Több mint 700 csapás Ukrajnára

Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel - közölte az ukrán légierő.

A jelentés szerint az orosz erők 51 rakétát - köztük 17 ballisztikust - és 653 különféle típusú drónt indítottak Ukrajna ellen. A légvédelemnek ebből az előzetes adatok szerint 615 eszközt sikerült semlegesítenie.

"Több rakéta és 60 csapásmérő drón azonban célba talált 29 helyszínen, valamint roncsok lezuhanását rögzítették három helyszínen"

- részletezték a légierőnél. Hozzátették, hogy a dróntámadást már péntek este elkezdték, szombat reggel pedig rakétákat indítottak. A csapások fő iránya a nyugati megyék és a főváros, Kijev környéke volt.

A Kijev megyei Fasztyivban teljesen megsemmisült a vasútállomás, és károk keletkeztek a motorvonat-depó területén is - közölte az ukrán állami vasúttársaság. Mikola Kalasnik, Kijev megye katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott, hogy eddig három sebesültről tudnak a főváros környékén, két nő a vishorodi járásban sebesült meg, egy férfi pedig Fasztyivban.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon azt írta, hogy

Ukrajnában legalább nyolc ember sebesült meg a masszív orosz rakéta- és dróntámadásban.

Az ukrán energetikai minisztérium közlése szerint nyolc megyében ért csapás energetikai létesítményeket, ezek közül hat régióban maradtak a lakosok áramellátás nélkül.

"A támadás következtében reggelre áramszünet alakult ki Kijev, Odessza, Csernihiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyékben. Ahol a biztonsági helyzet lehetővé teszi, már megkezdték a hibaelhárítási és helyreállítási munkálatokat" - írták a tárca közleményében.

A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy szombaton Ukrajna minden régiójában időszakos, ütemezett áramszünetekre kell számítani. Emellett a nap végéig az ipari és üzleti fogyasztóknak a meghatározott fogyasztási korlátokhoz kell igazodniuk.

"Az oroszok célja, hogy fájdalmat okozzanak milliók számára, és már annyira alacsonyra süllyedtek, hogy Szent Miklós napján rakétákat indítanak békés városok ellen" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon. Hangsúlyozta, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra.

"A szankcióknak működniük kell, a légvédelemnek működnie kell, támogatni kell azokat, akik az életet védik"

- szögezte le. A fasztyivi vasútállomás elleni támadást értelmetlennek nevezte, ezt szerinte az oroszoknak is tudniuk kellett. Kiemelte, hogy a támadások vállalatokat és lakóházakat is érintettek a főváros térségében.

Az ukrán erők csapást mértek péntekre virradóra Oroszország Krasznodari területén a temrjuki tengeri kikötő infrastruktúrájára és a szamarai régióban lévő szizranyi olajfinomítóra - közölte az ukrán vezérkar a Telegramon.

"Az agresszor Oroszország katonai-gazdasági potenciáljának csökkentése keretében december 5-re virradóra az ukrán védelmi erők egységei csapást mértek a temrjuki tengeri kikötő infrastruktúrájára. Ebben a kikötőben egyebek mellett cseppfolyósított földgáz és vegyi áruk átrakodását végzik. Részt vesz az orosz megszálló hadsereg ellátásában. Találatot és tüzet rögzítettek a létesítmény területén" - áll a közleményben.

A vezérkar hozzátette, hogy találat érte a szizranyi olajfinomítót is. "Ennek az olajfinomítónak az éves feldolgozási mennyisége 7-8,9 millió tonna kőolaj. A létesítmény részt vesz az orosz agresszor fegyveres erőinek ellátásában. A finomító területére dróncsapást mértek, ami után szintén tűz követett. Előzetes információk szerint a finomító egyik berendezése megrongálódott" - írta a vezérkar.

A vezérkar azt is megerősítette, hogy a támadásban a szaratovi olajfinomítót is találat érte, és megrongálódott egy első fázisú kőolajtisztító egység.

2025. december elejére a finomító teljesen felfüggesztette a nyersolaj első fázisú feldolgozását, és kapacitása kevesebb mint 50 százalékán működik a kulcsfontosságú berendezések teljes leállása után

- fűzte hozzá az ukrán hadsereg vezérkara.

Az ukrán katonai hírszerzés a Facebookon arról számolt be, hogy Szellemek nevű különleges egysége két hét alatt nyolc orosz célpontot semmisített meg a megszállt Krímben, köztük egy Szu-24-es bombázót, három radarállomást, valamint az orosz megszállók egyik tehervonatát. A hírszerzés csütörtökön közölte, hogy különleges egysége megsemmisített egy orosz MiG-29-es vadászgépet a Krím félszigeti Szevasztopol melletti kacsai légibázison.

