KÜLFÖLD

Szerző Ripost

1 hónapja

Egyre több a rendkívüli intézkedés Németországban

Jelenleg még vizsgálják, hány ép óvóhely van Németországban, és melyeket lehet vészhelyzetben újra üzembe helyezni.

Szerző Ripost

Az ukrajnai háború óta a nemzetbiztonság ismét a német politika középpontjába került. Olaf Scholz kancellár a Bundeswehr fejlesztése mellett célul tűzte ki a vészhelyzetekre való jobb felkészülést is. A Bild is felteszi a kérdést: háború esetén hol találnának menedéket emberek milliói? A lap szerint a helyzet nagyon rossz: csak minden századik német számára elegendő a jelenlegi óvóhelyi kapacitás. Emiatt most a szövetségi államok belügyminiszterei kongatják a vészharangot.

Bunker gallery becomes museum exhibition
Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP

A hidegháború idején csak Nyugat-Németországban körülbelül 2000 bunker volt: a lakosság csaknem három százalékának biztosítottak helyet. 2007-ben Wolfgang Schäuble akkori belügyminiszter búcsúzott tőlük, évi kétmillió euró fenntartási költséget megtakarítva. Ennek eredményeként jelenleg egyetlen nyilvános óvóhely sem áll rendelkezésre. A szövetségi belügyminisztérium szerint vészhelyzetben körülbelül 600 „újraaktiválható”, beleértve a metróállomásokat és a mélygarázsokat.
„Ez azt jelenti, hogy vészhelyzetben százból egy német találna helyet ma bunkerbe”

– mondta Heiner Möllers alezredes, a Bundeswehr Hadtörténeti Központ vezetője a Bild am Sonntagnak.

A hidegháború idején a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal adatai szerint Nyugat-Németországban 221 kisegítő kórházból álló tartalék volt. Katasztrófa esetén nagyon rövid időn belül körülbelül 80 000 ágy jöhetett volna létre az iskolákban és a bunkerekben. Mára ebből semmi nem maradt, 1997-ben mindet megszüntették.

Van-e Németországnak elegendő élelmiszer-tartaléka vészhelyzetekre?

A szövetségi kormány vésztartalékokkal rendelkezik búzából, rozsból, zabból, rizsből, borsóból, lencséből és sűrített tejből. Az élelmiszerkészletek 150 titkos helyen találhatók, és az illetékes Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal szerint „néhány naptól több hétig” tartanának ki.

Mi a helyzet a vízzel?

A vízellátásra 5200 vészkút áll rendelkezésre, de ezeket alig használták Németországban. Hans-Walter Borries, a Kritikus Infrastruktúrák Védelméért Szövetségi Szövetség alelnöke figyelmeztet: 

„Nem minden németet lehetne ellátni vízzel, különösen nyáron.”

Míg a hidegháború idején csak Nyugat-Németországban 80 000 sziréna volt, Németországban mára ebből 7500 működtethető sziréna maradt. A legtöbb helyen – így például Berlinben – jelenleg egy sincs.

Sok régió a mobil vészhelyzeti alkalmazásokra támaszkodik, de a 2021-es pusztító árvízi katasztrófa megmutatta, hogy ez rosszul működik: az árvízi területeken túl későn vagy egyáltalán nem figyelmeztették az embereket a halálos áradásokról.

A miniszterek „intézkedéseket szorgalmaznak a lakó- és középületek, munkahelyek épületszerkezeti  megerősítésére”. Ennek célja, hogy megvédje a polgárokat a robbanások repesz- és légnyomás hatásától, a mérgező anyagok zárt térbe kerülésétől. Fontosnak tartják ugyanis, hogy az emberek ne csak a speciális bunkerekben legyenek biztonságban, hanem az otthoni és az irodai védelmet is javítani kell.

Egy másik követelés, hogy a békéhez szokott németeknek egyértelmű utasításokat kell kapniuk a kormánytól, hogyan viselkedjenek háborús és válsághelyzetben.

