Történelmi telefonhívás: Putyinnal egyeztetett Olaf Scholz

Pénteken telefonon beszélt Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a két kormányfő közötti első közvetlen kommunikáció volt közel két év után - jelentette a szövetségi sajtóirodára hivatkozva a Bild német napilap. A portál beszámolója szerint a német vezető felszólította az orosz kollégáját, hogy üljön tárgyalóasztalhoz Ukrajnával az „igazságos és tartós béke” megteremtése érdekében. Scholz továbbá Putyin tudtára adta, hogy Németország addig támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben, ameddig szükséges.

A beszélgetésre Ukrajna szempontjából kritikus pillanatban került sor, hiszen az orosz támadás óta az ország már a harmadik telére készül, miközben az ukrán energetikai infrastruktúra nagy része megsérült vagy megsemmisült az orosz bombázások miatt. Scholz kancellári pozíciója sem tűnik tartósnak a német kormánykoalíció összeomlása után. Sőt, az ország nyugati támogatása is kérdésessé vált Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után.

Néhány európai tisztviselő igyekszik rávenni a távozó Biden-adminisztrációt, hogy utolsó napjaiban erősítse meg Ukrajna pozícióját, mielőtt Trump január 20-án átvenné a hatalmat – emlékeztet a Bloomberg. A megválasztott elnök azt ígérte, hogy gyorsan megállapodásra bírja a feleket, mely azonban az aggodalmak szerint Kijev számára lehet hátrányos, és orosz kézen hagyná az elfoglalt ukrán területeket.

Az európaiak azt szeretnék, ha az Egyesült Államok további fegyvereket küldene Ukrajnának és újabb szankciókkal sújtaná az oroszok fontosabb bevételi forrásait, valamint gátolná Moszkva lehetőségeit arra, hogy tiltott, fegyvergyártáshoz szükséges technológiákhoz jusson.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter sebtében megszervezett brüsszeli útján igyekezett a NATO-t és az Európai Uniót biztosítani arról, hogy Washington fokozza az erőforrások Ukrajnába küldését még Trump beiktatása előtt. A diplomata szerint a Kongresszus által korábban elfogadott 61 milliárd dolláros támogatás minden fillérjét igyekeznek eljuttatni az ukránokhoz.

Az utolsó telefonbeszélgetés Scholz és Putyin között 2022 decemberében zajlott Berlin kezdeményezésére. A Kreml szerint a két politikus egyórás beszélgetése során Putyin kifejtette Oroszország hadműveletének logikáját, és kijelentette, hogy az ukrán csapatok felfegyverzésére és kiképzésére irányuló nyugati politika „pusztító”. Scholz pedig felszólította Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

2022 októberében a kancellár azt mondta a Deutschlandfunk rádiónak, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetéseinek hangneme „mindig baráti, még akkor is, ha nagyon eltérő nézeteink vannak bizonyos ügyekben.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.

Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.

Az ukrán elnök elutasította azt a felvetést, amely szerint Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.

„Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik” – érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége. „Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért” – indokolta Zelenszkij.

Ukrajna az elmúlt évtizedben Oroszország által megszállt összes terület felszabadításáért harcol, és hamis minden olyan állítás, amely szerint a háborúban ezzel szemben a biztonságot helyezi előtérbe – jelentette ki pénteken Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Oslóban.

A norvég kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján Umerov hangsúlyozta: a területi integritás része Ukrajna értékeinek. Hamisnak, valamint az orosz propaganda részének nevezte és elutasította azt az újságírói felvetést, amely szerint Kijev a jelentések szerint már nem az ukrán területek visszaszerzésére helyezi a hangsúlyt a háborúban.

„A prioritásunk továbbra is az emberek védelme, a nemzet védelme, az emberek felszabadítása a majdnem tíz éve tartó ideiglenes megszállás alól, a Krím és a Donyec-medence pedig Ukrajnához tartozik. Az Oroszország által megszállt területeken élő emberek mind arra várnak, hogy felszabadítsák őket” – mondta.

„Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos” – fűzte hozzá az ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként akarja használni a telet Ukrajnával szemben – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár Lettországban, további támogatást sürgetve a kijevi vezetésnek.

„Putyin fegyverként fogja bevetni a telet. Megpróbálja Ukrajna energetikai rendszerét megsemmisíteni” – mondta Rutte Edgars Rinkevics lett elnökkel tartott találkozóját követően az Adazi katonai támaszponton.

„Ezért kell megerősítenünk támogatásunkat Ukrajnának, beleértve a létfontosságú infrastruktúra légvédelmét is” – tette hozzá.

A védelmi képességek növeléséhez magasabb védelmi kiadásokra, illetve nagyobb hadianyag-termelésre van szükség a katonai szövetséghez tartozó országok területén

– hangoztatta.

Rinkevics szintén felszólította a NATO-partnereket, hogy költsenek többet e célokra, és ennek érdekében fordítsák a GDP-jük 2,5-3 százalékát védelmi kiadásokra.

A NATO jelenleg tagállamonként a GDP 2 százalékát irányozza elő védelmi célokra.

Rutte és Rinkevics Adaziban a Lettországban állomásoztatott többnemzetiségű NATO-dandár hadgyakorlatát kísérhette figyelemmel. Az alakulat első alkalommal gyakorlatozott teljes létszámban.

A Resolute Warrior fedőnevű manőveren 3500 katona vett részt 13 NATO-tagállamból.

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. „Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett” – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak. Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.

Kiemelte, hogy

Észak-Korea mellett Kína a szankciók megkerülése által, az Oroszországnak szállított kettős felhasználású árukkal, Irán pedig dróntechnológiával segíti a háborús erőfeszítéseket. Oroszország mindezért pénzzel fizet, ezáltal támogatja Iránnak a Közel-Kelet destabilizálására irányuló erőfeszítéseit

– tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint határozott választ kell adni az észak-koreai haderő bevetésére Ukrajnában, és ő is rámutatott, hogy az euroatlanti, az indo-csendes-óceáni, valamint a közel-keleti színtér egyre inkább elválaszthatatlan egymástól.

Blinken emlékeztetett, hogy a NATO az elmúlt években megerősítette partnerségét az indo-csendes-óceáni partnerekkel, és az elkövetkező hetekben és hónapokban még többet fognak tenni ennek érdekében. Úgy véli azonban, hogy a szövetségnek még sok tennivalója van a védelmiipari bázis további megerősítése és annak biztosítása terén, hogy a védelmi kiadások a szükséges katonai képességekre összpontosuljanak.

„Jelenleg NATO-szövetségeseink védelmi kiadásai elérik vagy meghaladják a GDP 2 százalékát, ami pozitív, de biztosítani akarjuk, hogy a kiadások arra összpontosuljanak, amire szükség van”

– húzta alá.

Azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök a hivatalából hátramaradt ideje során „minden napot arra kíván felhasználni, hogy erősítse a szövetséget, amely oly fontos az Egyesült Államok és az európai országok biztonsága szempontjából”.

„Tovább folytatjuk mindazt, amit Ukrajna érdekében teszünk, hogy az ország hatékonyan meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta az amerikai külügyminiszter.