Viktor Trehubov, az ukrán egyesített erők szóvivője egy tévéműsorban elismerte, hogy az orosz csapatok előre tudtak törni a Harkiv megyei Vovcsanszkban, és igyekeznek megvetni a lábukat a város romjai között.

"Igen, valóban van ott orosz előretörés. Figyelembe kell venni, hogy Vovcsanszk gyakorlatilag romokban hever, és az oroszok megpróbálnak a város romjain hadállást felvenni" - mondta Trehubov.

Szavai szerint az ukrán erők a nehéz körülmények ellenére tartják állásaikat Vovcsanszk déli és nyugati részein. Hozzátette, hogy a harcok jellegét a drónok aktivitása határozza meg. Mindazonáltal az időjárás befolyásolja a drónok működését, "ami lehetőséget ad az ellenségnek olyan műveletekre, amelyek során kis csoportokban, észrevétlenül próbálnak behatolni az ukrán ellenőrzésű városrészekbe".

A szóvivő elmondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk környékén a helyzet kedvezőbb, mint más frontszakaszokon, "mivel az orosz csapatok elsiették a támadást, túlbecsülték saját képességeiket, és veszteségeket szenvednek el a városi területeken". "Az ellenség ezután megpróbálta a valóságot hozzáigazítani a saját állításaihoz, és ezzel csak rontott a helyzetén. A város északi részein az oroszok jelen vannak, ott viszont ukrán drónok, illetve ellentámadások tizedelik őket" - emelte ki Trehubov.

Makszim Bakulin, az ukrán nemzeti gárda alá tartozó Azov egység 14. különleges dandárjának szóvivője a Kijiv24 televízió adásában emlékeztetett arra, hogy az orosz erők a Donyeck megyei Pokrovszkért már több mint egy éve harcolnak, és "hihetetlenül nagy veszteségeket szenvednek el".

Szerinte az oroszoknak most igazolniuk kell valamivel a veszteségeiket, ezért igyekeznek győzelmet színlelni a közvélemény előtt, például orosz zászlók kitűzésével a városban. A katona azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg igyekszik bekeríteni a Pokrovszk melletti Mirnohradot.

Vladiszlav Hajvanenko, a keleti Dnyipropetrovszk megye ügyvivő kormányzója közölte, hogy orosz támadásban életét vesztette egy 12 éves fiú a régióban, három ember pedig megsebesült.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel 80-at sikerült megsemmisíteni abból a 137 drónból, amellyel Oroszország támadta Ukrajnát, és 13 helyszínen rögzítettek ellenséges találatokat.

Dmitrij Drobnyickij politológus szerint az Európai Unió már felélte a befagyasztott orosz eszközöket, ezért több tagállam azért ellenzi azok elkobzását, mert valójában nincs is miből kártérítési alapot képezni.

Az Európai Bizottság azon terve, hogy elkobozza a befagyasztott orosz állami vagyonokat, komoly ellenállásba ütközik több uniós ország részéről. Dmitrij Drobnyickij politológus és Amerika szakértő ennek okát abban látja, hogy az Európában tárolt orosz forrásokat már régen felhasználták – írja a EurAsia Daily a Gazeta alapján.

A szakértő állítása szerint nagy valószínűséggel Moszkva soha nem kapja vissza az Európában őrzött pénzeket. „Legvalószínűbb, hogy az európaiak ezt a pénzt már régen saját szükségleteikre költötték el, így ha vissza akarnák adni, újra kellene hitelezniük valahonnan, vagy a jelenlegi költségvetésükből kellene előteremteniük” – fogalmazott. Drobnyickij szerint azonban az Európai Unió egyik megoldásra sem hajlandó.

Úgy véli, az uniós országok számára ezek a pénzek már régóta inkább terhet jelentenek. Ezzel magyarázza, hogy Belgium makacsul elutasítja a kártérítési hitel nyújtását Ukrajna számára az orosz vagyonokra alapozva.

Mivel szerinte valójában nincsenek meg az eszközök, nincs mit fedezetként felajánlani egy olyan hitel mögé, amelyet Ukrajna nagy valószínűséggel soha nem fizetne vissza.

Ha Oroszország a jövőben követelné a pénze visszatérítését, Drobnyickij szerint Belgium kerülne lehetetlen helyzetbe, mivel az Euroclear központja az ő területükön található. Ez akár a belga költségvetés teljes összeomlását is előidézheti.

Korábban Friedrich Merz német kancellár arról beszélt, hogy minden európai államnak közösen kellene vállalnia a Belgiumra nehezedő pénzügyi kockázatokat a befagyasztott orosz eszközök felhasználásában. Azt azonban nem részletezte, mindez miként valósulhatna meg.