tóth gabi
Létrehozva: 2024.10.08.
Orbán Viktor: Az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt
A miniszterelnök Strasbourgban tartott sajtótájékoztatót.
Orbán Viktor kedden délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart Strasbourgban, egy nappal azelőtt, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatja a magyar uniós elnökség programját. A kormányfő ezzel megágyazhat a magyar álláspontok szerdai ismertetésének.
Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarország július elsejétől tölti be az uniós elnökséget. – 2011 után másodszor látjuk el ezt a feladatot, a második magyar elnökség, és én személyesen is másodszor vezetem ezt a munkát, és a harmadik időpontja is be van írva a naptáramba már. Hiszen fontos az optimizmus. Ahogy visszaemlékszem az első elnökség idejére – jelentette ki Orbán Viktor Strasbourgban. Hozzátette, hogy az is egy válságos időszak volt, hiszen megvolt még az utóhatása a pénzügyi válságnak, akkor kellett kezelni az arab tavasz következményeit is. Kiemelte:
De összefoglalóan mégis azt mondhatom önöknek, hogy az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt. Mit látunk ma? Először is Ukrajnában, vagyis Európában dúl egy háború. Súlyos konfliktusok vannak a közel-keleten, amelynek érezzük a hatásait.
A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek. Ma éppen a svédek jelentették be, hogy a schengeni szabad mozgás szabályait fölfüggesztik – idézte fel a kormányfő.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy mindeközben Európa folyamatosan veszít a globális versenyképességéből, erre pedig az úgynevezett Draghi-jelentés is kitért. Ebben az szerepel, hogy Európát lassú agónia fenyegeti.
Macron elnök úr néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy Európa meghalhat, mert kiszorul a piacairól. Mario Draghihoz és Emmanuel Macronhoz képest én egy mérsékelt miniszterelnök vagyok. Magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ez volt tehát a helyzet, amiben a magyar elnökség folytatja a munkáját. Az a feladatom, hogy az Európai Parlamentbe bemutassam, hogy mit javasol Magyarország ebben a helyzetben
– fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte, hogy a magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, ha változtatunk. Tehát az Európai Uniónak változnia kell, és „a magyar elnökség munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel és tehet javaslatokat, hiszen Magyarország nem akkora, mint Németország vagy Franciaország. – Mi fölvetni tudunk problémákat, csak javaslatokat tudunk tenni, és az európai intézményeknek kell végül majd döntéseket hozniuk – fűzte hozzá.
Rögtön az esemény elején megzavarták a sajtótájékoztatót. Egy férfi berohant és azt kérdezte: „Mennyiért árulta el a hazát, Miniszterelnök Úr?”. Mint kiderült, a már kötcsei pikniken is botrányt okozó Gyekiczki Márton, a Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezetének tagja, érdi önkormányzati képviselő volt ez a férfi.
Orbán Viktor kitért a magyar elnökség célkitűzéseire is. – A mi munkánknak a középpontjában az európai versenyképesség javítása áll. A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Kereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetni a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie – sorolta, majd megjegyezte: „A mi vállalataink, az európaiak feleannyit költenek a kutatásra és a fejlesztésre, mint az amerikaiak”.
Ehhez jönnek még a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, és bár értem, hogy van jó néhány olyan európai kormány, amely a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, de még így sem jön ki a matek. A migráció sem képes pótolni a hiányzó meg nem született gyermekeket. Ez gazdaságilag azt jelenti, hogy ha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor számolnunk kell azzal, hogy most először vagyunk abban a helyzetben, hogy az európai össztermék növekedését nem támogatja meg a munkaerő létszámának folyamatos növekedése
– mondta a kormányfő, majd így folytatta: a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét. – Ezért mi azt akarjuk elérni, hogy november 8-án Budapesten informális ülést tartanak az európai vezetők, akkor fogadjunk el egy új európai versenyképességi paktumot – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az intézményi ciklus elején járunk, és egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú ötéves, versenyképességet javító politika mellett ezek a következő elemekből állnának.