A szövetségi államok belügyminiszterei egyértelművé teszik, hogy az Ukrajna elleni orosz támadó háború alapjaiban változtatta meg a fenyegetettségi helyzetet. Az állam alapvető feladata polgárainak védelme. Az állampolgárok katasztrófa esetén történő védelme érdekében a szövetségi miniszterek „a költségvetési források jelentős növelését” követelik a szövetségi kormánytól.

Hangsúlyozzák: már jövőre meg kellene alkotni a koncepciót, hogyan viselkedjenek az emberek vészhelyzetben, mely épületek bővíthetők  katasztrófa esetén, illetve milyen közúti és vasúti rendszereket lehet vészhelyzetben védelmi célokra alkalmazni.

Az orosz gázimport megszűnése óta súlyos energiahiánnyal küzd a német gazdaság, amelyet a szövetségi kormány pénzinjekcióval próbál enyhíteni. Az orosz–ukrán háború kitörése óta Olaf Scholz kabinetje közel félbillió eurót különített el az energiainfrastruktúra fenntartására, az iparági szakértők szerint viszont Németország ennél sokkal nagyobb bajban van.

„Németország pénzt vérzik, hogy égve maradjon a lámpa” – ezzel a mondattal kezdte elemzését a Reuters cikke, mely szerint a német kormány már félbillió dollárt fordított az ország energiaellátásának fenntartására az ukrajnai háború kitörése óta. Mint írták, a Reuters számításai szerint ez a berlini kormány által az ország energiarendszerének támogatására indított mentőcsomagok és programok összesített mértéke, amióta az árak megugrottak, és Németország elvesztette a hozzáférést az Oroszországból származó gázimporthoz.

Ez sem lehet elég

„Az, hogy ez a válság milyen súlyos lesz és meddig fog tartani, nagyban függ attól, hogy az energiaválság hogyan alakul” – mondta Michael Groemling, a Német Gazdasági Intézet (IW) munkatársa. Az elemző hangsúlyozta, hogy a német nemzetgazdaság egésze hatalmas vagyonvesztés előtt áll. A számítások szerint az infrastruktúra fenntartására elkülönített állami keret eléri a 440 milliárd eurót (465 milliárd dollárt). A német kormány ebből valósítaná meg az energiahiány kiküszöbölését és új energiaforrásokat bevonását.

A kimutatás szerint az energiaválság miatt megnövekedett állami kiadások elérik a napi 1,5 milliárd eurót, ami a német GDP 12 százalékának felel meg.

Ahogy a cikk rámutat, az orosz energimport elvágása után a német gazdaság kénytelen volt a jóval drágább azonnali megrendeléses vagy készpénzes energiapiacról pótolni a szükségleteit. Ennek következtében az infláció is két számjegyűre duzzadt. Ugyanakkor tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az orosz energiaimportot felváltó cseppfolyósított gáz (LNG), valamint a megújuló energiaforrások kiépítése is évekkel elmarad a kitűzött céltól.

Stefan Kooths, a Kieli Világgazdasági Intézet üzleti ciklusokkal és növekedéssel foglalkozó részlegének alelnöke úgy fogalmazott: „a német gazdaság jelenleg nagyon kritikus szakaszban van, mert az energiaellátás jövője bizonytalanabb, mint valaha”.

A Reuters megkeresésére az illetékes német minisztériumok sablonválaszt adtak. A közel félbillió dolláros energiakeretet firtató kérdést a pénzügyminisztérium a honlapján található publikus adatokra hivatkozva kommentálta. Az energiabiztonságért felelős gazdasági minisztérium pedig közölte, hogy dolgoznak az energiaellátás dverzifikálásán, melynek kritikus részét képezik az LNG importálásához szükséges terminálok.

Németország a G7-ek vesztese

A Nemzetközi Valutaalap szerint a drágább energia fájdalmas lesz egy olyan országnak, amelynek gazdasága az előrejelzések szerint jövőre a legnagyobb mértékben fog zsugorodni a G7-nemzetek közül.

