100 drón repült az éjszaka Budapest felett - vadlovaktól lesték el a tippet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói hatalmas eredményt értek el: egy 100 drónból álló önműködő drónrajt fejlesztettek ki, amely képes magától navigálni, manőverezni, és döntéseket hozni. Mindezt központi irányítás és előzetes beprogramozás nélkül. Az ilyen kutatások forradalmasíthatják a drónok alkalmazását a meteorológiától kezdve a mezőgazdaságig. 

Az állatok mozgásának tanulmányozása 

"Nagyon ritka, hogy az ember meglát egy projektet, és azt tudja rá mondani, hogy gyönyörű" – mondta Balázs Boldizsár, a projekten dolgozó egyik kutató. A kutatók, a galambokról, és az alföldi vadlovakról gyűjtött adatok felhasználásával egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a drónok számára, hogy elkerüljék az ütközéseket és hatékonyan tervezzék meg az útvonalaikat. 

 – mondta el Balázs Boldizsár vezető kutató, aki hozzátette, hogy a technológia nemcsak a polgári szférában, hanem a katasztrófavédelemben is új lehetőségeket nyithat. 

Vásárhelyi Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője egy interjúban elmondta, hogy a drónok algoritmusát az ELTE szuperszámítógépein futtatták le és azoknak a segítségével optimalizálták, így jött létre a következő generációs drónraj. 

Mit okozhat ez a drónraj sikere? 

Bár a drónok már most is részei a mindennapjainknak: az Amazon és a FedEx kiszállítócégek nemrég óta már drónokat is használnak a kiszállításokhoz, a hobbi drónosok már egyre jobb minőségben készíthetnek légi fotókat, és a különleges eseményeken akár több ezer drónt használó show-k is elkápráztathatják a közönséget. 

De képzeljük csak el, ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is teret hódítanának, és akkor a pilóta nélküli drónok alkalmazása új irányokat nyithat meg például a mezőgazdaság, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, a vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.