Orbán Viktor: Az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt

Orbán Viktor kedden délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart Strasbourgban, egy nappal azelőtt, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatja a magyar uniós elnökség programját. A kormányfő ezzel megágyazhat a magyar álláspontok szerdai ismertetésének.

Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Magyarország július elsejétől tölti be az uniós elnökséget. – 2011 után másodszor látjuk el ezt a feladatot, a második magyar elnökség, és én személyesen is másodszor vezetem ezt a munkát, és a harmadik időpontja is be van írva a naptáramba már. Hiszen fontos az optimizmus. Ahogy visszaemlékszem az első elnökség idejére – jelentette ki Orbán Viktor Strasbourgban. Hozzátette, hogy az is egy válságos időszak volt, hiszen megvolt még az utóhatása a pénzügyi válságnak, akkor kellett kezelni az arab tavasz következményeit is. Kiemelte:

A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek. Ma éppen a svédek jelentették be, hogy a schengeni szabad mozgás szabályait fölfüggesztik – idézte fel a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy mindeközben Európa folyamatosan veszít a globális versenyképességéből, erre pedig az úgynevezett Draghi-jelentés is kitért. Ebben az szerepel, hogy Európát lassú agónia fenyegeti.

– fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte, hogy a magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, ha változtatunk. Tehát az Európai Uniónak változnia kell, és „a magyar elnökség munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel és tehet javaslatokat, hiszen Magyarország nem akkora, mint Németország vagy Franciaország. – Mi fölvetni tudunk problémákat, csak javaslatokat tudunk tenni, és az európai intézményeknek kell végül majd döntéseket hozniuk – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kitért a magyar elnökség célkitűzéseire is. – A mi munkánknak a középpontjában az európai versenyképesség javítása áll. A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Kereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetni a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie – sorolta, majd megjegyezte: „A mi vállalataink, az európaiak feleannyit költenek a kutatásra és a fejlesztésre, mint az amerikaiak”. 

– mondta a kormányfő, majd így folytatta: a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét. – Ezért mi azt akarjuk elérni, hogy november 8-án Budapesten informális ülést tartanak az európai vezetők, akkor fogadjunk el egy új európai versenyképességi paktumot – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint az intézményi ciklus elején járunk, és egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú ötéves, versenyképességet javító politika mellett ezek a következő elemekből állnának. 

– magyarázta Orbán Viktor. A paktumjavaslat része a konnektivitás is. Példaként említette a most éppen vita alatt lévő kínai elektromos autókkal szembeni európai döntés, amelyet abszurdnak nevezett. – Van 27 tagállamunk, abból 10 támogatta, hogy büntetővámokat vezessünk be, 17 nem. És ha a 10 államot megnézem, az csak az Európai Unió összlakosságának 45 százalékát adja ki, tehát még az emberek többsége sem támogatja ezt. Azért nevezem a helyzetet abszurdnak, mert egy védővámnak lehet értelme. Én nem vagyok doktriner. Egy értelmes védővám, amelynek megnézzük a következményeit, ha időszakosan is, de lehet értelmes. De az milyen abszurd dolog, hogy a védővám, ami arra való, hogy egy-egy iparágat megvédjünk, ennek az esetében azt látjuk, hogy az európai autógyártók, akiket elvileg védene ez a védőbáb, ők tiltakoznak ez ellen. És a Bizottság mégis be akarja vezetni. Mi ez? Ez nem védővám, ez valami más. A védővám az, ami a saját hazai iparunkat védi. Akik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen a védelem ellen. Itt valami másról van szó, inkább erőszaktételről és nem pedig védővámról – folytatta a miniszterelnök.

Brüsszel menekültügyi rendszere most nem működik

A migráció kapcsán elmondta, hogy a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani. – Nem árulok el önöknek titkot, ha azt mondom, hogy elég régóta állok már, szinte mellkasig állok a migrációról szóló politikai viták vérzivatarában – fogalmazott a kormányfő.

– szögezte le. – Itt a kulcsszó, a varázsszó, az a külső hotspot. Amíg nem tudunk egyetérteni abban, hogy aki be akar jönni az EU területére, annak meg kell állnia az EU határvonalánál. A kérelmét be kell adnia és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére. Ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt. Ez az egyetlen lehetőség. Magyarországot ma éppen azért büntetik, mert ezt teszi. Ha egyszer valaki bejutott az Unió területére, és már bent van, és jogok illetik meg. Hiába nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fogja elhagyni az EU-t. Én nem ismerek olyan kormányt, aki az ilyen embereket erőszakkal össze akarná gyűjteni, járműre akarná pakolni, és utána ki akarná, vagy ki tudná szállítani az unió területére. Ez sose lesz, ez illúzió – emelte ki.

– szögezte le. Szerinte az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősítését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését és a homofóbia növekedését eredményezte. Ez a migráció következménye. – Miután nincs közös sikeres migrációs politikánk, ezért a tagállamok egyenként próbálják megvédeni magukat. Ausztria, Németország, most Svédország, minden tiszteletem az új francia belügyminiszteré, aki próbálkozik, de ezek az egyéni próbálkozások valójában szét fogják verni a schengeni rendszert. Egy nagy közös döntésre van szükségünk. A magyar elnökségnek itt van egy javaslata, mégpedig hogy az Euro Summit csúcstalálkozójának mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. Éppúgy, mint az eurózónához tartozó országok. Itt a schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen üljenek össze, és ahogy az eurót menedzselik, ugyanúgy menedzseljük közösen a schengeni határokat is a legmagasabb politikai szinten – magyarázta a célokat Orbán Viktor.

Gyors bővítésre van szükség

A magyar elnökség harmadik fontos témája a versenyképesség és a migráció után az európai biztonság és védelempolitika. – Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. Erről is november 7-én tárgyalunk Budapesten – mondta. Negyedik fontos pontja az elnökségünknek a bővítéspolitika.

– fogalmazott. Úgy vélte, a nyugat-balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni. Aki azt hiszi, hogy lehet, az illúziókat kerget – tette hozzá.