Orbán Viktor az Európai Parlamentben: "Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak!"

Kedden két órán át állta az újságírói kérdések özönét Orbán Viktor miniszterelnök, szerdán pedig az Európai Parlament plenáris vitájának részeként mutatja be Magyarország mint az EU soros elnöke féléves elnöki programját a strasbourgi EP-ülésteremben. A beszéde után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke következik, majd a vita részeként a frakciók vezetői és más EP-képviselők tehetnek fel kérdéseket. 

Felvezetésként Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta, eleven vitára számít azúj EP-ciklus kezdetén.

 - kezdte beszédét Orbán Viktor. Rámutatott: az EU-nak változnia kell. Mint mondta: 34 éve parlamenti képviselő, tudja, hogy megtiszteltetés, hogy meghallgatják az EP-ben. 

"2011-ben, első elnökségünk idején is válságokkal küzdöttünk: pénzügyi válság, arab tavasz, Fukusima. A mi elnökségünk alatt indítottuk el a romastratégiát és a gazdasági szemeszternek hívott stratégiai folyamatot, akkor még az volt, aminek hívták. Az unió lezárt akkor egy sikeres csatlakozási tárgyalási folyamatot Horvátországgal, de a helyzet ma ennél bonyolultabb: háború dúl Ukrajnában, konfliktus van a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus az eszkaláció veszélyével fenyeget, a biztonsági válság pedig a schengeni rendszer szétesésével" - ecsetelte a miniszterelnök.

Mint mondta: 585 tanácsi munkacsoport-ülést vezettek le. A magyarországi rendezvényen tízezer vendég vett részt. 52 jogalkotási dosszién dolgoznak a Tanács különböző szintjein. A magyar elnökség tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik, de meg fogja védeni a Tanács jogosultságait a kormányfő szerint. De az elnökség nem csupán ügyintézés, politikai felelőssége is van, és bemutatja, mit javasol a magyar elnökség.

– mondta Orbán –, a magyar elnökség javaslatokat tesz. Az első probléma a versenyképesség problémája.

Újra utalt a Draghi-jelentésre, amelynek diagnózisára - ami a versenyképességet illeti - szinte teljes mértékben egyetért: a versenyképesség csökken, az árak magasabbak, mint a versenytársaknál, az orosz energiáról való levállással jelentősen csökken a GDP is, emiatt támogatásokra is szükség lett az átállásra. Szerinte az európai vállalatok fele az energiaköltségekre tekint a legfőbb akadályként, a termelés 10-15 százalékkal esett vissza emiatt.

"Azt javasoljuk, ne ringassuk abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet megoldást kínál erre a problémára. Még ha teljesülnek is a céljaink, minden elemzés szerint 2030-ig nem csökken látványosan azon üzemórák száma, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiahelyzetet" - hangoztatta, hozzátéve, a dekarbonizáció jelenleg munkanélküliséghez vezet, ezt láthatjuk az autóiparban: "úgy alkalmazzuk a klímapolitikát, hogy közben nincs iparpolitikánk" - észrevételezte.

Az EU és az USA közti szakadék oka a digitális iparban való EU-s lemaradás. Ehhez társulnak még a rossz demográfiai folyamatok, 

Orbán Viktor szerint a huszonnegyedik órában vagyunk.

Szerinte a tagállamok várják a bürokráciacsökkentést, a túlszabályozás enyhítését, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, s a konnektivitásnövelő politikát a blokkosodás helyett.

Van pár siker, például ilyen az európai akkumulátoripar.

A magyar elnökség célja Orbán kijelentése szerint, hogy elfogadjunk egy új, európai versenyképességi paktumot november 8-án, a Tanács budapesti ülésén.

Ezután Orbán áttért a migrációra. Kijelentette: az unió külső határait meg kell védeni, amihez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ahhoz az uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania. Leszögezte: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az EU-t a migrációtól, akit beengedtek az EU területére, azt már nem fogják kitenni onnan, csak azt szabad beengedni, akinek előzetes engedélye van, semmi más nem működik. Az EU migrációs politikája nem működik.

– szögezte le Orbán.

A sikertelen migrációs politika következménye is világos, a tagállamok maguk kezdtek szerinte cselekedni, a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállítása történik.

Javaslata: "hozzuk létre a schengeni találkozók rendszerét az euróövezeti vezetők találkozójának mintájára".

Szükség van az európai biztonsági és védelmi politika intézményesítésére is a magyar kormányfő beszéde szerint. A magyar elnökség a magyar példát tudja felajánlani.

