Felülkerekedhet-e a józanság a migráció ügyében?

Miközben Európában egyre többen beszélnek az észszerűség hangján az illegális migrációról, jól látszik, hogy a brüsszeli elit mind a mai napig támogatja azt, és megpróbál nyomást gyakorolni a tagállamokra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Koppenhágában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Dán Néppárt elnökével és az ország bevándorlásügyi miniszterével folytatott tárgyalása után rámutatott, hogy Budapest és Koppenhága több ponton is hasonló álláspontot képvisel az illegális migráció kérdésében, amely az egyik legsúlyosabb biztonsági kihívás jelenleg Európa előtt.

„Erről nagy vita van a nyugati világban most már kilenc-tíz éve. Jól látható, hogy bizonyos választásokat is a migráció kérdése dönt el” – mondta. Majd példaként hozta fel az amerikai elnökválasztást, amelyen ez szintén igen fontos kampánytéma volt, s végül az a jelölt nyert, aki a hazája biztonságát helyezte az előtérbe, és világosan beszélt az illegális bevándorlás veszélyeiről.

Kiemelte, hogy ez veszélyes jelenség Európában is, a biztonsági helyzet romlása egyértelműen köthető a tömeges emberáradatok megjelenéséhez.

„Emlékezhetünk azokra a százezrekre is, akik Magyarországon keresztülmasíroztak, ügyet sem vetve a helyi jogszabályokra, törvényekre, az ott élő emberek biztonságára” – fogalmazott.

„Magyarország karakteresen migrációellenes álláspontot foglal el. Magyarországon nem lehet kérdés, hogy a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés. Világossá tettük azt is, hogy Magyarországra illegális bevándorló nem jöhet be” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a magyar kormány az elmúlt kilenc év során több mint kétmilliárd eurót fordított a déli határ védelmére, s ez idő alatt nagyjából 630 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

„Hogyha nem fejtettünk volna ki ilyen tevékenységet, ha befeküdtünk volna Brüsszel akaratának, akkor sok százezerrel vagy millióval több illegális migráns lenne ma Európában, és Magyarországon is illegális migránsokkal kellene együtt élnünk, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne számunkra” – tudatta.

„Mi, magyarok, botrányosnak tartjuk azt, hogy miközben védjük az Európai Unió külső határait, a saját biztonságunkat és az európai emberek biztonságát, addig napi egymillió eurót kell fizetnünk mindezért még pénzügyi szankcióként Brüsszelnek” – jelentette ki.

„Ha Brüsszelen múlna, akkor Magyarországot elárasztanák az illegális migránsok, hogyha a Brüsszelt támogató magyar ellenzéki politikusokon múlna, akkor is elárasztanák az illegális migránsok Magyarországot. Brüsszel azért is akar bábkormányt Magyarországon, hogy Magyarországra bejöjjenek az illegális migránsok, de ezt mi nem fogjuk megengedni” – tette hozzá.

A miniszter a dán vezetés „észszerű” bevándorláspolitikáját méltatta, és aláhúzta, hogy a két ország egyetért a külső határok védelmének erősítésében.

A miniszter kitért arra is, hogy rendkívül fontos lenne a migrációt kiváltó okok megszüntetése, például nagy fejlesztési programok beindításával azokban az afrikai országokban, ahonnan sok bevándorló jön Európába.

„Gazdaságfejlesztésre, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre van szükség, ugyanis a következő húsz-huszonöt esztendőben majd egymilliárddal meg fog nőni Afrika lakossága” – figyelmeztetett.

Ennek kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy hazánk az utóbbi öt évben több mint félmilliárd eurónyi támogatást biztosított fejlesztésekre a szomszédos kontinensen, illetve évente 1835 afrikai hallgatónak ad felsőoktatási ösztöndíjat, hogy a Magyarországon szerzett tudásukat hazájukban kamatoztathassák.

„Fontos tehát, hogy Európában egyre többen beszélnek az észszerűség hangján, az illegális migrációval szembeni küzdelem tekintetében” – közölte.

„Látszik, hogy a brüsszeli politikai elit mind a mai napig támogatja az illegális migrációt, megpróbálnak ránk nyomást gyakorolni, harcolni kell, küzdeni kell tehát ezen a területen, s meg kell akadályozni, hogy Magyarország is – hasonlóan néhány más országhoz – bevándorlóország legyen” – jegyezte meg.

