Laosz példája mutatja leginkább, hogyan gyilkolnak civileket az Ukrajnának adott kazettás lőszerek

Az Egyesült Államok hétvégén bejelentette, hogy kazettás lőszerekkel látja el Ukrajnát az országnak nyújtott 800 millió dolláros legújabb segélycsomag részeként. A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint Joe Biden amerikai elnök sokáig hezitált a vitatott eszközök szállítása kapcsán, de a tanácsadói meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajna lőszerhiánnyal küzd. Az amerikai védelmi minisztérium illetékese azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon.

Az amerikaiak döntését számos civil szervezet és NATO-szövetséges tagállam bírálta, ugyanis ezt a lőszertípust mintegy száz országában betiltották már (Egyesült Államokban, Oroszországban és Ukrajnában azonban nem), mivel rengeteg civil halálát okozhatják a háború befejezése után is. Ennek oka, hogy a kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, melyeknek mintegy 10, de előfordulhat, hogy akár 40 százaléka nem robban fel - veszélyt jelentve így a lakosságra. A lőszertípus nemzetközi megítélése a taposóaknákéhoz hasonló, ezért Biden-adminisztráció lépését mások mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, és még az ENSZ is ellenezte.

Hogy a kazettás lőszerek pontosan milyen pusztítást képesek okozni a civil lakosság körében, azt talán a vietnami háború (1955-1975) egy kevéssé ismert története, Laosz titkos amerikai bombázása mutatja meg leginkább. A Vietnámmal szomszédos ország területén több mint kétmillió tonna különféle robbanószert dobtak le levegőből az USA bombázói. Az ENSZ adatai szerint Laoszra több bombát szórtak, mint Németországra és Japánra a második világháború alatt, így egy főre számítva ez a világtörténelem eddigi legtöbbet bombázott országa. A ledobott bombák között a „hagyományosakon" kívül voltak nagy területek lefedésére képes „kazettás” bombák is, melyeknek nagyjából a 30 százaléka nem robbant fel azonnal, így a mai napig súlyos veszélyt jelent a lakosságra nézve. 

Ugyan a fel nem robbant bombák hatástalanítása folyamatosan zajlik Laoszban, ezek az eszközök a mai napig szedik az ártatlan áldozataikat. A háború befejezése óta évente eddig átlagosan 300 ember veszítette életét kazettás lőszerek miatt. Az utak, települések mára biztonságosnak mondhatók, ám a fel nem robbant bombáknak sokszor földművesek vagy gyerekek esnek áldozatául, akik letérnek a „kitaposott ösvényről”. 

Az áprilisban megrendezett laoszi bombamentesítési nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón elhangzott adatok szerint az országot 1,8 millió fel nem robbant aknától és egyéb robbanószerkezettől tisztították meg 1996 óta. Az eltávolított robbanószerkezetek közül több mint egymillió volt kazettás, több mint négyezer nagy méretű bomba és 2400 akna. Mivel azonban a bombák hatástalanítása körülményes folyamat, egyes becslések szerint az ország teljes "megtisztításához" további 100 évre lesz szükség. 

Íme egy másfél perces videó a Laoszra ledobott amerikai kazettás bombák pontos helyéről:

A "bombamentesítés" külön szakmává nőtte ki magát Laoszban. A robbanószerkezetek magas száma miatt a foglalkoztatottak száma is igen magas ebben a munkakörben. A munka veszélyességére való tekintettel az alkalmazottak – ott sok pénznek számító – 250 dolláros (86 ezer forint) havibért kapnak.

Ironikus módon a rengeteg szenvedést okozó kazettás bombákat a laosziak megtanulták egyúttal hasznosítani is: a fémvázából szerszámokat, ékszereket, ajándéktárgyakat, evőeszközöket, tutajokat készítenek, vagy növényeket termesztenek bennük.

Úgy tudni, az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított kazettás lőszerek olyan 155 milliméteres tüzérségi gránátok (DPICM) lesznek, amelyek a levegőben 72 kisebb töltetre válnak szét, kielégítő eredménnyel pusztítva így páncélozatlan célpontokat és páncélosokat is.

Noha Washington állítása szerint az Ukrajnának szállítandó kazettás lőszerek altölteteinek meghibásodási aránya nem fogja meghaladni a 2,35 százalékot, ezt érdemes kellő szkepticizmussal kezelni. A New York Times cikke szerint éppen a Pentagon által 2000-ben folytatott tesztek mutattak rá arra, hogy a DPICM töltetek meghibásodási aránya meghaladja a 14 százalékot. Ez jelentősen jobb, mint a Loaszban tapasztalt 30 százalékos fel nem robbanási arány, de még így is nagyon hasonlóak lehetnek majd az Ukrajnában okozott károk, mint amit az indokínai országban tapasztalhatunk.