Költségvetés, véglegesek a főbb számok. Mutatjuk, kinek mennyivel emelkedik a fizetése 2025-ben

Költségvetés: elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös büdzsé főbb számait. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi bizottsági meghallgatásán elmondta, a béke költségvetése megágyaz a gazdasági felpattanásnak. Ezt támogatja a 21 pontos kormányzati akcióterv, melynek főbb elemei a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a magyar kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása. Az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében összesen 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor program mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Költségvetés: a fizetések vásárlóereje 2025-ben várhatóan 4-5 százalék körül emelkedhet

A jövő évi büdzsé 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 inflációval számol, és továbbra is a családok és nyugdíjak védelmét helyezi a középpontba. A költségvetés forrásokat biztosít a rezsiköltségek alacsonyan tartásához, a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurós szintet, míg az átlagkereset az 1 millió forintos határ közelébe kerüljön.  A Világgazdaság elemzése szerint a fizetések vásárlóereje jövőre 4-5 százalékkal nőhet.

A hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér

• 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 
  2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 
  2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.

A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochó-t.

Munkáshitel növeli a jövedelmek vásárlóerejét

A jövedelmek vásárlóereje növelésének második elemeként a munkáshitelt említi az NGM. A munkáshitel mintegy 500 milliárd forinttal támogatja a fiatal munkavállalók pályakezdését. A program keretében 2025. januártól a 17-25 éves fiatalok akár 4 millió forint összegű, szabadon felhasználható, 10 éves futamidejű, kamatmentes hitelt igényelhetnek. A hitelprogram több mint 300 ezer fiatal számára nyújthat lehetőséget, akik legalább heti 20 órában dolgoznak vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak Magyarországon.

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezmény megduplázása a program harmadik pontja, amelyet a kormány 2025. július 1-jétől első lépésben 50 százalékkal, majd 2026. január 1-jétől további 50 százalékkal emel meg.
Az intézkedés révén a kormány mintegy 75 milliárd forinttal támogatja a családok jövedelmi helyzetét, nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítva számukra a mindennapi élet kihívásainak kezelésére - emlékeztet az NGM.

Bővülő családtámogatások
 

• 2025. január 1-től azok a családok, ahol a feleség életkora 35 év alatti, igénybe tudják venni a Babaváró támogatást, 11 millió forintos összegig.
  25 éves korig szja-kedvezmény segíti a fiatalok önálló életkezdését,
  25-30 éves kor között a fiatal édesanyák is jogosultak lehetnek szja-kedvezményre.
  A feleség 35 éves koráig elérhető marad a Babaváró támogatás,
  A feleség 41 éves koráig igényelhető az otthonteremtést segítő CSOK Plusz és a Falusi CSOK.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár közölte: a januári ellátásokat már emelt összegben a februári kifizetéssel kapják kézhez az érintettek. A gyerekvállalást ösztönző kedvezmények tovább növelik a program vonzerejét, hiszen az első gyermek születése után a törlesztési kötelezettség két évre felfüggeszthető, a második gyermek esetében a fennálló tartozás felét elengedik, míg a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást törlik. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésnek is komoly családtámogatási vonzata van, hiszen több családi ellátás összege is emelkedik ezzel. Így emelkedik a gyed maximális összege, amely 373 ezerről 407 ezer forintra, a diplomás gyed alapképzés esetén 186 ezer forintról 203 ezer forintra, mesterképzés esetén pedig a jelenlegi 228 ezerről 244 ezer forintra emelkedik jövőre – sorolta Koncz Zsófia. 

Tanári fizetések

A költségvetési törvény rögzíti, hogy a köznevelési intézményben felsőfokú végzettséggel foglalkoztatott pedagógus átlagbére 2025. január 1-jén el kell, hogy érje a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tárgyévi felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének legalább nyolcvan százalékát, és ezt az arányt legalább 2031. december 31-ig fenn kell tartani. 2025. január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik, ezzel eléri a bérük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A tanári átlagér pedig bruttó 844 ezer forint lesz. A kormány által közzétett rendelet tervezet szerint a gyakornoki fokozat illetménye 528 800 forintról 640 900 forintra nő, ez lesz tehát a legkisebb összeg, amit jövőre egy pedagógus megkereshet. 

2025. január 1-jével átlagosan 21,2%-kal nőnek a bérek, és minden oktató esetében el kell érni legalább a havi 705 000 forintot.

Bírák és ügyészek

Jövőre a bírói és az ügyészi illetményalap az idei 566 660 forintról 651 660 forintra emelkedik. ami 15 százalékos emelést jelent egy év alatt. A hároméves program végén a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.
Ezzel egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni 2027-re a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintot, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot.

A 2025-ös költségvetés stabilizálódó külső feltételek mellett megalapozza a gazdasági növekedés erősítését, az Új Gazdasági Akcióterv végrehajtását és ezen keresztül a kis- és középvállalkozásoknak szóló 1400 milliárdos Demján Sándor Program végrehajtását. Az intézkedéseken keresztül a kormány garantálja a jövedelmek emelkedését, a minimálbér januári 9%-os emelését, a gyermekek után járó családi adókedvezmény növelését és a családtámogatások, valamint a rezsicsökkentés fenntartását. Új programok is indulhatnak jövőre, úgy mint a dolgozó fiataloknak szóló Munkáshitel, az új lakhatási támogatások  vagy  a Vidéki Otthonfelújítási Program. 

A jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a nyugdíjak emeléséhez és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez is, valamint garantálja a tanárok újabb béremeléséhez szükséges fedezetet.  Mindemellett jelentősen növeljük az egészségügyre, és az oktatásra fordított forrásokat is. A megemelt forrásokat a gazdaság növekvő teljesítménye alapozza meg: azzal számolunk, hogy a jövő esztendőben a magyar gazdaság 3,4%-kal bővülhet. Ez pedig lehetőséget ad nem csak az említett programok megvalósítására, hanem egyidejűleg az állam pénzügyi helyzetének erősítésére, az államháztartási hiány és az államadósság további mérséklésére.

Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban a költségvetésről szólva először felidézte, hogy Matolcsy György távozik a jegybank éléről, akinek nagyot sokat köszönhetünk, minden vita ellenére. Helyét Varga Mihály veszi át. Az új költségvetés a Nagy Márton-féle új gazdaságpolitika. Ezek egy részét már be is jelentették, ilyenek a kis- és középvállalkozásokat támogató Demján Sándor-program, a lakhatási támogatás 150 ezer forint erejéig a munkaadóktól a munkavállalóknak, más lakásépítési formák bevezetése, nagyszabású kollégiumépítés vagy épp a diákhitel mellett a munkáshitel.

Orbán Viktor szerint ez egy szakmailag megalapozott, végrehajtható költségvetés. 

Az intézkedések nagy része már január 1-jétől érezhető lesz a családok számára, hiszen a három éves bérmegállapodás is már január elsejétől érezhető lesz. Három év alatt 40 százalékkal emelkedik a minimálbér.

A törvényt 125 igen, 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés.

A jogszabály négyoldalas preambuluma az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a 2025-ös büdzsét. Jövőre ugyanis „végre belátható közelségbe” kerül az orosz-ukrán háború lezárása, a béke pedig lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – írták.

A preambulum rögzíti, a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni, a Demján Sándor Program keretében soha nem látott eszközökkel tudja segíteni a kis- és középvállalkozásokat. A jövő évi büdzsé garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását.

2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz

– áll a jogszabályban.

A preambulum szerint jövőre a honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot.

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot; egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni – olvasható a törvény bevezetésében.

A családtámogatásokra több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kabinet, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra pedig összesen 7200 milliárd forintot fordít.

2025-ben több mint 300 új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.

A most elfogadott jogszabály szerint 2025-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forint, míg bevételi főösszege 38 728 milliárd forint lesz. A hiány 2025-ben várhatóan 4122 milliárd forint lesz.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2025-ös kiadási főösszegét 3719 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2221 milliárd forintban, hiányát 1498 milliárd forintban állapították meg.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés 3,4 százalékos, a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékos, az infláció pedig 3,2 százalékos lesz.

Az államadósság-mutató 2025. december 31-ére tervezett értéke 72,6 százalék lehet az idén év végére várt 73,2 százalék után.

A tartalékok összege 100 milliárd forint. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a tárcák fejezeti tartalékokkal is rendelkeznek, és a megemelt keretek elegendőek lesznek 2025-re.

Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 3144 milliárd forintról 3876 milliárd forintra.

A rezsivédelmi intézkedéseket továbbra is fenntartja a kormány, az ezzel kapcsolatos kiadások azonban 2024 után jövőre tovább mérséklődnek az energiaárak várható csökkenése miatt.

A jelenleg 1340 milliárd forintos rezsivédelmi alap már nem is szerepel önálló fejezetben a 2025-ös büdzsében, helyette az Energiaügyi Minisztérium fejezetében van külön sora a lakossági rezsivédelmi alapnak 880 milliárd forintos előirányzattal.

Nem szerepel a jövő évi költségvetésben a honvédelmi alap, amely idén 1309 milliárd forintos összeggel működött. Ugyanakkor a preambulum szerint a honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben meghaladják ezt az összeget és jövőre is elérik a GDP 2 százalékát.

Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 226 milliárd forint helyett jövőre 250 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására az idei 105 milliárd forint helyett jövőre 145 milliárd forint fordítható.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésére az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint szerepel a költségvetésben, és ötvenmilliárd forinttal a nyugdíjprémium is be van tervezve a büdzsébe.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4706 milliárd forintot az idei 4423 milliárd forint után.

Átvezetik az igazságügy ágazattal kötött megállapodást a költségvetésen, amely alapján béremelés várható. A bíróságok költségvetése az idei 155 milliárd forintról jövőre 192 milliárd forintra nő.

A helyi önkormányzatok támogatásaira 1305 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 1049 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak továbbra is kell szolidaritási hozzájárulást fizetniük, ennek összege az idei 307 milliárd forintról 360 milliárd forintra emelkedik.

Az önkormányzatoknak fizetési kötelezettségük lesz a helyi iparűzési adóbevételük többlete alapján is, ez az összeg a területfejlesztési alapba kerül, 65 milliárd forintot várnak ebből.