A bővítés is kiemelt témája a magyar elnökségnek. A bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása kulcskérdés az EU-s biztonság szempontjából, külön figyelmet kell fordítani Szerbiára, mert 

Orbán rámutatott, hogy több tagjelölt ország is teljesíti a csatlakozás technikai feltételeit, csak nincs politikai konszenzus a csatlakozásukról. Az unió tett egy ígéretet húsz éve, amit illene beváltani.

Orbán beszélt az európai mezőgazdaságról is, rámutatva, hogy a termelők létbiztonsága veszélybe került a harmadik országokból való import és az árak emelkedése miatt. 

Elengedhetetlen a régiók közti fejlettségi különbségek csökkentése is – szögezte le Orbán, aki szerint ez kulcsfontosságú az EU versenyképességének megőrzésére.

A magyar elnökség szerinte megoldáskereső lesz, de az álmokat is keresni kell "szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját".

 - szorgalmazta.

Ezután a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kapott szót, aki elsőként az árvízről emlékezett meg. Mint mondta: az EU azért van, hogy segítse a magyarokat is, a magyarok megérdemlik a tagság minden előnyét. Ezután az elnök Ukrajnáról, a versenyképességről és a migrációról beszélt. Szerinte még mindig vannak olyanok, akik a háború miatt nem Putyint, hanem a megtámadottat teszik felelőssé, és nem Putyin hatalommániáját, hanem Ukrajna szabadságvágyát teszik felelőssé. Von der Leyen megkérdezte: 1956-ért a magyarok szabadságvágyát teszik felelőssé? Vagy a cseheket 1968-ért?

Majd áttért a versenyképesség kérdésére, a Draghi-jelentésre reagálva. Szerinte az unióban egy kormány szembe megy az európai érdekekkel, és kis befektetői köröket támogat, s ez a magyar kormány, ez a versenyképesség egyik nagy hátránya. Von der Leyen az orosz energiáról való leszakadást is forszírozta, szerinte diverzifikálnak az EU-s országok, tiszta energiát használva. Ezek a versailles-i vállalások, amiket egy tagállam nem tartott be, ez Magyarország, ami Oroszországgal működik együtt, pedig von der Leyen szerint Oroszország nem megbízható beszállító.

Von der Leyen ezután az EU-s migrációs paktumot hozta fel. Szerinte tavaly Magyarországon elítélt bűnözőket bocsátottak szabadon, ami nem az EU-s határok védelme. Von der Leyen szerint az új magyar vízumrendszer biztonsági kockázat az egész EU számára, ami kiskapu a külső beavatkozás előtt. Hozzátette: a Frontexet meg kell erősíteni, ahogy a csempészet elleni jogszabályokat is. Tiszteletben kell tartani az alapértékeinket és a jogállamiságot.

Webert sokkolta, hogy Orbán beszélt a mezőgazdaságról, de Ukrajnáról nem, és hogy miért hagyja Orbán figyelmen kívül az ukránok szabadságvágyát, s Weber is felhozta 1956-ot, aki szerint a magyarok szabadságharcosok, de Orbán elment Putyinhoz. 

A migráció terén kompromisszumot kötöttek az EP-ben, de abból Magyarország kimaradt. 2011-ben Magyarország Európa közepén volt, most Weber szerint senki nem akar Budapestre jönni, és Magyarország marginalizálódott, perifériára szorult, egyedül van. Weber szerint a Fidesz nem nyerte meg az EP-választásokon, mert csak tíz helye van a Fidesznek, és a választást az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen nyerte meg, nem a Fidesz. Magyarországon a korrupció meggyilkolja a jövőt az EPP elnöke szerint, aki úgy tudja, négyszázezer magyar hagyta el Magyarországot.

Gál Kinga a Patrióták Európáért nevében azzal válaszolt von der Leyennek: ez a hipokrácia. A Patrióták frakciójának létrejötte szerinte láthatóan idegesít Manfred Webert. Gál Kinga sajnálja, hogy a bizottsági elnök egy kormányfő ellen kampányolt beszédében. Mint mondta: üdvözölnek minden kezdeményezést, ami a békét segíti elő Ukrajnában, és visszautasítják az Orbánnal szembeni hazugságokat. Elítélte a Patrióták Európáért frakciójának EP-s elszigetelését.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek felszólalója kifejtette: számos ponton egyetértenek Orbánnal, a közös belső ellenség a progresszív woke-ideológia, viszont a külső ellenség viszont az oroszok, Kína és Irán alkotta tengely.

