Scholz és Trump: Az ukrajnai háború már túl régóta tart

Scholz és Trump telefonon tárgyalt az ukrajnai helyzetről csütörtökön - írja a Tagesschau. Az ukrajnai háború volt a témája az EU-csúcsnak, és egyben Olaf Scholz kancellár és Donald Trump leendő amerikai elnök telefonbeszélgetésének is. Mindketten egyetértettek abban, hogy "az Ukrajna elleni orosz háború már túl régóta tart, és fontos, hogy a lehető leghamarabb a tisztességes, igazságos és fenntartható béke felé haladjunk" - mondta Steffen Hebestreit kormányszóvivő. 

A kancellár megerősítette, hogy továbbra is támogatni kívánja Ukrajnát Oroszország elleni védelmében, ameddig csak szükséges. Scholz hangsúlyozta a kettő közötti egységet, és reméli, hogy hamarosan személyes találkozásra is sor kerülhet. A kancellárnak ez volt a második beszélgetése Trumppal november 5-i választási győzelme óta, de a kancellár november közepén felhívta Putyin elnököt is. 

Trump a tervek szerint január 20-án teszi le a hivatali esküt Washingtonban. Nem feltétlenül szokás, hogy Scholz hivatalba lépése előtt másodszor beszél telefonon a leendő elnökkel. Trump küszöbön álló elnöksége megkérdőjelezte az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának jövőjét, a megválasztott elnök ugyanis azt várja, hogy Ukrajna támogatásának legnagyobb részét Európa viselje, mind katonailag, mind a Moszkvával folytatott esetleges tűzszüneti tárgyalások során.

Mark Rutte NATO-főtitkár úgy véli, hogy „nem fair” Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Olaf Scholz német kancellárral szembeni olykor éles bírálata.

„Többször is mondtam Zelenszkijnek, hagyjon fel Olaf Scholz bírálatával, mert úgy gondolom, ez nem igazságos” – jelentette ki Mark Rutte a dpa német hírügynökségnek adott interjúban. Amit Scholz tett Ukrajnáért, lenyűgöző – tette hozzá.

Scholz hozzájárult, hogy Németország legyen az Egyesült Államok után a második ország, amely a legtöbb katonai segítséget nyújtott Ukrajnának – emlékeztetett az észak-atlanti szövetség vezetője.

„Ez olyan eredmény, amelyért Kijev csak hálás lehet” – mondta.

Rutte ugyanakkor világossá tette, hogy Scholztól elérően ő szállítana hosszú hatótávolságú Taurus robotrepülőgépeket Kijevnek és nem korlátozná a felhasználásukat. „Mindnyájan tudjuk, hogy ez a fajta kapacitás nagyon fontos Ukrajnának” – mondta a volt holland miniszterelnök.

Hozzátette azonban, hogy nincs beleszólása abba, mit szállítanak a szövetségesek. Zelenszkij nemrégiben bírálta Scholz kancellárt, amiért az ő akarata ellenére telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Többször is megismételte, hogy nem érti, miért utasítja el a német kancellár, hogy Taurus gyártmányú német rakétákat küldjön, amelyekkel Kijev mélyen az orosz területre benyúlva mérhetne csapást.

Olaf Scholz a szállítást több más NATO-szövetségessel ellentétben elutasítja, arra hivatkozva, hogy ez az eszkaláció komoly veszélyével járhatna.

A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump kiemelte: elnöksége korai időszakában találkozni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Turning Point USA konzervatív szervezet éves, AmericaFest elnevezésű arizonai rendezvényén vasárnap tartott beszédében Trump többször hangoztatta szándékát az ukrajnai háború lezárásának szükségességére, és ahogy fogalmazott: „ez az egyike azon dolgoknak, amit gyorsan meg akarok tenni”.

A megválasztott elnök a Phoenixben tartott nagyszabású rendezvényen megerősítette a Panama-csatorna üzemeltetésének visszavételére vonatkozó szándékát. Kifejtette, hogy amennyiben Panama nem tartja magát az Egyesült Államokkal kötött megállapodáshoz a csatornát illetően, akkor vissza kell adnia az üzemeltetést.

„Haditengerészetünket és kereskedelmi tevékenységünket nagyon méltánytalan és igazságtalan módon kezelik. A csatornahasználati díjak, amelyeket Panama kiró, nevetségesek, és messzemenően méltánytalanok, különösen annak a rendkívüli nagylelkűségnek a tudatában, amiben Panama részesült – nagyon ostoba módon – az Egyesült Államok részéről” – fogalmazott Donald Trump .

Hozzátette, hogy az „országunkkal szemben elkövetett rablásnak azonnal véget kell vetni!”

A leendő elnök először szombaton közösségi oldalán közzétett nyilatkozatban vetette fel a csatorna visszavételének gondolatát.

A Panama-csatorna működtetését az Egyesült Államok 1977-ben Jimmy Carter elnöksége idején adta át Panama állam számára, amely a megállapodásban garantálta az Egyesült Államok szabad hozzáférését a kulcsfontosságú hajózási útvonalhoz.

A január 20-án hivatalba lépő Donald Trump azt is bejelentette, hogy kezdeményezni fogja az Egyesült Államok legmagasabb pontjának, a jelenleg Denali-hegynek nevezett 6190 méter magas csúcs visszanevezését McKinley-hegynek. A hegycsúcsot az 1901-ben meggyilkolt McKinley elnökről nevezték el, akinek elnöksége idején az Egyesült Államok eldöntötte és lezárta a tárgyalásokat a Panama-csatorna megépítéséről.

Az arizonai konzervatív eseményen Trump megerősítette a mexikói határ lezárására vonatkozó tervét az illegális bevándorlók előtt, és kijelentette, hogy hivatalba lépése napján, 2025. január 20-án elnöki rendeletet hoz erről, ami kiterjed majd az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó bevándorlók kitoloncolásának megkezdésére, különös tekintettel a bűnözőkre.

A megválasztott elnök első hivatali napján kiadni tervezett rendeletei közé sorolta azt, amelyben megtiltja a gyerekeken végrehajtott nemváltó műtéteket, valamint szintén elnöki hatáskörben kívánja kitiltani a transzneműeket a hadseregből, az általános és középiskolákból, valamint nem engedi majd biológiailag férfinak született transznemű nők részvételét a nők sportjában.

„Egy tollvonással megállítom a transzgender őrületet”

– fogalmazott és hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció hivatalos politikája abból indul majd ki, hogy két nem létezik.