Koronavírus-vakcina: hogyan okoznak védettséget a különböző oltások? Elmondjuk!

Az új típusú koronavírus 2020 januári megjelenésével szinte egy időben minden nagyobb gyógyszergyártó vállalat belekezdett a fertőzés elleni vakcina kifejlesztésébe. A soha korábban nem látott politikai és pénzügyi támogatásnak köszönhetően a tudósoknak kevesebb, mint 1 év alatt sikerült is eredményt felmutatniuk, holott egy ilyen oltás nem ritkán 10 évig tartó kutatás-fejlesztés után jut csak el az emberekhez.

Jelenleg körülbelül 100 különböző koronavírus elleni oltást fejlesztenek a világban, melyek közül 51 jutott el eddig a klinikai tesztelés fázisába az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Ezek többségével persze egyáltalán nem foglalkozik a főáramú média, mivel még nem jutottak el a tesztelés utolsó szakaszába, mely során több 10 ezer embert oltanak be velük a hatóanyag vizsgálatának céljából. Majdnem egy tucat vakcina azonban már eljutott idáig, sőt, van amelyiket engedélyezték is egyes országokban és megkezdődhettek velük a tömeges oltások:

Milyen típusú vakcinák léteznek?

A vakcinák 3 fontos csoportba sorolhatók: fehérje, vagy alegységvakcina, vírusvektor vakcina és RNS-vakcina.

A fehérje- vagy alegységvakcinában csak egy pici fehérjedarab van, ami képes stimulálni az immunrendszert, majd antitest választ elindítva immunitáshoz vezet. Ezeket a fehérjéket laboratóriumi körülmények között, molekuláris biológiai technikákkal, mesterségesen állítják elő. A vakcina hátránya, hogy kicsit drágább a többi változatnál, ha nagy tételben kell előállítani. Többek között ilyen az amerikai Novavax vakcina.

A vírusvektor-vakcinánál egy vírus – ami nem feltétlenül emberi vírus – genetikai állományába beépítik koronavírus burkán található fehérje génállományát, ami utána az idegen vírus felszínén megjelenik, és immunválaszt vált ki, amikor beadják az embereknek és elindítja az antitestek előállítását. Ezek a vírusvektor-vakcinák nagyon jó hatásfokkal működnek és nagyon jól alkalmazhatók. Ilyen például az orosz Szputnyik V, illetve az AstraZeneca-Oxford University által kifejlesztett vakcina. Előnyük, hogy a tárolásukhoz, nem kell extrém alacsony hőmérséklet, így a világ kevésbe fejlett vidékeire is eljuthatnak.

A harmadik típus, a genetikai, vagy nukleinsav alapú, RNS-vakcinák. Ezek számítanak a legnagyobb tudományos újításnak, ugyanis soha korábban nem került még forgalomba ilyen. Megjelenésük orvostörténelmi szempontból is jelentős. A működésük jóval bonyolultabb a többinél. Ebben az esetben nem konkrétan a koronavírus egy darabja kerül a szervezetbe, hanem csak a koronavírus fehérje gyártáshoz szükséges kód. Úgy kell az egészet elképzelni, mint egy riasztórendszert, ami egy olyan üzenetet küld az emberi sejtbe, melynek hatására az a koronavírus elleni protein gyártásába kezd. Ezt a típust csak és kizárólag az amerikai Moderna és a Pfizer/BioNTech vakcina képviseli. A hatékonyságuk mind közül a legmagasabb, 94-95 százalék körüli. Nagy hátrányuk viszont, hogy -70 Celsius fokon kell tárolni őket, mivel a bennük található RNS könnyen szétesik, tehát komoly infrastruktúra kell ahhoz, hogy a gyártótól eljusson az emberekig.

Melyik vakcina juthat el Magyarországra?

Az már biztosan látszik, hogy a nyugati országok fognak először hozzájutni valamilyen koronavírus elleni vakcinához, mivel ezek az államok már számtalan szerződést kötöttek a nagy gyógyszergyártókkal. Egyes szakértők szerint utoljára a szegényebb afrikai és ázsiai országokba juthat majd el az oltóanya, valamikor 2022 közepén.

Az Egyesült királyságban és Oroszországban már oltanak, az Egyesült Államokban pedig napokon belül megkezdődik ugyanez. Az EU-ban erre vélhetően január elejéig még várni kell, mivel egyelőre nincs olyan koronavírus elleni vakcina, amit az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett volna. A helyzet jelenlegi állása szerint az amerikai Moderna és a Pfizer /Biontech, valamint az angol Astra Zeneca Covid-19 elleni oltása kerülhet forgalomba először a 27 tagállamban. Az Európai Bizottság körülbelül 600 millió adag vakcinát rendelt ezektől a gyógyszeripari óriásoktól. Ekkora mennyiség legyártása azonban egy évbe is beletelhet.

A magyar kormány számol a kínai, az izraeli és az orosz vakcinával is. Az utóbbiból már érkezett minta hazánkba, tehát elviekben megkezdődhetett a tesztelés/engedélyeztetés folyamata.