Magyarország 2024-ben a gyarapodás útján

A kormány célja, hogy Magyarország 2024-ben is a gyarapodás útját járja – ezt mondta Dömötör Csaba a közösségi oldalán megjelent videóban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kiemelte: olyan intézkedések lépnek életbe az új évben, amelyek sok magyar családnak jelentenek majd segítséget. Példaként említette a csok pluszt, a megemelt GYED-et, a Babaváró program keretének emelését, de hangsúlyozta a minimálbér-emelést, és a pedagógusok bérének emelését is.

Januártól indul a csok plusz. A legfontosabb változás, hogy a fiatal házaspárok akár 50 millió forint hitelt is kaphatnak, legfeljebb 3 százalékos kamattal. A második és minden további gyermek után pedig 10-10 millió forinttal csökken a tőketartozás.

Bővül a falusi csok is, a vissza nem térítendő támogatás 50 százalékkal nő. Akárcsak a babaváró programban felvehető összeg, amely 11 millió forintra emelkedik.

Olyan intézkedések lépnek életbe, amelyek sok magyar családnak jelentenek majd segítséget – erről beszélt egy videóban a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Dömötör Csaba kiemelte többek között az otthonteremtési kedvezményt és a megemelt GYED-et, valamint hangsúlyozta, hogy pozitív változások következnek 2024-ben a bérekkel kapcsolatban is.

Tovább nő a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal lesz magasabb.

„A minimálbérek több mint a három és félszeresükre nőnek a kormányzás kezdete óta. Nem mellékes körülmény, hogy a minimálbérek növelése a többi bérsávban is emelkedést szokott hozni. Aztán januártól 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és idős honfitársaink februárban számíthatnak a 13. havi juttatásra is. Az infláció ellen pedig továbbra is védelmet jelent majd a nyugdíjkorrekció” – mondta Dömötör Csaba.

A Belügyminisztérium bejelentette, hogy január 1-jétől emelkedik a tanárok és az óvópedagógusok bére. A fizetésük átlagosan 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528.800 forintot kapnak majd havonta, de ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. 2025-ben és 2026-ban további béremelést kapnak a tanárok és az óvópedagógusok. Jövőre elindul az új napenergia program is, amelyben a családok akár 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

„Egy olyan időszakban vagyunk, amelyet továbbra is sokféle nehézség terhel. Háborúk, nemzetközi gazdasági nehézségek, hosszasan sorolhatnánk. A kormány jövőre is azon dolgozik, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is minden lehetséges támogatást megadjon a családoknak. Az az egyáltalán nem titkos célunk, hogy Magyarország 2024-ben a gyarapodás útját járja mindenki számára érzékelhető módon úgy, hogy közben továbbra is fenntartjuk a biztonságunkat” – mondta Dömötör Csaba.

A kormány ennek érdekében jövőre 3300 milliárd forintot költ családtámogatásra. Ez az összeg a háromszorosa annak, mint ami 2010-ben a rendelkezésre állt.

A Magyar Közlönyben is megjelentek a pedagógus béremelés szabályai, január elsejétől átlagosan 32,2 százalékkal keresnek majd többet a tanárok. Ez a korábban tervezettnél több mint háromszor nagyobb emelés, amit az tett lehetővé, hogy Brüsszel a múlt héten hozzájárult mintegy 10 milliárd euró Magyarországnak járó pénz kifizetéséhez. Hétfőtől így egy tanár sem kereshet majd kevesebbet 528 800 forintnál.

Pénteken jelentette be a Belügyminisztérium, hogy január 1-jétől emelkedik a pedagógusok bére. Az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot kapnak majd havonta, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek majd.

A hírre tavaly ősz óta lehetett számítani. Akkor közölte ugyanis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy

a kormány soha nem látott mértékben emeli a pedagógusok bérét.

Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: egy hároméves bérfejlesztési program indul, amelynek végén a pedagógusok átlagfizetése, nagyjából 800 ezer forint lesz.

„Három fejezetre bontjuk a béremelési programot, 2024. január 1., 2025. január 1., 2026. január 1. és 2024. január elsejétől, ami azt jelenti, hogy a februári fizetésekben látható módon 32,2 százalékos béremelést akarunk végrehajtani. Ennél kisebb mértékűt, de jelentőset ’25-ben, és aztán ’26-ban”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormány a korábban tervezett tíz százalék helyett így háromszor akkora fizetésemelést ad a pedagógusoknak.