Adminisztratív terhek csökkentése, a túlszabályozás csökkentése, megfizethető energiaárak, zöld iparpolitika, ami azt jelenti, hogy nemcsak a zöld átmenetre van szükségünk, hanem ezt össze kell hangolni egy európai iparpolitikával. A belső piac megerősítése, áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok felszámolása. A Draghi-jelentés szerint csak ezekkel a szabályokkal elveszítjük az európai GDP 10 százalékát. Javasoljuk a tőkepiaci unió megvalósítását, ugyanis ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak és az egész Európai Unió megvalósítását, ugyanis ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak, és az európai tőkepiac nem képes az európai emberek pénzét itt tartani Európában
– magyarázta Orbán Viktor. A paktumjavaslat része a konnektivitás is. Példaként említette a most éppen vita alatt lévő kínai elektromos autókkal szembeni európai döntés, amelyet abszurdnak nevezett. – Van 27 tagállamunk, abból 10 támogatta, hogy büntetővámokat vezessünk be, 17 nem. És ha a 10 államot megnézem, az csak az Európai Unió összlakosságának 45 százalékát adja ki, tehát még az emberek többsége sem támogatja ezt. Azért nevezem a helyzetet abszurdnak, mert egy védővámnak lehet értelme. Én nem vagyok doktriner. Egy értelmes védővám, amelynek megnézzük a következményeit, ha időszakosan is, de lehet értelmes. De az milyen abszurd dolog, hogy a védővám, ami arra való, hogy egy-egy iparágat megvédjünk, ennek az esetében azt látjuk, hogy az európai autógyártók, akiket elvileg védene ez a védőbáb, ők tiltakoznak ez ellen. És a Bizottság mégis be akarja vezetni. Mi ez? Ez nem védővám, ez valami más. A védővám az, ami a saját hazai iparunkat védi. Akik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen a védelem ellen. Itt valami másról van szó, inkább erőszaktételről és nem pedig védővámról – folytatta a miniszterelnök.
Brüsszel menekültügyi rendszere most nem működik
A migráció kapcsán elmondta, hogy a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani. – Nem árulok el önöknek titkot, ha azt mondom, hogy elég régóta állok már, szinte mellkasig állok a migrációról szóló politikai viták vérzivatarában – fogalmazott a kormányfő.
Mi ugye a legelején kerítést építettünk és megállítottuk a migrációt. Én 2015 óta mindig ugyanazt mondom, most is azt mondom: próbálkozhatunk akármilyen csomagokkal, meg migrációs paktumokkal, meg ilyen dimenzióval, meg amolyan dimenzióval. A migrációt egyetlen módon lehet megállítani és ellenőrzés alá vonni
– szögezte le. – Itt a kulcsszó, a varázsszó, az a külső hotspot. Amíg nem tudunk egyetérteni abban, hogy aki be akar jönni az EU területére, annak meg kell állnia az EU határvonalánál. A kérelmét be kell adnia és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére. Ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt. Ez az egyetlen lehetőség. Magyarországot ma éppen azért büntetik, mert ezt teszi. Ha egyszer valaki bejutott az Unió területére, és már bent van, és jogok illetik meg. Hiába nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fogja elhagyni az EU-t. Én nem ismerek olyan kormányt, aki az ilyen embereket erőszakkal össze akarná gyűjteni, járműre akarná pakolni, és utána ki akarná, vagy ki tudná szállítani az unió területére. Ez sose lesz, ez illúzió – emelte ki.
Csak az a migráns nem marad itt, akit nem engedünk be. Csak akkor szűnik meg az illegális migráció, hogyha mindenkit, akit be akarunk engedni, mi engedünk be – engedéllyel. Ezért engem 2015 óta folyamatosan, hol idiótának neveznek, ezért az álláspontért, hol meg gonosznak. Nem nagy választási lehetőség, amit hagynak nekem. De figyeljék meg, hogy a végén mindenki itt fog landolni ezen a ponton. A végén abban lesz egyetértés az Unióban, hogy muszáj külső hotspotokat bevezetnünk. Nyilvánvaló, hogy az Unió menekültügyi rendszere most nem működik
– szögezte le. Szerinte az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősítését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését és a homofóbia növekedését eredményezte. Ez a migráció következménye. – Miután nincs közös sikeres migrációs politikánk, ezért a tagállamok egyenként próbálják megvédeni magukat. Ausztria, Németország, most Svédország, minden tiszteletem az új francia belügyminiszteré, aki próbálkozik, de ezek az egyéni próbálkozások valójában szét fogják verni a schengeni rendszert. Egy nagy közös döntésre van szükségünk. A magyar elnökségnek itt van egy javaslata, mégpedig hogy az Euro Summit csúcstalálkozójának mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. Éppúgy, mint az eurózónához tartozó országok. Itt a schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen üljenek össze, és ahogy az eurót menedzselik, ugyanúgy menedzseljük közösen a schengeni határokat is a legmagasabb politikai szinten – magyarázta a célokat Orbán Viktor.
Gyors bővítésre van szükség
A magyar elnökség harmadik fontos témája a versenyképesség és a migráció után az európai biztonság és védelempolitika. – Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. Erről is november 7-én tárgyalunk Budapesten – mondta. Negyedik fontos pontja az elnökségünknek a bővítéspolitika.
A Balkán integrációja nélkül Európa sohasem lesz teljes. Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani. A magyar elnökség összehívta az Európai Unió és a Nyugat-balkán csúcstalálkozóját is.A nyugat-balkán több országot tartalmaz, és a bővítési érdemalapúnak kell lennie, de egy geopolitikai megjegyzést engedjenek meg nekem. Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres
– fogalmazott. Úgy vélte, a nyugat-balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni. Aki azt hiszi, hogy lehet, az illúziókat kerget – tette hozzá.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