A liberális Renew csoport felszólalója indítványozta Magyarország szavazati jogának megvonását a Tanácsban.

Orbán Viktor viszontválasza

A frakcióvezetők felszólalása után újra Orbán Viktor szólalt fel, aki leszögezte: szívesen vitatkozott volna az elnökségi programról, de láthatóan ez a felszólalt politikusokat nem érdekli. 

– mondta Orbán. Hozzátette: a bizottsági elnökasszony felszólalásán csodálkozik, mert ő direkt nem hozta fel a vele való nézeteltéréseket, von der Leyen viszont felhozta. Orbán szerint régen a bizottsági elnök sosem mondhatott volna ilyeneket. A bizottság régen semleges testület volt, aminek a feladata az volt, hogy félretolja a politikai vitákat, őrködjön a szerződések felett. Az elnökasszony azonban ezt megváltoztatja, politikai testületet csinál a bizottságból, ami a jobboldaliakat támadja.

Minden analógia és összehasonlítás, ami összeveti 1956-ot és Ukrajnát, tévedés és fals, és ezeket a leghatározottabban visszautasítja – szögezte le Orbán, megjegyezve, hogy direkt nem hozta fel Ukrajnát a beszédében, de ha felhozta az elnök, akkor tud róla beszélni.

A kormányfő rámutatott: az ukrán fronton vesztésre állunk, az Unió meggondolatlanul, téves számítások alapján reagált az ukrajnai háborúra. Mint mondta: csináljunk másik stratégiát, és érveljünk a béke mellett, mert a harctéren nem fog győzni Ukrajna.

Magyarország letartóztatja az embercsempészeket, és egy idő után kitoloncolja őket az országból azzal, hogy ha visszajönnek, kétszer akkora börtönbüntetést kapnak. Magyarország megszabadította Európát kétezer embercsempésztől, amiért elismerés járna, nem engedtünk ki börtöntöltelékeket – mutatott rá Orbán.

Orbán hangsúlyozta: az európai egység nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kell fognia a száját, aki nem ért egyet a többséggel. Magyarországon az ellenzék minden pártja mindig megkapta a parlamenti bizottsági pozíciókat. Ettől az EP és a Néppárt megfosztott a Patrióták frakcióját, és még ők akarják kioktatni Orbán demokráciából? 

Webernek azt válaszolta: azt mondtani, hogy senki nem áll szóba velünk, súlyos sértés mindenkire nézve, akikkel Orbán beszélt. Hozzátette: a Fidesz-KDNP 45 százalékot kapott az EP-választáson, a németeknél a CDU-CSU 30 százalék körül. Orbán feltette a kérdést: ki győzött akkor?

A magyar miniszterelnök rámutatott: Weber azért hungarofób, mert Orbán nem támogatta őt annak idején a bizottsági elnöki poszthoz. Weber ott akart ülni, ahol most von der Leyen ül. Orbán leszögezte: ő támogatta volna Webert, de Weber azt mondta, a magyarok szavazataival nem akar bizottsági elnök lenni – hát nem lett.

A kormányfő az egyik baloldali frakcióvezetőnek jelezte, hogy az információhiány nem jó dolog egy vitában, majd jelezte, hogy nincsenek magas adók itthon, a magyar gazdasági növekedés nagyobb, mint a legtöbb EU-s országban, és annyian dolgoznak külföldön itthonról, mint Ausztriából.

Orbán feltette a kérdést: milyen alapon kritizálja az Európai Parlament Magyarországot korrupció ügyében, amikor ez a testület szakértője a korrupciónak – utalva az EP korrupciós ügyeire.

Orbán sorolta, hipokráciának nevezve von der Leyen egyes megjegyzéseit, ugyanis Magyarországon háromezer orosznak adtak ki munkaengedélyt, hétezren dolgoznak oroszok Magyarországon, miközben Németországban 300 ezer orosz  dolgozik. Spanyolországban 100 ezer orosz dolgozik, Franciaországban 60 ezer orosz dolgozik.

Majd Orbán rámutatott: a német, a spanyol, a francia cégek kikerülik az oroszellenes szankciókat. A háború kitörése óta nyolc és fél milliárd euróért vásároltak indiai és más finomítókból orosz olajat a nyugati országok. 1,7 milliárd dollárt fizettek be az orosz költségvetésbe.