Megváltoznak az eddigi bérsávok is: a pedagógus 1 besorolásban lévők januártól minimum bruttó 538 000 forintot keresnek majd. Aki már pedagógus 2 besorolásban van, annak a havi illetménye minimum 555 ezer forint lesz. A mesterpedagógusokat 630 ezer, a kutatótanárokat pedig legalább 750 ezer forintos bruttó bér illeti meg január elsejétől.

Ezentúl a belügyminisztérium

bónuszokkal is elismerné a tanárok munkáját, a mesterfokozatot például két százalékos illetményemeléssel.

A pedagógus béremelés szabályai pénteken este a Magyar Közlönyben is megjelentek.

Nem csak a pedagógus bérek nőnek itthon annak köszönhetően, hogy Magyarország hozzájut a neki járó uniós pénzek egy részéhez. Hamarosan energetikai fejlesztések is kezdődhetnek.

A pénzügyminiszter még csütörtökön jelentette be, hogy

az uniós források egy része, mintegy 780 millió euró, vagyis csaknem 300 milliárd forint már meg is érkezett Magyarországra.

Ezt enegriahatékonysági beruházásokra, energiahálózat fejlesztésére fogja a magyar kormányzat költeni.

A pénzeknek köszönhetően Magyarország energiakitettsége csökkenni fog, így az energia olcsóbb lesz itthon – erről a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt az M1-en.

Sebestyén Géza hozzátette:

jövőre pedig várhatóan a helyreállítási alap támogatási része is megérkezik majd, ami a magyar költségvetés helyzetét és az életszínvonalat is javítja.

Sebestyén Géza arról is beszélt: a gazdaság helyzete egyre jobb Magyarországon, ezt pedig a lakosság is érzi. A Századvég friss kutatása szerint másfél éve nem volt ilyen magas az ezt mérő mutató, mint most.

A szakértő rámutatott:

a magyar lakosság bizakodó. A többség azt gondolja, hogy a következő hónapok, évek még jobban alakulnak majd, mint az elmúlt időszak.

0,7 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint, majd 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben 3,1 százalékos növekedés jöhet – közölte a társaság szerdán.

A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. Az eurózóna lassú növekedése visszafogott mértékben támogathatja a magyar exportteljesítményt. Az idei évi dezinfláció fennmaradása főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Lefelé mutató kockázat az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság fennmaradása – írták.

Magyarországon 2022-ben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Idén év elején tetőzött az infláció, októberben már 10 százalék alá csökkent a mutató.

Az infláció trendszerű csökkenésével 2023-ban 17,7, 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme a Századvég szerint.

Tavaly az év végén a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb csökkentése mellett kötelezte el magát: 2023 szeptemberében az irányadó kamat elérte az alapkamat szintjét, amelyet azóta több lépésben csökkentett a jegybank. A következő években a monetáris politikában fokozatos lazítás várható, az infláció pedig 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba – írták prognózisukban.

Összességében a 2023-as évben a fogyasztás 2,0, a beruházás 12,1 százalékkal csökken, a fogyasztás 2024 elejétől fokozatosan emelkedhet, 2024-ben 2,6, míg 2025-ben 2,0 százalékkal.

A beruházások 2024-ben 8,1, 2025-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhetnek. A kormányzati kiadások idén visszafogottabban, 2,0 százalék körül alakulhatnak, majd 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhetnek – vélik a konjunktúrakutató elemzői.

Számításaik szerint idén 0,5 százalékkal bővülhet az export, az import 3,9 százalékkal csökken. Az export 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 7,4 százalékkal növekedhet, az import 4,5 és 6,7 százalékkal nőhet a következő két évben.

Előrejelzésük szerint folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség idei emelkedése, az utóbbi jövőre eléri a 4,2 százalékot, majd 2025-re a munkanélküliségi ráta visszatér 4,0 százalékra magas foglalkoztatás mellett.

A 2023. évi költségvetésben a módosított 5,2 százalékos GDP-arányos deficitnél 0,2 százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos ESA-hiányt prognosztizálnak az év végére.

A pénzforgalmi hiány várakozásaik szerint 5,1 százalék lesz, így a GDP-arányos bruttó államadósság 71,7 százalékra csökken.

A 2024-es költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos hiánycél, a költségvetési törvény részletes célszámainak tervektől történt jelentős eltérése miatt mostanra meghaladottá vált, különös tekintettel az áfabevételek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok alakulására, valamint az uniós programokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményekre.

A 2024-es költségvetési hiány a költségvetési tervek felülvizsgálata nélkül előrejelzésük szerint elérné a GDP 4,0 százalékát, ezért a 2024-es költségvetési törvény módosítására számítanak – írta előrejelzésében a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.