tóth gabi
Vészjósló nyilatkozatot tett William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója.
Egyre nagyobb az aggodalom az orosz-ukrán háború miatt a nyugati országok közt. Már nem csak Volodimir Zelenszkij kongatja a vészharangot, hanem a nyugati szövetségesei is. Égető probléma az ukrán hadsereg lőszerhiánya. Ebben a tekintetben az oroszoknak tízszer nagyobb a fölénye a fronton. Napi több száz ukrán katona halhat meg, mert képtelenek a védekezésre, legfeljebb csak nézhetik, ahogyan egy drón föléjük repül és ledobja rájuk a bombát. A kétségbeesettség és a demoralizáló helyzet pedig elbátortalanítja a honvédőket.
A legfejlettebb hét ország, a G7-ek külügyminiszterei az olaszországi Capri szigetén tartottak találkozót a múlt héten, aminek központi témája Ukrajna katonai és pénzügyi segélyezése volt. Többen a légvédelem sürgős megerősítését szorgalmazták. Így tett Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője is, aki szerint a Nyugatnak gyorsabban kell döntéseket hoznia, mert nem engedheti meg magának Putyin győzelmét. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára is arról beszélt az egyeztetés után, hogy Ukrajna nem lesz képes megvédeni magát, ha a szövetség tagjai nem fokozzák a támogatását. A vezető felhívta a figyelmet az ukránoknál fellépett lőszerhiányra.
William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója is arról beszélt a héten, hogy Ukrajna veszíthet az év végére.
- fogalmazott az amerikai hírszerzés vezetője.
Az Európai Tanács szintén a héten tartott találkozóján többen annak adtak hangot , hogy túl sok a beszéd Ukrajna támogatásáról, de annál kevesebb a tett – tudta meg a Bloomberg. Ennek kapcsán megszólalt Donald Tusk, aki korábban vezette a testületet, most pedig Lengyelországot képviseli: "Ha az elmúlt években a Brüsszelben a közös védelemről elhangzott összes szót lőszerre és rakétavetőkre válthatnánk, akkor Európa lenne a világ legerősebb hatalma és legbiztonságosabb helye."
Kaja Kallas észt miniszterelnök a csúcstalálkozó után csütörtökön úgy fogalmazott, hogy
Az Európai Tanács végül arról döntött, hogy az Európai Unió hét Patriot légvédelmi rendszert ad átUkrajnának.
A kétségbeejtő helyzet miatt úgy tűnik, hogy az amerikai republikánusok szíve is megenyhült. Joe Biden amerikai elnök három részre bontotta azt a 100 milliárd dolláros katonai segélycsomagot, amelyet a világ három fő konfliktusos régiójába szán. A képviselők külön szavaztak az Ukrajnának juttatható 60,8 milliárd dolláros, az Izraelnek juttatható 26,4 milliárd dolláros, és a Tajvannak odaítélhető 8,1 milliárd dolláros segélycsomagról – írja a BBC.
Miután átment a javaslatcsomag, Ukrajna fellélegezhet, ugyanis jelenleg az Egyesült Államok tud elegendő és hatékony katonai segítséget adni, mégpedig gyorsan.
Ukrajnában közben egyre inkább lasszóval kell fogni az embereket a seregbe, ugyanis mindenki tudja, hogy hiába patrióta valaki, megfelelő felszerelés nélkül a szinte biztos sebesülésbe és halálba menetelhet. Minden nap rendszerint elesnek katonák, mert nincs lőszer, amivel visszalőjenek. Így sokan inkább elbujdosnak a sorozás elől.
Amerikai szakértők arra figyelmeztetnek: ha a háború eléri Európát, akkor azt Oroszország fogja megnyerni.
„Oroszország fél Franciaországtól. Mert Franciaország az egyetlen, amely tíz perc alatt el tudja pusztítani Szentpétervárt, Moszkvát és több orosz várost” – mondta egy nyugalmazott francia tábornok alig egy hónapja. Vincent Desportes szerint Párizsnak mindene megvan, hogy Moszkvának oka legyen a félelemre.
A tábornok megdöbbentő szavai illeszkednek abba a nyilatkozatháborúba, amit a francia elnök indított el februárban. Emmanuel Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről beszélt, és azóta is rendszeresen tesz a háborúpárti kijelentéseket.
„Ma nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki” – mondta Emmanuel Macron francia elnök néhány hete.
Kijelentései kettészakították Európát, a vezetők egy része támogatná a terveit, a többiek viszont határozottan ellenzik. Ezért a francia elnök mindent megpróbál, hogy a vonakodó országokat maga mellé állítsa.
– írta a Magyar Nemzet egy svájci lapra hivatkozva.
A Neue Zürcher Zeitung ugyanis több forgatókönyvet vázolt fel arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború Európára is kiterjedne. Felvetik, hogy francia katonák mehetnének Kijevbe vagy Moldovába, de azt is latolgatják, hogy Emmanuel Macron csapatait a románokkal, a lengyelekkel és a britekkel közösen vetnék be.
– jelentette ki a Pentagon korábbi tanácsadója. Douglas MacGregor szerint a Nyugat már szinte az összes lőszerét Ukrajnának adta, és évekig tartana feltölteni a készleteket. Miközben az orosz gyárak folyamatosan termelnek.
Úgy tűnik, a Nyugat mégsem vesz tudomást a fenyegetésről és fokozza Ukrajna támogatását. A NATO-tagok ugyanis egymás után jelentik be az újabb fegyverszállítmányokat. A múlt héten a lengyel külügyminiszter már egy közös ukrajnai NATO-misszió létrehozásáról beszélt.
– mondta a Mathias Corvinus Collegium szakértője. Kiss Rajmund szerint az unió után a NATO-ban is erősödnek a háborúpárti hangok, ezt mutatja az is, hogy százmilliárd eurós alapból képeznének ki katonákat Kijevnek.
„Ez egy nagyon erős provokáció Oroszország számára, és egyre inkább ezek a kijelentések miatt a NATO, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése és az Európai Unió jelenlegi vezetése is a harmadik világháború felé sodorna minket” – magyarázta Kiss Rajmund.
A szakértő hozzátette: minél több fegyvert és pénzt küld a Nyugat a háborúba, annál többen halnak meg a fronton.