Zelenszkij továbbra is ragaszkodna a NATO-tagsághoz

Ukrajna NATO-tagsága elérhető, de a kijevi vezetésnek meg kell küzdenie azért, hogy meggyőzze erről szövetségeseit – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája diplomatáinak mondott beszédében.

„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen. „A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért” – tette hozzá.

Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván,

hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg állítása szerint a 103 pilóta nélküli repülőeszközből a légvédelemnek sikerült 52-t megsemmisítenie, további 44-nek „nyoma veszett”, egy pedig Fehéroroszország irányában hagyta el az ukrán légteret.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram-oldalán egy videofelvételre hivatkozva azt közölte, hogy orosz erők megöltek öt ukrán hadifoglyot, s az elkövetők nemzetközi törvényszék előtti felelősségre vonását sürgette. Kijev már korábban is számos alkalommal hadifoglyok kivégzésével vádolta meg Oroszországot, ezt Moszkva visszautasítja. Lubinec december közepén azt mondta, hogy adataik szerint a háború kezdete, 2022 februárja óta 177 ukrán katonát öltek meg ilyen módon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetési pontjára, a Neptun rakétarendszereket és a sorozatvetőből indított Vilha cirkálórakétákat gyártó kijevi Lucs tervezőirodára, valamint a Patriot légvédelmi rakétarendszer állásaira mért csoportos csapást nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel az orosz hadsereg – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint ez arra volt válasz, hogy az ukrán fegyveres erők szerdán megtámadtak egy olajfinomítót a rosztovi régióban. A Kombinat Kamenszkij vállalat ellen hat ATACMS rakétát és négy brit Storm Shadow manőverező repülőgépet vetettek be. A hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légvédelem az összes ATACMS-t lelőtte, és hármat a cirkáló rakéták közül is, egy irányzékát vesztett Storm Shadow azonban az üzem területén csapódott be, megrongálva egy műszaki épületet.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az SZBU-központot pénteken ért csapás következtében

az ukrán fegyveres erők és az különleges szolgálatok több magas rangú munkatársa életét vesztette, hadkiegészítő parancsnokságok alkalmazottjaival együtt.

Lebegyev szerint a támadást követően az ukrán fővárosban a szolgálat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart, autókat és városi közlekedési eszközölet állít meg, telefonokat ellenőriz és igazoltat.

„A kijeviek azt írják, hogy a katonaság és a városvezetés körében hisztéria tört ki” – állítja Lebegyev.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a történtekkel kapcsolatban emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetésére, miszerint Moszkva minden – Oroszország belsejét érő – csapásra válaszolni fog. Azzal kapcsolatban, hogy csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Putyin egyfajta technikai párbajt javasolt az Oresnyik hiperszonikus rakéta és a nyugati légvédelem között, a szóvivő elmondta, hogy ez az új orosz rakéta sebezhetőségére vonatkozó kérdésre adott válasz volt.

„Ez nem az ő kezdeményezése volt, arra kérték, hogy magyarázza el [a rakéta] lehetséges sebezhető pontjait, ezért az elnök, ahogy általában szokta, eléggé részletesen beszélt arról, hogyan működik ez a rakéta, mennyire sebezhetetlen a meglévő légvédelmi rendszerek részéről” – mondta.

A pénteki orosz hadijelentés szerint december 14-e és 20-a között az orosz fegyveres erők 24 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre,

katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, egy katonai vonatszerelvényre kirakodás közben, továbbá az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” telepítési helyeire.

Az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 105 ellentámadást vert vissza, és tíz települést foglalt el. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 59 pedig megadta magát.

A moszkvai védelmi tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 17 tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es harci repülőgépet, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, az amerikai Patriot légvédelmi rendszer négy indítóállását, 18 harckocsit – köztük egy német Leopardot – és 120 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, négy francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, továbbá 519 repülőgép típusú drónt. Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 650 repülőgépet vesztettek.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonát, továbbá három harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 42 440 embert, 248 harckocsit, 187 gyalogsági harcjárművet, 128 páncélozott személyszállító járművet, 1301 páncélozott harcjárművet, 1258 gépkocsit, 323 tüzérségi löveget és 42 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy eljárást indított Annabel Jorgensen dán állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy terrorista és zsoldostevékenységet folytatott az oroszországi Kuszk megyében. A hatóság szerint Jorgensen a lakosság megfélemlítésére bűncselekményeket követett el civilek ellen.