A Kieli Intézet adatai szerint Németország energiaimport-számlája idén és jövőre összesen 124 milliárd euróval nő, szemben a 2020-as és 2021-es 7 milliárdos növekedéssel, ami komoly kihívást jelent az ország energiaintenzív iparágai számára.

Az ország vegyipari ágazata, amely a leginkább kitett az emelkedő energiaköltségeknek, a termelés 8,5 százalékos visszaesésére számít 2022-ben a VCI iparági szövetség szerint, amely a német ipari környezetben bekövetkezett hatalmas szerkezeti törésekre figyelmeztet.

Nem építettek elegendő megújuló kapacitást

A Reuters cikke felidézte, hogy az Eurostat és a német ipari szövetség adatai szerint Németország körülbelül 58 milliárd köbméter gázt importált Oroszországból tavaly, ami a teljes energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát teszi ki. Habár Németország szeretné, ha 2030-ra a villamosenergia-termelés legalább 80 százalékát a megújuló energiák adnák, szemben a 2021-es 42 százalékkal, a bővülés jelenlegi üteme szerint ez továbbra is távoli cél.

Németország mindössze 5,6 gigawatt napenergia-kapacitást és 1,7 GW szárazföldi szélenergia-kapacitást telepített 2021-ben. A szövetségi kormány és a német államok októberi jelentése szerint a 80 százalékos cél eléréséhez az új szárazföldi szélerőművek kapacitását körülbelül hatszorosára, évi 10 gigawattra kell növekedniük, a napelemes kapacitásokat pedig négyszeresére, évi 22 gigawattra kell növelni.

Susi Dennison, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) szakértői csoportjának vezető szakpolitikai munkatársa azt mondta, Németország elvesztette pozícióját, hogy a tiszta energia törekvéseinek vezetője legyen. Dennison szerint Németországnak most kellene befektetni a hidrogén- és szélenergia infrastruktúrájába a gáz helyettesítésére.

Robert Habeck irreális terve

Ahogy a Reuters felidézte, Robert Habeck alkancellár és energiaminiszter márciusban még arról beszélt, hogy 2024 közepére megoldják az orosz gázimport helyettesítését. Ugyanakkor számos elemző úgy látta, hogy Habeck kijelentése túlzottan ambiciózus. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke és Markus Krebber, a legnagyobb német energiatermelő, az RWE vezérigazgatója úgy véli, hogy az orosz gázimport kiváltása legkorábban is csak 2025-ben fog megtörténni. Ráadásul a szakértők hangsúlyozzák, hogy a 2025-ös időpont is csak akkor valósulhat meg, ha Németország talál megfelelő mennyiségben alternatív forrásokat, illetve gyorsan bővül LNG-import területén is. Az energiapiaci szakértők szerint Németország pozícióját az is nehezíti, hogy jelenleg új szereplők a piacon, azaz a nulláról kell kiépíteniük az üzleti kapcsolataikat.

Az elemzés arra is emlékeztetett, hogy Németországnak nincs saját LNG-infrastruktúrája. Mivel régóta támaszkodott az orosz vezetékes gázra, csak most kezdi kiépíteni LNG-import képességét.

Mint írták, egyelőre hat úszó terminálra támaszkodnának a gázellátás terén, melyek közül az első most érkezik, további három pedig ezen a télen. A többit pedig 2023-ban helyeznék üzembe. Ezek teljes kapacitása legalább évi 29,5 milliárd köbméter lesz. A Reuteres megjegyezte, hogy a német energiaszolgáltatók, az RWE, az Uniper és a kisebb partner, az EnBW is ígéretet tettek, hogy saját kapacitásaikkal fogják kiegészíteni Németország LNG-portfólióját. Arról azonban nincsenek adatok, hogy honnan szerzik majd be a tárolókba érkező gázt.

Erősíti a kétségeket az is, hogy az Európai Külkapcsolatok Tanácsa adatai szerint Németország eddig mindössze két LNG-ügyletet kötött az orosz gázszállítás leállítása óta. Ezek azonban szerény és rövid távú megállapodások a következő két téli szezonra.

