Orbán Viktor: Az Európai Uniónak nagy dolgokra kell vállalkoznia!

Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben.

A magyar kormányfő a rövidesen záruló soros magyar uniós elnökséget értékelve elmondta, a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.

Megtörtént a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról, ami tíz-tizenhárom év óta volt napirenden, most pedig január 1-jétől be is következik – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar elnökség volt az első alkalom, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről, sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik – összegzett a magyar kormányfő.

Nem volt vicc, amit az elnökségünk mottójául választottunk: hogy mi is legyünk újra naggyá, vagyis tegyük Európát is újra naggyá. Ez az egyetlen útja a versenyképességnek és a túlélésnek – fogalmazott Orbán Viktor.

Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.

Orbán Viktor, a soros magyar EU-elnökség képviseletében Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében.

„Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni. Mondjuk úgy, hogy a kétoldalú diplomácia keretén belül”

– fogalmazott.

Jelezte: sok mindent tettek, most is van egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amelyet nem elnökségi keretben tettek az asztalra.

Kérdésre válaszolva azt mondta: érti, hogy mindenki tartós békét szeretne és nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkodik, Magyarországnak viszont megvannak a maga korlátai, „akkora amekkora”, és így nemzetközi hatása is csak akkora lehet, amely összhangban van saját magával.

Ezért – folytatta – a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai, békerendezési célokat fogalmaztak meg, mert – mint mondta – „azt majd a nagyfiúk”, hanem kisebbet.

Hangsúlyozta:

nem látja annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napján ne haljanak meg emberek a frontvonalon, és hogy megegyezzenek a felek arról, hogy 700-700 fogoly hazamenjen.

Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érték – hangsúlyozta.

Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: az elmúlt három évben azt látta, hogy a harctéren nincs megoldása háborúnak. „Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, árvát” – fogalmazott. Szerinte itt az ideje, hogy a diplomácia visszavegye a vezetést a tábornokoktól, egyébként belátható időn belül nem lesz vége a háborúnak, csak veszteségek lesznek újra és újra.

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnökként hogyan fogja 24 óra alatt befejezni az orosz-ukrán háborút, Orbán Viktor leszögezte: nincs felhatalmazása más vezetők szándékairól szólni. Felidézte, hogy az elmúlt két hétben személyesen találkozott Donald Trumppal, nagyon hosszú megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Törökország elnökével is találkozott. Hangsúlyozta azonban:

noha „mindenkinek van valami a fejében”, csak a saját szándékairól szólhat.

A miniszterelnök a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve megköszönte a remek együttműködést Ursula von der Leyennek és a bizottságnak, hangsúlyozva, hogy minden politikai vitát félre tudtak tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjanak vinni. Köszönetet mondott António Costának és elődjének Charles Michelnek is, aki szintén sokat tett a sikerek érdekében.

Orbán Viktor azt mondta: soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben, háború van Ukrajnában, a Közel-Keleten és Afrikában, az eszkaláció veszélye pedig állandó. Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek, a gazdasági számok pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátramaradunk – tette hozzá.

Értékelése szerint eközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, „van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni”. Mint mondta, ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget fog működtetni. Jelezte: rengeteg munkát tettek bele ebbe a félévbe, a teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek.

A versenyképesség ügyében hangsúlyozta:

a Budapesti Nyilatkozat történelmi figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít fel, megfizethető energiát, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, a feladatokhoz pedig határidőket rendel.

Orbán Viktor a magyar elnökség fontos pontjaként emelte ki, hogy a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek az unió történetében először találkoztak, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét.

Kitért arra is, hogy a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.

Orbán Viktor kiemelte:

a magyar uniós elnökség alatt történt meg a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról. Ez a kérdés tíz-tizenhárom éve volt napirenden, és hol az egyik, hol a másik ország, hol több ország együttes ellenállása miatt nem lehetett megvalósítani

– idézte fel.

Hozzátette azonban, hogy Magyarország hat hónapig tárgyalt azokkal az országokkal, amelyek korábban ellenezték a bővítést, így az január 1-jétől ez be is következik.

Emlékeztetett arra is: a magyar elnökség volt az első alkalom, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről.

Sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről. Ez a nyilatkozat kiemeli, hogy az antiszemitizmus riasztóan magas szinten van az Európai Unióban, és közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez csökkenjen – közölte.

Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik – összegzett a magyar kormányfő, aki a következő elnökségeknek azt kívánta, legyenek képesek fontos és nagy döntéseket meghozni.

Nem volt vicc, amit az elnökségünk mottójául választottunk: hogy mi is legyünk újra naggyá, vagyis tegyük Európát is újra naggyá. Ez az egyetlen útja a versenyképességnek és a túlélésnek – fogalmazott Orbán Viktor.

A transzatlanti együttműködésre vonatkozó kérdésre a magyar miniszterelnök azt mondta: az uniós csúcson teljes egyetértés volt, hogy Európa jövője és biztonsága erőteljesen függ attól, hogy a transzatlanti együttműködést fenn tudják-e tartani.

Az új amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése kapcsán stratégiai türelmet és nyugalmat javasolt az EU-nak, mondván, ne csináljanak semmit, amivel megnehezítenék a későbbi stratégiai együttműködést a transzatlanti kapcsolatrendszeren belül.