Senki nem számított a járványnak erre a furcsa utóhatására

A koronavírus-járvány utóhatásai fizikailag, lelkileg és gazdaságilag sem lehanyagolhatók. Ehhez képest apró kellemetlenségnek tűnik az a jelenség, amit most, hogy az elzártság után egyre többet járunk társaságba, egyre többen tapasztalunk. Te is tapasztaltad már, hogy egyes szavak nem jutnak eszedbe, amikor kellene?

Furcsa jelenség a koronavírus-járvány utóhatásai között

Hiába tartottuk a kapcsolatot a hozzánk közel állókkal online, most, hogy a személyes találkozások ismét megsokszorozódtak, egyre többen tapasztalják, hogy berozsdásodtak a társalgási képességeik. Egyes szavak – néha a legegyszerűbbek – egyszerűen nem jutnak eszünkbe, pedig ott vannak a nyelvünkön. Ez persze eddig is sokszor előfordult, most, a járvány idején viszont nagyságrendekkel többször tapasztaljuk meg, és egyre többen számolnak be róla, hogy kellemetlenül érzik magukat miatta.

A koronavírus-járvány utóhatásai közül ez a furcsaság bárkit utolérhet, függetlenül attól, hogy átesett-e a fertőzésen vagy sem. Úgy tűnik, Nem a vírushoz van köze, hanem ahhoz, hogy a megszokottól teljesen eltérően kommunikáltunk az elmúlt másfél évben: például ebéd közben chateltünk egyszerre két-három emberrel, külön-külön chatekben. Ez pedig alaposan kimerítette az agyunkat, hiszen folyamatosan rákényszerített a többfelé figyelésre.

Most lesznek feltűnőek a koronavírus-járvány utóhatásai?

A koronavírus-járvány utóhatásai abban is tetten érhetők, hogy a statisztikák szerint egyre többen keresnek rá arra, miért is felejtik el folyton akár a legegyszerűbb szavakat is. Nagy valószínűséggel, most, hogy egyre többen térnek vissza világszerte az irodákba és az iskolákba, a probléma egyre feltűnőbbé válik, és egyre többen érzik magukat kellemetlenül miatta.

A szakértők szerint minden valószínűség szerint az állandósult stressz felelős ezért a helyzetért. A járvány előtt a legtöbben akut stresszhelyzeteket éltünk át. A stresszhormonok szintje ilyenkor magasabbra szökött a testünkben, ám utána volt lehetőségünk testileg és lelkileg is megnyugodni. A járvány viszont állandósította a feszültséget az életünkben: a stresszhormonok szintje ilyenkor szinte állandóan magas a testünkben. A kortizolnak és az adrenalinnak ez a stresszhormon-koktélja az agyunk teljesítményére is komoly hatással van, különösen a memóriánkat rontja, de a tanulási képességekre is rossz hatással van.

Aki átesett a COVID-on, még veszélyeztettebb

Aki elkapta a fertőzést, még veszélyeztetettebb, hiszen a szervezetében olyan gyulladásos folyamatok játszódnak le, amelyek határozottan rontják az agyi funkciókat. Emellett a nyelvbotlások gyakoriságát a betegséggel járó alváshiány, stressz, szorongás és az étkezési szokások megváltozása is növeli. A nyelvbotlás, vagy a szavak elfelejtése egyébként is gyakoribb, amikor sok a stressz az életünkben, fáradtak vagyunk, nem érezzük jól magunkat, sőt, a depresszióban szenvedők is gyakrabban tapasztalják ezt a kellemetlenséget. Most mégis a koronavírus-járvány utóhatásai között vált feltűnővé, hiszen a társas érintkezések gyakoribbá válása ráirányította a figyelmet erre a mostanság még elterjedtebb jelenségre.

A szakértők többsége azonban úgy véli, hogy emiatt nem kell túlságosan aggódni. A legjobb, amit tehetsz, hogy egészségesen táplálkozol, sokat pihensz, és igyekszel feloldani a stresszt, amennyire csak lehet. Emellett időnként tornáztasd meg az agyadat olyan feladatokkal, amilyen például a keresztrejtvény vagy más elgondolkodtató feladványok.