Az első az ausztrál Woodside és az Uniper közötti jött létre évi egymilliárd köbméteres gázszállításról, de azóta az Unipert államosítani kellett, hogy megmentsék a csődtől, így a gázszerződés is a mentőcsomag részét képezi. A második beszerzési megállapodás pedig még ennél is elenyészőbb: decemberre 137 ezer köbméter LNG-szállítmány érkezik Németországba az Abu-Dzabi nemzeti olajtársaság és az RWE között létrejött szerződés értelmében. A 2023-as évre vonatkozó további szálltímányok mennyiségét és ütemezését pedig egyelőre homály fedi. A legkisebb energiaszolgáltató, az EnBW pedig közölte, hogy a szállítási szerződések kidolgozása még folyamatban van, és keresi a lehetőségeket a piacon.

Szakértők szerint jövőre tovább súlyosbodhat az energiaválság Németországban. Azt is mondják, hogy a lakosságnak továbbra is takarékoskodnia kell az energiával. Egy felmérés szerint a németek 10 százaléka novemberben egyáltalán nem kapcsolta be a fűtést, még a hideg időjárás ellenére sem.Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója elmondta, hogy szakértők figyelmeztetik a német lakosságot, takarékossági tanácsokat adnak.

„Az egyik energiaszolgáltató például arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázfelhasználás nagymértékben a külső hőmérséklet függvénye. Tehát azt tanácsolják az embereknek, hogy főleg az ünnepi időszakban többen gyűljenek össze egy helyiségben, és akkor  gyorsabban felmelegszik a levegő”

– fogalmazott.

Kritikusan magas a földgázfogyasztás Németországban – figyelmeztetett a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtökön.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.

 

A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott.

Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.

A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.

Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

 

 

Szerző Ripost

Ez is érdekelhet

origo.hu

Így mutatta meg magát anyaszült meztelenül Margot Robbie - képek

origo.hu

Tolvai Reni a meztelen melleit mutogatja - fotó

metropol.hu

Kitálalt a barát: már három éve nincs együtt Kucsera Gábor és Tápai Szabina

mandiner.hu

Nemzetközi botrány: Biden egy svájci-német lap szerint felajánlotta Ukrajna 20 százalékát Putyinnak a békéért

ripost.hu

"Ő is megcsalta a férjét..." - komoly dologgal vádolják Tápai Szabinát

magyarnemzet.hu

Templomba jár és kertet épít az „állatnak” tartott magyar futballista

vg.hu

Szó szerint pénzeső hullott az égből

mindmegette.hu

10 + 1 ropogós házi lángos, ami eltelít a téli napokon

ripost.hu

Tündéri hajasbaba: Hatalmasat nőtt Berki Krisztián kislánya

ripost.hu

Megszólalt Tápai Szabináék barátja: „Több sebből vérzett a házasságuk”

borsonline.hu

Kevesebb mint féláron - így juthatunk kedvezményekhez (x)

ripost.hu

„Nem csak Shakirát cserélték le egy Twingóra” – Nagy Melanie miatt keményen beszóltak Kulcsár Edinának

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!

További cikkek

KÜLFÖLD

„Nem tudni, hogy gránát vagy akna volt” – megrázó videón egy kárpátaljai magyar katona temetése

KÜLFÖLD

Földi pokol Bahmutban: Végzetes sebesülése okozta a kárpátaljai katona halálát

KÜLFÖLD

Brutális ámokfutás: mindhárom gyermekével végzett az anya

KÜLFÖLD

Hihetetlen: Elbarikádozták az iskolai mosdókat, hogy a diákok ne járjanak ki az órákról

KÜLFÖLD

Százezrekért és trükkökkel próbálnak kijutni országukból az ukrán férfiak

KÜLFÖLD

Feljelentették a polgármestert, mert a magyar himnuszt énekelte

KÜLFÖLD

Borzalmas sokk érte a négygyermekes édesanyát: "Azt mondták, hogy búcsúzzak el a 14 éves fiamtól"

KÜLFÖLD

Vadásznak a férfiakra Kárpátalján - Videó