
8 óránál kevesebb alvás is elegendő? Kitálaltak a szakértők
Kiderült mennyit kell aludni és mit jósolhat meg alvási rutinunk.
A tudomány szerint van egy optimális pont, amit el kell érned, ha a lehető legtöbbet akarod kihozni az alvásodból. Az egyik leggyakoribb dolog az alvás, amire az emberek gyakran panaszkodnak. Ha túl keveset alszik valaki, azért nem jó, ha túl sokat azért. Na, de mennyit is kell aludni, hogy ne lehessen egyikre sem fogni?

Mennyi az annyi? 8 óránál kevesebb alvás is elég?
Bár már számos trükk és módszer látott napvilágot, amelyek segíthetnek gyorsabban és hosszabb ideig aludni, még is Szent Grál lehet, ha a megszokott időben alszunk. Ha az optimális alvásmennyiséget mérlegeljük, mindannyiunknak a nyolc órás alap alvás jut eszünkbe.
Egy új kutatás azt sugallja, hogy valójában nincs szükségünk nyolc óra alvásidőre, és ha túl sokat vagy keveset alszunk, akkor szinte az összes szervünk elkezd gyorsabban öregedni. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az éjszakai alvás valódi egészséges mennyisége 6,4 és 7,8 óra között van, amely nagyban hozzájárul az egészségügyi állapot javulásához.
A tanulmány kifejtette, hogy azok, akik az ajánlott ideig alszanak alacsonyabb egészségügyi kockázatot jelentettek és hosszabb ideig éltek. Másrészt viszont azoknál, akik ezen az időtartományon kívüli órát aludtak, nagyobb eséllyel betegedtek meg és magasabb volt a halálozási arány is.
Integrált genetikai és túlélési elemzéseink következetesen bizonyítják, hogy a felborult alvásidőtartam-mintázatok – a túl rövid és a túl hosszú egyaránt – szorosan összefüggnek a szisztémás DE-k széles skálájával, valamint a megnövekedett halálozási kockázattal
- idézi a szerzőket a LadBible.
Ennek kiderítésére a brit biobank adatait használták fel, amely nagyjából félmillió ember adatait tartalmazza. Ezt összekeverve a biológiai öregedési órákkal, amelyek mind a 23 szervrendszer esetében a fiziológiai, nem pedig a kronológiai kort mérik, valamint az önbevalláson alapuló alvással, szervspecifikus biológiai korkülönbségeket (BAG) azonosítottak.
Ezek különbséget mutattak a szervek biológiai és kronológiai kora között, ami megjósolhatta egy személynél a betegség kialakulásának veszélyét és a halálozási esélyt. A kutatók azt találták, hogy mind a rövid, mind a hosszú alvás összefüggésben áll az agyat és a testet érintő egészségügyi problémákkal. Kevés alvás esetében fennállt az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázata.
Emellett a túl kevés alvás depresszióhoz is vezetett, de gyomorhurut vagy asztma, mindkét egészségtelen alvástípus esetén kialakulhatott. A túl sok alvás hozzájárulhatott a gyorsabb öregedéshez, ami az optimális alvásidő esetében sokkal kedvezőbb, sőt pozitív irányba javulhat. Azonban elismerik a tudósok, hogy további kutatásokra van szükség, hiszen ez az egészségügyi tényező még önmagában nem okoz egyértelműen betegségeket vagy közvetlen halálesetet.






