a tárca szerint „destruktív”, és
célja „a kijevi rezsim maximális ösztönzése az Oroszország elleni háború folytatására a nyugati hajlandók szövetsége nevében, annak költségére és közvetlen segítségével”.
A tárca szerint a találkozó során kifejtették a nagyköveteknek az orosz félnek a konfliktus politikai-diplomáciai rendezése keresésével kapcsolatos álláspontját, amely a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapul. A francia nagykövet jónak minősítette a külügyminisztériumi megbeszéléseket, és közölte, hogy ezekkel kapcsolatban közös nyilatkozat várható. A később közzétett közös nyilatkozat szerint
a nagykövetek elítélték „Oroszország részéről a közelmúltban véghez vitt eszkalációt és az Ukrajna elleni agresszióval összefüggésben fokozódó dezinformációs kampányokat”.
Válaszul az orosz fél álláspontjára a misszióvezetők ismertették a három ország vezetői által június 7-én kiadott nyilatkozat főbb pontjait, beleértve Volodimir Zelenszkij elnök felhívásának támogatását, amelyben közvetlen tárgyalásokra szólít fel Oroszország és Ukrajna között, az Egyesült Államok és az európai országok aktív részvételével, a tűzszünet elérése és a további tárgyalások előmozdítása céljából.
Ukrajna fegyverkezik
Ukrajna idei védelmi költségvetése 85 milliárd euró. A most kért további húszmilliárd dollár ezen felül érkezne. Kijev jelenleg GDP-jének körülbelül negyven százalékát fordítja védelemre, ami a világ egyik legmagasabb aránya.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint a partnerországok eddig 38 milliárd dollárnyi katonai támogatást vállaltak erre az évre. Az újabb csomaggal Ukrajna közel kerülne ahhoz a hatvanmilliárd dolláros célhoz, amelyet Mark Rutte NATO-főtitkár korábban meghatározott.
Kijev a pluszforrásokat légvédelmi rendszerekre, drónokra, lőszerekre, elektronikai hadviselési eszközökre és nagy hatótávolságú fegyverekre fordítaná. Emellett az ukrán hadiipari vállalatoktól történő közvetlen beszerzéseket is növelnék. Az elmúlt hónapokban Ukrajna jelentősen fejlesztette drón- és rakétatechnológiáját. Az ukrán erők több szinten hajtanak végre támadásokat: rövid hatótávolságú drónokkal a frontvonal térségében, közepes hatótávolságú eszközökkel az orosz logisztikai hálózat ellen, míg nagyobb hatótávolságú rakéták és drónok oroszországi gyárakat, olajfinomítókat és kikötőket támadnak.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön azt írta:
Az ukrán pilóta nélküli rendszerek sikeresen működnek különböző szinteken: a frontvonalon végrehajtott műveletektől kezdve egészen az ellenséges terület mélyén található stratégiai célpontok elleni csapásokig.
Az ukrán tisztviselő szerint a háború dinamikájának megváltozásában kulcsszerepet játszott Németország, Norvégia és Hollandia támogatása.
Moszkva szkeptikus
A fokozódó ukrán támadások miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök már az orosz légvédelem megerősítését sürgette. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő élesen bírálta Kijev újabb pénzügyi követeléseit.
Minden alkalommal ugyanaz a történet: Kijevnek még több pénz kell. Ez a politikai önkárosítás legjobb példája
– fogalmazott.

Az ukrán vezetés szerint az idő Kijev ellen dolgozhat.
A lehetőségek ablaka fokozatosan bezárul. Oroszország gyors és innovatív. Ha időt adunk nekik az alkalmazkodásra, elveszíthetjük az egyetlen valódi esélyt arra, hogy a háborút valódi tárgyalásokkal lehessen lezárni
– mondta az ukrán tisztviselő.
Ukrán rakétatámadás érte az éjjel Csuvasföld székvárosát, a Moszkvától 600 kilométere keletre, a Volga folyó partján fekvő Csebokszarit, három ember megsebesült – közölte Oleg Nyikolajev régió vezetője szerdán a Max-csatornáján.
Szamara megyéből is három civil sérülését jelentették, az ugyancsak Volga menti régióban több ipari létesítményben károk keletkeztek. A Rosztov megyei Millerovói járásban kigyulladt egy olajtároló, a tüzet eloltották.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem az éjszaka folyamán 326 ukrán repülőgéptípusú drónt semmisített meg húsz régió, valamint a Fekete-tenger fölött. Több repülőtér forgalmát ideiglenesen felfüggesztették.
