Ferenc pápa az üldözött keresztényekről is beszélt karácsonykor

A mai világban üldözött keresztények tanúságtételéről beszélt Ferenc pápa az első vértanú, Szent István ünnepén csütörtökön, miközben a szegény országok adósságának eltörlését is sürgette.

A katolikus egyházfő az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondta el beszédét karácsony második napján. Az egyház első vértanújának, Szent Istvánnak a megkövezését idézte fel. – A mártír halála pillanatában is gyilkosaiért imádkozott, ami lelki szabadságát és a hitbe vetett bizalmát tanúsította – hangoztatta Ferenc pápa.

Az egyházfő hozzátette, a világ különböző részein ma is üldözik a keresztényeket, akik gyakran életükkel fizetnek.

„Nem gyengeségből hagyják magukat megölni, nem valamiféle ideológia védelmében halnak meg, hanem mert mindenkit az üdvözülés részesévé akarnak tenni”

– jelentette ki a pápa. Példaként Christian de Chergé francia ciszterci szerzetest említette, akit paptársaival 1996-ben Algériában raboltak el muszlim terroristák, majd megölték őket. A hét szerzetest 2018-ban Ferenc pápa avatta boldoggá.

Az ilyenkor szokásos Úrangyala-imádságot követően a pápa megemlékezett a most kezdődött hanukaünnepről, amelynek alkalmából a béke és testvériség üzenetét küldte a zsidó testvéreknek.

Emlékeztetett, hogy csütörtök délelőtt megnyitotta a jubileumi szentév második szent kapuját a római Rebibbia börtönben.

Az ajtók kitárása a szívek megnyitását jelenti a remény előtt – hangoztatta Ferenc pápa, amikor a Szent Péter-bazilika után a római Rebbibia börtönben nyitotta meg a jubileumi szentév második szent kapuját csütörtökön.

Ferenc a börtön udvarán álló Miatyánk-templom ajtaját tárta ki. A pápa kerekesszékkel érte el a kaput, majd Benoni Ambarus római segédpüspök segítségével felállt, megkopogtatta az ajtót, amely az érintésre megnyílt. Ezután misét mutatott be a templomban.

Ferenc pápa emlékeztetett, hogy a jubileumi szentév első kapuját a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg, és azt akarta, hogy a második kapu a börtönben nyíljon ki.

„Szép dolog ajtókat kitárni, de még fontosabb mindennek az üzenete, mivel a szívek kitárását jelképezi. A nyitott szív testvériséget teremt. A megkeményedett szívek nem segítenek élni, a jubileumi szentév célja éppen az, hogy megnyissa a szíveket a remény előtt! A remény soha nem csal meg! Ne veszítsétek el a reményt!”

– mondta Ferenc pápa.

Úgy vélte, a remény kötélre kötött horgony, amelynek segítségével partot érhetünk, még akkor is, ha a kötélbe kapaszkodás néha megsebzi a kezünket. Remény nélkül az otthonok ablakai, ajtói is zárva maradnak, és a világból elveszik a gyengédség – tette hozzá az egyházfő. „Legyen béke a szívekben és a világban!” – jelentette ki.

Ez az első alkalom az egyház történetében, hogy a jubileumi szentév kezdetét hirdető szent kapuk egyikét börtönben nyitották meg.

Ráadásul Ferenc pápa két nappal a Szent Péter-bazilika után nyitott szent kaput a börtönben, megelőzve így a többi római bazilika kapunyitását.

A templomban háromszázan tudtak helyet foglalni, köztük a római börtönkomplexumban büntetését töltő száz elítélt. A szertartáson részt vett Carlo Nordio igazságügy-miniszter, Roberto Gualtieri római főpolgármester, Giovanni Russo, az olasz büntetés-végrehajtási intézetek főigazgatója, valamint több börtönőr és más dolgozó családjával.

A férfi rabok a szent kapu miniatúráját, a női elítéltek a börtön műhelyeiben készített olajat, kerámiákat, hímzett ruhákat, péksüteményt adták ajándékba a pápának. A börtönőrök Krisztust ábrázoló olajfestményt ajándékoztak.

A Rebibbia az ország legnagyobb büntetés-végrehajtás intézete több mint kétezer rabbal: 1946-ban épült, négy különválasztott börtönépületből áll. Többek között Mehmet Ali Agca török terrorista, II. János Pál merénylője is a Rebibbiában töltötte büntetését.

Ferenc pápa a 2016-os rendkívüli jubileumi szentévben a börtöncellák ajtajait „szent kapuknak” nevezte. Idei karácsonyi üzenetében is szólt a börtönben levőkről, hangoztatva, hogy ők is „Isten fiai maradnak”.

Korábban, a jubileumi szentévet meghirdető A remény nem csal meg kezdetű bullában a pápa kiemelte az elítéltek és társadalmi visszailleszkedésük iránti figyelem jelentőségét.

