tóth gabi
Magyarország a változás katalizátora. Hatalmas siker volt a magyar uniós elnökség.
Uniós elnökség. Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Unió Tanácsának elnöklését július 1-jén. Az ukrajnai háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok súlyos kihívások elé állították Európát. Emellett 2024 az átmenet éve volt, amikor a magyar elnökségnek egy újonnan felálló Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal együttműködve kellett biztosítania a Tanácsban végzett munka folytatását.
Nem ígérkezett sétagaloppnak és nem is lett az a féléves munka, amit jelentős részben "brüsszeli ellenszélben" végeztek a magyar kormány tagjai, a Fidesz EP-képviselői.
Orbán Viktor az Európai Parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: "Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatni kell." A miniszterelnök a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot.
A magyar elnökség politikai felelősségéről szólva hangsúlyozta: az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg. Hozzátette: a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz, de döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk.
Orbán Viktor értékelése szerint amit Magyarország az elnökség fél éve alatt tett, az messze több, mint ami a súlyánál fogva elvárható volt tőle. Fél évvel ezelőtt megbélyegzéssel járt a béke gondolatának még a fölvetése is, most pedig már mindenki a békéről beszél. Letettünk az asztalra egy tűzszüneti és fogolycsere-javaslatot is. Nem zárható ki, hogy karácsonykor sok ezerrel kevesebb gyermek lesz árva, mint a magyar elnökség nélkül lett volna. Schengen bővítése a másik nagy sikerünk, örülünk, hogy segíthettünk Romániának és Bulgáriának. Tizenöt év után végre megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Albánia és az Európai Unió között is, a többi balkáni ország ügyében is fontos fejezeteket zártunk le, így az Európai Unió bővítését a Balkán irányában előrevittük. Tető alá hoztuk a versenyképességi paktumot is, amely egy piacpárti, gazdaságélénkítő javaslatcsomag.
A magyar kormány ráirányította a figyelmet az Európai Unió „válságtüneteire”. Hogy az EU nehézségekkel, köztük migrációs válsággal küzd, adósságválságba keveredett, hogy befolyása és súlya geopolitikai szempontból „radikálisan” csökkent, az elhibázott háborús politika miatt inflációs nehézségek, valamint versenyképességi és gazdasági hanyatlás jellemzi.
A magyar elnökség keményen tárgyalt, hogy feloldja a 13 éve tartó vétókat. 2007-es csatlakozásuk után január elsejétől Bulgária és Románia is a schengeni övezet teljes jogú tagjaivá válhatnak.
Konkrét döntések születtek a versenyképesség, a Nyugat-Balkán integrációja ügyében.
Budapesten megrendezték Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményeit: az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját és az Európai Tanács informális ülését. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az Országgyűlés Külügyi bizottságában adott tájékoztatásában úgy fogalmazott: a magyar uniós elnökség a változás katalizátora kívánt lenni, a változás reményét pedig Magyarország az elnökséget követően is életben fogja tartani.