Mihail Razvozsajev, az elcsatolt Szevasztopol kormányzója szerint „gyakorlatilag megsemmisült” Franz Roubaud (Franc Rubo) francia származású orosz festő Szevasztopol védelme 1854-1855 című panorámafestménye, amelyet az éjjel célzottan támadtak ukrán repülőgéptípusú drónok.
Az orosz kulturális örökség részét képező alkotás és múzeum megmentésére 83 tűzoltót és 22 műszaki eszközt vezényeltek. A hatóságok később közölték hogy a festmény néhány eredeti részlete, amelyet Szevasztopol Védelmének Múzeumában szándékoznak kiállítani, épen megmaradt.
A Roubaud-panorámát 1905-ben avatták fel a városnak krími háború alatti védelmének 50. évfordulójára. A festmény hossza 115, a magasága pedig 14 méter. 1942-ben a festmény kétharmadát sikerült megmenteni a náci légierő és tüzérség támadásaitól.
Szevasztopol védelmének századik évfordulója alkalmából a panorámaképet helyreállították és 1954-ben a múzeum újra megnyílt. Azóta több mint 40 millió látogatója volt. Marija Zaharova a panoráma elleni csapást civil objektum elleni barbár támadásnak minősítette, és több orosz politikai szereplő elítélte.
Ukrajna arra készül, hogy naponta 600 drónt és rakétát vessen be Oroszország ellen – közölte Volodimir Zelenszkij kedden Tallinnban, az észak-európai és balti országok kormányfőinek az ő részvételével lezajlott találkozóját követő sajtóértekezleten.
Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Zelenszkij elmondta: az ukrán erők jelenleg napi 300–350 nagy hatótávolságú csapásmérő eszközt vetnek be, és a cél ennek körülbelül 600-ra történő növelése, hogy az orosz támadások intenzitásával összemérhető választ tudjanak adni.
„Oroszország naponta 650 dróncsapást és 35–100 rakétacsapást mér ránk. Mi válaszolunk. Jelenleg nem rendelkezünk ugyanennyi eszközzel, de van 300–350 olyan eszközünk, amelyet bevetünk. És elérjük azt a mennyiséget, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben válaszoljunk nekik.
Oroszország megérti: ha 600 drón és rakéta lesz, akkor úgy fogja érezni ezt a háborút, ahogyan mi érezzük. Ők is a saját otthonaikban fogják megtapasztalni”
– fejtette ki Zelenszkij.
„Amikor tárgyalásokról beszélünk, a régió biztonságáról kell beszélnünk. Ha megtaláljuk az utat ahhoz, hogy ezt a háborút minél gyorsabban megállítsuk, akkor nyilvánvaló, hogy Putyinnak nem lesz esélye egy másik ország megszállására” – fejtette ki.
Szerinte Oroszország célja Európa destabilizálása, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt különböző módokon éri el, például szövetségesein keresztül. Oroszország „Fehéroroszország területét használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Lengyelország határaira. Megpróbálták úgy beállítani, mintha ez amiatt történne, mert Lengyelország támogatja Ukrajnát” – mondta az elnök.
Azt hangoztatta, hogy ebben a helyzetben fontos egymás megerősítése. „Nemcsak drónokkal kell erősítenünk egymást, hanem fontos, hogy erősek legyünk a kibertámadásokkal szemben is, és készek vagyunk megosztani ezt a tudást, mert mi már átestünk ezeken a kihívásokon” – emelte ki Zelenszkij.
Leszögezte:
Ukrajna nem fogad el semmilyen Oroszországgal kötendő békemegállapodást, ha azt Ukrajna részvétele nélkül hozzák meg.
„Az Egyesült Államok iránti teljes tisztelet mellett: bármilyen tárgyalási formátumban részt vehetnek, mert a jövőben Európától és az Egyesült Államoktól is biztonsági garanciákra van szükségünk. (…) Nem fogadunk el olyan tárgyalásokat vagy megállapodásokat, amelyek rólunk szólnak, de nélkülünk zajlanak, miközben a háború a mi területünkön folyik, és a veszteségek túlnyomó részét Ukrajna szenvedi el.”
Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna jelenleg kedvezőbb helyzetben van a harctéren, mint korábban, és Finnország támogatja az ukrán elnök azon törekvését, hogy diplomáciai úton vessen véget a háborúnak.
„A fronthelyzet megváltozott. A védekező Ukrajna ma erősebb, mint korábban, és képes mélyen Oroszország területén fontos célpontokat támadni”
– mondta a finn politikus, hozzátéve, hogy Ukrajna határozott támogatását továbbra is fenn kell tartani.