„A jubileumi szentév arra szólít, hogy a remény kézzel fogható jelei legyünk oly sok nehézségben élő fivérünk és nővérünk számára. A rabokra gondolok, akik megfosztva szabadságuktól, az elzárás terhe mellett minden nap tapasztalják az őket övező érzelmi ürességet, a rájuk vonatkozó korlátozásokat és nem ritkán, az irántuk való tisztelet hiányát”

– írta Ferenc pápa. Az egyházfő a kormányoktól amnesztiát vagy részleges büntetéselengedést szorgalmazott.

Ferenc pápa látogatása évfordulóra esik, mivel XXIII. János pápa 1958. december 26-án látogatta meg a Vatikánhoz közeli Regina Coeli (Mennyek királynője) nevű börtönt. Akkor az utóbbi számított az olasz főváros legnagyobb büntetés-végrehajtás intézetének, ahogyan most Rebibbia tölti be ugyanezt a szerepet.

2013-as megválasztása óta Ferenc pápa a világ tizenöt börtönét kereste fel. A római Rebibbiában most járt harmadszor: 2015-ben a börtön új szárnyát látogatta meg, idén pedig a női elítéltek lábát mosta meg a nagycsütörtöki szertartáson.

A pápa kijelentette, hogy a jubileumi szentévek hagyományához tartozik a szegény országok „elviselhetetlen” adósságának elengedése.

Úgy vélte, hogy a szegény országok fejlődését akadályozó adósság kérdése szoros kapcsolatban áll a békével és a fegyverek feketepiacával.

„Elég volt a népek fegyveres gyarmatosításából! Dolgozzunk mindannyian a leszerelésen, dolgozzunk az éhezés, a betegségek, a kiskorúak dolgoztatása ellen! Arra kérlek benneteket, a békéért imádkozzunk az egész világon! A békéért a mártír Ukrajnában, Gázában, Izraelben, Mianmarban, Észak-Kivuban és számos más háború dúlta országban!”

– mondta Ferenc pápa.

Észak-Kivu tartomány a Kongói Demokratikus Köztársaság része.

A következő szent kaput Rómában december 29-én a lateráni Szent János-bazilikában nyitják meg.

Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a római Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra (Urbi et Orbi).

„Hallgassanak el a fegyverek a mártírrá vált Ukrajnában, és (a feleknek) legyen bátorságuk elkezdeni a tárgyalásokat és a találkozókat, hogy aztán igazságos és tartós béke születhessen!” – kérte a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa elítélte a „rettenetes humanitárius helyzetet” a Gázai övezetben, és ismét azt kérte, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet engedje szabadon izraeli túszait.

Az egyházfő felszólította azokat, akik tehetnek azért, hogy a háború sújtotta Szudán több millió éhező lakosa kaphassa meg a nekik szánt humanitárius segélyt, és hogy az afrikai országban is kezdődjenek tárgyalások a a tűzszünetről.

Ferenc pápa olasz nyelvű karácsonyi üzenetét ülve olvasta fel a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján. Felidézte, hogy előző nap, szenteste a bazilika kapujának kitárásával elindította a jubileumi szent évet.

„Ne féljetek! A kapu kitárult! Nem kell kopogtatni rajta. Lépjetek be!” – hangoztatta, arra szólítva fel minden embert, népet és nemzetet, hogy legyen bátorsága belépni a kapun, a remény zarándokává válni, és elhallgattatni a fegyvereket.

Ferenc pápa beszédében számba vette a konfliktusok dúlta térségeket: a palesztin területeket, Izraelt, Libanont és Szíriát a keresztény közösségeivel. Megbékélést sürgetett mindenütt. Reményre biztatott a járvány sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban, vigaszt kért Mianmar menekülésre kényszerített lakosságának, társadalmi megbékélést szorgalmazott a latin-amerikai országokban.

Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyén, ahonnan elmondja Róma városának és a világnak szóló hagyományos karácsonyi Urbi et Orbi üzenetét karácsony első napján, 2024. december 25-én (Franco Origlia/Getty Images)

Felszólított arra, hogy az emberek a jubileumi szentévben az ideológiai, a politikai és a fizikai akadályok felszámolásával bontsák le a megosztottság falát, például az ötven éve kettéosztott Cipruson, amelyről így külön is szólt.

Kérte a kiszolgáltatottak felkarolását: a háborútól vagy az éhínségtől szenvedő gyerekekét, a magányos és magukra hagyott idősekét, a menekülőkét, a munkahelyüket elvesztőkét, a börtönben raboskodókét, akik „minden bűnük ellenére Isten fiai maradnak mindig”, a hitük miatt üldözöttekét.

Köszönetet mondott a pedagógusoknak, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozóknak, akik vigaszt nyújtanak a nehézségben levőknek.

Beszéde végén Ferenc pápa a szegény országok adósságának elengedését szorgalmazta.

Karácsony első napján a zarándokok biztonságát szolgáló ellenőrzési rendszer jól működött Rómában, így az a teljes jubileumi évben érvényben lesz – közölte Roberto Massucci, Róma rendőrfőkapitánya, aki a téren személyesen irányította a rendőrség, csendőrség embereit.