tóth gabi
A koronavírus gyakran az orron keresztül hatol be a szervezetbe. Az sem véletlen, hogy a vírusfertőzés egyik legfontosabb tünete az ízérzékelés és a szaglás elvesztése. A kutatók szerint épp ezért lehet az orr a gyógyítás kulcsa is.
A koronavírus-fertőzés egyik kulcstünete, amely kutatások szerint a betegek legalább 25 százalékánál jelentkezik, az ízérzékelés és a szaglás elvesztése. Ez persze nem új, az egyszerű náthánál sem érezzük pár napig az illatokat és az ízeket, de a koronavírus-fertőzés esetén ehhez orrfolyás és orrdugulás sem kell. Azt még nem tudjuk, hogy a gyógyult fertőzöttek szaglása és ízlelése ugyanúgy visszatér-e, mint más betegségek gyógyulása után, vagy lesznek, akiknél a betegség tartós szaglás- és ízlelés-vesztést idéz elő.
A kutatók szerint a vírus az úgynevezett ACE-2 enzim segítségével hatol be az orr szöveteibe, ahol a szaglóideget is károsítja. Ez okozza a szaglás, majd ebből következően az ízlelés elvesztését. Egy kutatás során épp ezt vizsgálták: a műtétek során eltávolított orrnyálkahártya-szövetek elemzéséből az derült ki, hogy a szaglásért felelős szövetekben nagyon magas a vírus behatolását megkönnyítő ACE-2 enzim szintje. Ha viszont sok esetben az orr a vírus behatolásának pontja, akkor amellett, hogy megmagyarázza, miért kell a maszkot mindig az orrunkat is eltakarva viselni, a gyógyításhoz is hozzájárulhat. Vajon megelőzhető, vagy már a „kapunál” megfékezhető lesz a Covid-fertőzés egy egyszerű orrspray segítségével?
Az amerikai Johns Hopkins egyetem kutatócsoportja 23 beteg orrának hátsó szakaszából eltávolított szöveteket elemzett. A szöveteket daganat vagy gyulladásos betegség miatt egyébként is szükséges endoszkópos műtétek során nyerték ki a betegek orrából. Emellett hét másik beteg légcsövéből származó szövetmintákat is vizsgáltak. A kutatásban részt vevő betegek egyike sem volt koronavírusos.
A laboratóriumban a tudósok fluoreszkáló festékkel tették láthatóvá az ACE-2 enzimet a mikroszkóp alatt, és összehasonlították annak mennyiségét az orr és a felső légutak különböző részeiben. Az enzimből az orr hátsó részének egy jól körülhatárolható részében találták a legtöbbet: ez a terület felelős a szaglásért. Az itt található sejtekben 200-700-szor annyi ACE-2 enzim található, mint az orr és a légcső egyéb részeiben. Vagyis a szaglás és a koronavírus testbe lépésének területe nagyrészt ugyanaz.
De vajon mit jelent ez a gyógyítás szempontjából? Szerencsés esetben, ha a további kutatások eredményt hoznak, akár azt is jelentheti, hogy a vírust már a test kapuban semlegesíteni lehet majd az orron át adagolt antivirális szerekkel.
Az orrunk lehet a kulcsa annak is, hogy idén télen megkülönböztessük a koronavírusos tüneteket az egyszerű nátha és influenza tüneteitől. A koronavírus-fertőzésben szenvedők a szaglás elvesztése mellett nem szenvednek orrdugulástól, de a keserű és az édes ízt nem érzik. A kutatók szerint ebben az orr szöveteinek érintettsége mellett a vírus központi idegrendszerre gyakorolt hatásának is lehet szerepe. A náthásoknak viszont folyik az orra, ezért tompább általában a szaglásuk és a ízlelésük.