Békemisszió: "Kinyitottuk az ajtót, jöhetnek az érdemi tárgyalások"

Békemisszió. Orbán Viktor volt az egyetlen vezető az Európai Unióban (EU), aki kezdettől azt mondta, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, mert a csatatéren nincs megoldás, ott csak halottak vannak. A magyar miniszterelnök álláspontját a legtöbb nyugati ország politikai vezetője elutasította, a NATO-n belül azonban Törökország szintén egy lehetséges fegyverszünet érdekében tett diplomáciai lépéseket. Most azt látjuk, hogy nem volt hiábavaló Orbán Viktor békemissziója. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: Kinyitottuk az ajtót, jöhetnek az érdemi tárgyalások. 

Békemisszió: 10 nap alatt a föld körül 

A háború kitörése után először az Antalyai Diplomáciai Fórum 2022-es rendezvényén, március 10-én ültették tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán külügyminisztert, a hónap végén pedig Isztambulban a második fordulót is megszervezték. Ezek a találkozók nem jártak eredménnyel a tárgyalások kudarcának egyik oka az Egyesült Államok és Nagy-Britannia negatív hozzáállása volt. Orbán Viktor a korábbi német kancellár Gerhard Schröderrel folytatott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy 2022 áprilisában közel álltak egy tűzszünet megkötéséhez, de egyes nyugati vezetők, különösen Boris Johnson brit miniszterelnök beavatkozása megakadályozta a megállapodást. 

Ilyen előzmények és a háború folyamatos eszkalációjának közepette indult az első békemisszió, Magyarország féléves uniós elnökségét követően.

• 2024. július 2., Kijev: találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,
• 2024. július 5., Moszkva: találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
• 2024. július 8., Peking: találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel,
• 2024. július 9., Washington: találkozó Recep Tayyip Erdogan török elnökkel,
• 2024. július 11., Mar-a Lago: találkozód Donald Trump volt amerikai elnökkel, elnökjelölttel.

"Ha nincs békemisszió, folyamatosan eszkalálódik, kiterjed, fokozódik a háború, és egyre szörnyűbb veszteségeket fognak elszenvedni az ott élők. Én beszéltem mind a két féllel. Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt, és meg is írtam a jelentésemet, tájékoztatva a miniszterelnököket, hogy a két fél nem akar békét - közölte Orbán Viktor július 19-én.

"A háború erő kérdése. És ha a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell föltenni, hogy a világ nagy erőközpontjai hajlandóak-e közösen föllépni a békéért. Három ilyen szereplő van: a kínaiak, az amerikaiak, meg mi, az Európai Unió. Ha ez a három erőközpont egy nyelven beszél és megegyezik egymással, hogy márpedig békének lenni kell, akkor el tudjuk vezetni a háborúzó feleket oda, hogy leüljenek egy tárgyalóasztalhoz, és legyen tűzszünet. A kínaiak egyébként is békepárti állásponton vannak. Az amerikaiak most váltanak. Most háborúpárti elnök van, ha jön Trump elnök úr, akkor békepárti elnök lesz, az már kettő a háromból. Már csak ránk van szükség, az Európai Unióra. Tehát ha az Európai Unió is belátná, hogy nem a háborút kell támogatnia, hanem a tárgyalóasztalhoz kell segíteni a feleket, akkor háromból három. És ha háromból három azt mondja, hogy márpedig a világ elvárja, hogy tűzszünet és béketárgyalás legyen, akkor az is lesz. Ez a megoldás!" - mutatott rá akkor Orbán Viktor a békemisszió lényegére.

A magyar miniszterelnök békemisszióját követően az EU, a NATO sietve közölte, hogy Orbán Viktor nem a nevükben beszélt, és továbbra is hitet tettek amellett, hogy a háborút Ukrajnának kell megnyernie. Még több pénzt, még több fegyvert ígérnek Kijevnek, és engedélyt adtak az ukrán hadvezetésnek, hogy amerikai rakétákkal lőhessenek Oroszországon belüli célpontokat. Moszkva válaszul az Oresnyik nevű hiperszonikus rakétával üzente, hogy még erősebb támadásokat fog végrehajtani. 

Mivel a fronton kedvezőtlenül alakul a helyzet Ukrajna számára, az Egyesült Államok elnöke pedig Donald Trump lesz január 20-tól, változott az EU, és azon belül több ország álláspontja. Olaf Scholz német kancellár már telefonon tárgyalt Putyinnal, ez nem tetszett Zelenszkijnek, de tudomásul vette, hogy egyik fő támogatója igyekszik újra felvenni a kapcsolatot Moszkvával. Már az ukrán elnök is utalt arra, hogy lehet szó a diplomáciai tárgyalásokról, Donald Trump pedig világossá tette, hogy a háború befejezését elnökségének kiemelt céljának tekinti.

A békemisszió decemberben folytatódott 

• 2024. december 4., Vatikán: találkozó Ferenc pápával,
• 2024. december 10., Florida: találkozó Donald Trumppal és Elon Muskkal, 
• 2024. december 11., Moszkva: Orbán Viktor telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal,
•  2024. 2024. december 12., Ankara: találkozó Recep Tayyip Erdogannal.

Ez a magyar EU-elnökség legnagyobb eredménye

Fél éve senki sem akart hallani a békéről, ma mindenki erről beszél! - mondta a közösségi oldalára feltöltött videóban Orbán Viktor. 

A miniszterelnök a magyar békemisszió eredményeit értékelve a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában december 13-án úgy fogalmazott: a magyar javaslat még mindig az asztalon van: karácsonykor tűzszünet kell, hogy ne haljon meg több ember, és hogy a foglyok hazatérhessenek.  (Az ortodox karácsony január 7-re esik - a szerk.) A kormányfő elmondta, Magyarország, amit lehetett, megtett, a javaslatot az egyik fél elfogadta, a másik fél láthatóan elutasítja, de még van néhány nap karácsonyig, „bízzunk benne, hogy a helyzet változhat”.

Orbán Viktor december 22-én az M1 közszolgálati csatornának adott évértékelő interjúban már úgy fogalmazott: 

Álláspontja szerint az, hogy belátható közelségbe került a béke, olyan érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki hosszú idő után fel tud jönni a víz alól és végre levegőhöz jut. Amikor pedig a békemisszió eredményéről kérdezték, azt válaszolta: nehéz megítélni, hogy mi tekinthető sikernek egy ilyen békemisszió esetében, de azt mindenképpen annak tartja, hogy amikor júliusban átvette Magyarország az uniós elnökséget, akkor a békéről beszélni Európában még elfogadhatatlan dolog volt, mára pedig odáig jutottunk, hogy mindenki erről beszél. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ettől még nincs vége a háborúnak, szerinte azonban Donald Trump január 20-i hivatalba lépésével egy „új világ kezdődik”.

Orbán Viktor a béke alternatíváját tette le az asztalra a soros elnökség során – erről már Kiszelly Zoltán beszélt, aki a hirado.hu számára értékelte a miniszterelnök által elmondottakat. A politológus szerint mivel az első misszió idején Donald Trump újraválasztása még messze volt, ezért a kollektív Nyugathoz tartozó országok között Magyarország egyedül volt béketörekvéseivel, szinte kizárólag a Vatikánra támaszkodhattunk. Decemberre sokat változott a helyzet, Trump megválasztásával pedig a nyugati világ legerősebb országa is a békében lesz érdekelt.