POLITIK
"Elfelejtettük, hogy a háború lehetséges".
Franciaországnak "masszívan újra kell fegyverkeznie" a következő tíz évben a fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Pierre de Villiers, a francia hadsereg volt vezérkari főnöke (2014-2017), aki szerint elengedhetetlen "helyreállítani a nemzeti egységet".
Legújabb könyve (Pour le succes des armes de la France - Franciaország fegyvereinek sikeréért) megjelenése alkalmából az AFP hírügynökségnek adott interjújában a tábornok úgy vélte, hogy "Franciaország és a franciák védelemnek a témáját meg kell vitatni, és a legfontosabb témák közé kell emelni, mert a helyzet súlyos".
"A világtörténelemben jól látható, hogy a gyengéket az erősek megtámadják. Ha újra erősek és tiszteletre méltók akarunk lenni, akkor masszívan fel kell fegyverkeznünk felszereléssel, emberrel, lőszerrel, logisztikával, és erkölcsi erővel is"
- hangsúlyozta a volt vezérkari főnök, aki szerint ugyanakkor Franciaország "nagyon kényes pénzügyi helyzetben van, nagy lesz a kísértés, hogy lemondjunk erről a fegyverkezésről".
"A nemzeti kohéziót számos társadalmi, földrajzi és generációs törésvonal meggyengítette. Helyre kell állítani ezt a nemzeti egységet" - hívta fel a figyelmet a volt vezérkari főnök, aki nemsokkal Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása után nyújtotta be a lemondását, miután nyílt konfliktusba került az államfővel.
Pierre de Villiers 2017-ben bírálta a hadseregnél tervezett megtakarításokat, s a védelmi költségvetést "tarthatatlannak" nevezte. Ő az első vezérkari főnök, aki lemondott az 1958-ban, Charles de Gaulle elnök által által alapított V. köztársaság történetében.
"Jelenleg veszélyben vagyunk, mert elfelejtettük, hogy a háború lehetséges, és a törések nagymértékben gyengítenek minket. Mindenképpen foglalkozni kell ezekkel, kezdve a fiatalsággal, az oktatással, a családdal, azzal a katonai szolgálattal, amelyet nagyon régóta szorgalmazok" - mondta a nyugalmazott tábornok.
Emmanuel Macron november végén bejelentette, hogy Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos "nemzeti szolgálatot" fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és "a hadsereg igényeit" hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.
Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint "olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát".
Az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára. A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.
A jelenlegi vezérkari főnök, Fabien Mandon november közepén a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania "lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk", és készen kell állnia arra, hogy "elfogadja, elveszíthetjük fiainkat".
A kijelentést a baloldali ellenzék egy része "háborús uszításnak" minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés "hibának" nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák "nem készek meghalni Ukrajnáért".
Megdöbbentő beszéd a francia polgármesterek előtt.
Megdöbbentő beszédet mondott Fabien Mandon francia vezérkari főnök a romló nemzetközi helyzetről, a francia polgármesterek évi közgyűlésén. Figyelmeztetett, hogy ahhoz, hogy az ország három-négy éven belül felkészüljön, el kell fogadnia a gyermekek elvesztésének és a gazdasági szenvedés kockázatát. Számít a polgármesterekre, hogy felhívják közösségeik figyelmét a kiélezett helyzetre, elősegítsék a katonai műveleteket és a sorozást.
A vezérkari főnök szerint "a pillanat különösen súlyos", a nemzetközi helyzet "romlik", és az erőviszonyok átalakultak.Véleménye szerint az Egyesült Államok elszakad az európai kontinens biztonságától, hogy Ázsiára összpontosítson. Kína katonai hatalmává vált, amely "a világ legjobb katonai felszerelésével" van felszerelve. Fabien Mandon szerint a Pentagon arra számít, hogy Kína 2027-es tajvani inváziója konfrontációhoz vezetne az Egyesült Államokkal. Az európai kontinensen Oroszország szerinte nem állna meg Ukrajnánál. Készül egy "2030-as konfrontációra országainkkal és a NATO-tagországokkal".
A Szahara mélyen destabilizálódott, és "a terrorista vezetők most Afrikában vannak". A háború az októberi 7-i Izrael elleni támadásokat követően az egész Közel-Keleten elterjedt. Francia repülőgépek Jemen közelében működnek, hogy biztosítsák a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását.
„Ami hiányzik belőlünk, az a harci akarat.” - mondta drámai hangon.
„A kép nagyon sötét, és azt hiszem, ezt ki kell mondani” – jelentette ki . „Oroszország meg van győződve arról, hogy az európaiak gyengék. Mégis erősek vagyunk. Alapvetően erősebbek, mint Oroszország.” Feltéve persze, hogy „elfogadjuk, hogy egy veszélyeztetett világban élünk, és hogy az erő bevethető”. Franciaország rendelkezik a technikai szakértelemmel ahhoz, hogy „a világ legjobbjait” állítsa elő védelem terén, például drónokat.
„Ami hiányzik, az az akarat, hogy a szenvedés határáig harcoljunk a nemzet védelmében. (...) El kell fogadnunk, hogy elveszítjük gyermekeinket, el kell fogadnunk a gazdasági nehézségeket.” „Ha erre nem vagyunk felkészülve, akkor veszélyben vagyunk. Beszélnünk kell erről a városaitokban és falvaitokban” – mondta Fabien Mandon a polgármestereknek, akik megdöbbenve hallgatták.
A hadseregnek 200 000 katonája van (körülbelül 5 fő önkormányzatonként). Meg akarják duplázni a tartalékosok számát, hogy elérje a 80 000-et. Ebben az összefüggésben „a polgármestereknek alapvető szerepük van” – véli Fabien Mandon, mivel ők a „legjobb kapcsolat” a választópolgáraikkal. „Szükségem van rátok, hogy megosszátok ezt a víziót. Aggodalmakat és kérdéseket fog felvetni.”
Hogyan tovább? A polgármesterek felvehetik a kapcsolatot a védelmi összekötőkkel, a megyei katonai küldöttekkel, valamint az ezredek és haditengerészeti bázisok parancsnokaival, hogy elmagyarázzák a helyzetet választópolgáraiknak.
A polgármestereket továbbá arra is felkérik, hogy segítsék elő a katonai személyzet beilleszkedését közösségeikbe (helyek napközi otthonokban, iskolákban, lakásokban stb.). Arra is felkérik őket, hogy tegyék lehetővé a hadsereg által végrehajtandó kiképzéseket és nagyszabású manővereket. „Szükségünk van térre. Kérem, próbáljanak meg pozitívan tekinteni ezekre a tevékenységekre."
A később megkérdezett polgármesterek „meghökkentőnek”, „aggasztónak”, sőt „szorongást keltőnek” találták a beszédet. Joseph Segura, Saint-Laurent-du-Var polgármestere fetette a kérdést: "De hogyan beszéljünk erről a nyilvánossággal? Milyen jogunk van erre? És milyen reakciókra számíthatunk?„
Ripost hírek