„Mi ezt soha nem fogjuk engedni, védjük a határainkat, együttműködünk Európában azokkal, akikkel lehet, például a dánokkal, és harcolunk tovább Brüsszelben a migrációt támogató politikával szemben” – összegzett.

Ausztria és Németország után harmadik schengeni országként Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain – jelentette be Marjolein Faber menekültügyi miniszter kedden. Az intézkedéssel az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása a kormány célja.

A holland kormány december 9-től visszaállítja az állandó határellenőrzéseket. A rendőrség irányítása alá tartozó határrendészet az átkelők megnyitása mellett mozgó egységek felállítását is tervezi az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – közölte a holland kormány.

Marjolein Faber menekültügyi miniszter tájékoztatása szerint

a határátkelők ellenőrzését egyelőre hat hónapra, 2025 májusáig állítják vissza, de szükség szerint meghosszabbíthatják azt.

A miniszter kitért arra is, hogy a kormánynak nem célja a civil határforgalom, illetve az áruszállítás akadályozása, az illegális határátkelések növekvő száma miatt azonban elkerülhetetlennek nevezte a szigorítást.

A határellenőrzés szigorítása része a holland kormány menekültügyi törvények szigorítását célzó terveinek. Ebben mind a négy kormánypárt, köztük a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, egyetértett.

Politikai jelentőségűvé vált Európában az illegális migráció, ami az emberek mindennapjait megzavarja – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György kiemelte, mivel az Európai Unió (EU) egészen más politikát folytatott a migrációval kapcsolatban, a különféle terrorcselekmények arra késztették a nemzetállamok vezetőit, hogy intézkedéseket tegyenek, „legalább a cselekvés látszatát fenntartva a lakosság körében”.

Ezért visszaállítják a határforgalom ellenőrzését a belső határokon – mondta.

Megfogalmazása szerint „ennek olyan rettenetes nagy jelentősége nincs”, mert ha a határellenőrzés során illegális bevándorlót találnak, menekülttárborba viszik, ahol a „saját maga által kitalált adatokkal” menekültkérelmet adhat be. Amennyiben negatívan bírálják el a kérelmét, akkor jöhet a kitoloncolás, ami tízből kilenc esetben nem valósul meg.

Az elmúlt kilenc év terrorcselekményeit nagy arányban azok követték el, akiket ki kellett volna utasítani, vagy ki is utasítottak, de a kitoloncolás valamiért meghiúsult

– jelezte.

Ez aláhúzza annak a modellnek a jelentőségét, amihez Magyarország ragaszkodik közel tíz éve, miszerint az EU külső határán kívül kell lefolytatni a menekülteljárást – hangsúlyozta.

Bakondi György szerint azok, akik illegálisan érkeznek az EU-ba, nagy arányban kihasználják az EU menekültpolitikáját, amely kimondja, hogy akit politikai, vallási, faji hovatartozása miatt egy országban üldöznek, az jogosult onnan elmenekülni, és átmeneti védelemre jogosult.

„Így felmerül a gyanú, hogy az EU-ban „nem valami tudatlanság vagy felkészületlenség okozza az ez irányba való lépéssorozatot, hanem nagyon is végiggondolt politikai, ideológiai céljai vannak” – fűzte hozzá.

Bakondi György példaként említette, hogy az Egyesült Államokba az elmúlt négy évben tízmillió illegális bevándorló érkezett, az azt megelőző négy évben viszont hárommillió. Ott „nyilvánvalóan az volt az elképzelés, hogy a nagy számban beérkezett illegális bevándorlók majd azokra fognak szavazni, akiknek a belépésüket köszönhetik” – mondta.

Meglátása szerint Donald Trumpnak az illegális bevándorlás esetében is hatása lesz majd az európai uniós megközelítésekre. „Nagy reményünk van abban, hogy változást fog előidézni” – mondta.

Bakondi György kitért arra, hogy „olyan tömeges és durva antiszemita megnyilvánulásokat tapasztalhatunk Európa-szerte, amelyre 1945 óta Európában nem volt példa”. Ez súlyos tendencia, és előre nem látott negatív eredménye annak a tömeges illegális migrációnak, amely az elmúlt tíz évben jellemzi az EU-t – közölte.