A következő felszólaló Magyar Péter volt, aki mindent belesűrített felszólalásába, amit rendszerint mantrázik, és aki állva tapsolta meg azt, amikor von der Leyen Ukrajna további támogatása mellett beszélt. Azt mondta: szerinte Magyarország az unió legszegényebb és legkorruptabb ország lett, és reméli, elmagyarázza, hogy jutottunk ide. Magyar Péter leszögezte: mi az európai és nyugati klubnak vagyunk tagjai, akkor is, ha Orbán gazdasági semlegességről és világrendszerváltásról beszél. Magyar Péter megint felhozta a kétezer kitoloncolt (szavai szerint „kiengedett”) embercsempészt. Magyar szerint demográfiai katasztrófa felé haladunk, a legrosszabb a magyar demográfiai mutató, és hatvanezer ázsiai gazdasági migránst hoztak be a magyar emberek megkérdezése nélkül. Magyar szerint kiürül a magyar vidék, postákat és vonalakat szüntettek meg. Minden harmadik magyar férfi meghal a hatvanadik születésnapja előtt, negyvenezer ember hiányzik az egészségügyből. Szerinte két és félszeresére nőtt a magyar államadósság, nem működik a magyar állam.

Magyart kétszer is figyelmeztette az ülést levezető elnök, hogy túllépte az időt, és hagyja abba a felszólalását, de Magyar mindkétszer figyelmen kívül hagyta.

Magyar Pétert kiröhögték, amikor bemondta, hogy „miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”.

Dobrev Klára is felszólalt, aki szerint kínos volt hallgatni, ahogy Orbán próbál úgymond magyarázkodni. Dobrev szerint az európai polgárokat, az EP-t nem érdekli a magyar soros elnökség programja, és Orbán közhelyeket puffogtatott. Dobrev szerint Orbán folyamatosan távolodik a valóságtól, képzelt ellenségekkel hadakozik. Úgy látja, a hétköznapi emberek hiányoznak Orbán beszédeiből. Dobrev szerint a Fidesz-kormány szétverte a magyar szociális rendszert, és európai mintaállamból Európa legszegényebb országává vált, mivel Orbán rosszul kormányoz, mert ezek a dolgok nem érdeklik. Dobrev úgy látja, Orbán azzal foglalkozik intenzíven, hogy hogyan árulja el Magyarországot, mégpedig Putyinnak árulja el, finanszírozva Putyint. Szerinte ügynökök tömege szállta meg kémbankokon keresztül az országot. Dobrev várja, hogy vége legyen Orbán EU-s soros elnökségének. Végül feltette a kérdést: mivel zsarolják Orbán az oroszok?

Deutsch Tamás felszólalásában rámutatott: Magyar Péter bajban van. Titokban felvételt készített gyermekeik anyjáról, a feleségéről. Deutsch szerint Magyar a feleségét és élettársát is érzelmileg bántalmazta. Emellett köztörvényes bűncselekményt követett el, mert elvette egy szórakozóhelyen valakitől a telefonját, és a Dunába dobta. 

Tineke Strik holland zöld képviselő, az új magyar jelentéstevő a hetes cikkely szerinti eljárás folytatását szorgalmazta és a hazánknak járó EU-s pénzek megvonását.

Felszólalt Ilaria Salis is, az olasz zöld képviselő, aki antifasisztaként egy budapesti tüntetésen részt vett egy ártatlan járókelő összeverésében. Salis azt mondta, ő a legrosszabb oldaláról ismeri Magyarországot, ami a börtön. Orbán a kisebbséget, a szociális igazságosságot támadja szerinte. Orbánnal szoros a kapcsolata Trumppal, Putyinnal, a kapitalistákkal, akik a dolgozó osztály ellenségei – mondta Salis, aki szerint Európának nem szabadna együttműködni Orbán úgymond elnyomó rezsimjével.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője szerint az önrendelkezésért küzdenek, az unió vezetésével szemben, ami bünteti Magyarországot azzal, hogy nem fizetik ki a nekünk járó pénzeket, és a határvédelmi költségekhez sem járulnak hozzá. A magyar elnökség programját is bojkottálni akarták, pedig fontos kérdéseket venne napirendre. Borvendég szerint az európai választók nem kérnek a tömeges migrációból, az öngyilkos zöldítésből, az aberrált genderideológiából és a háborús őrületből. Ha Európa jövője fontosabb lenne az EP-nek, mint a globális pénzügyi elit érdeke, akkor követnék a magyar utat – mondta Borvendég Zsuzsanna.