POLITIK
Olajfinomítók és feldolgozók a legfontosabb célponjai a drónhadviselésnek.
Egy orosz olajfinomító és egy vegyipari üzem területéről robbanások és tűz fellángolásáról is beszámoltak a helyi lakosok.
Illusztráció Forrás: AFP
Május 20-án éjszaka ukrán drónok újabb támadásokat hajtottak végre oroszországi célpontok ellen: egy héten belül immár második alkalommal ért csapás egy olajfinomítót, emellett egy vegyipari üzemet is célba vettek – írt az eseményről az Origo.
Ksztovo lakói a kora reggeli órákban jelezték, hogy több drónt is észleltek a környéken, amelyek a Lukoil-Nizsegorodnyeftyorgszintez olajfinomító felé tartottak. Nem sokkal később robbanások hallatszottak, majd az üzem térségéből sűrű füst emelkedett a magasba.
A mostani akció egy héten belül már a második támadás volt a Lukoil-Nizsegorodnyeftyorgszintez létesítménye ellen.
Korábban, május 18-án egy másik ukrán csapást követően már tűzesetet jelentettek az objektumnál. Az ukrán fegyveres erők állítása szerint a finomítóban előállított benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag az orosz megszálló erők ellátását szolgálja.
A dél-oroszországi Sztavropoli határterületen működő Nyevinnomisszk Azot üzem szintén célponttá vált.
A vállalat Oroszország meghatározó műtrágya- és vegyipari gyártói közé tartozik, valamint olyan alapanyagokat is előállít, amelyeket robbanószerek készítéséhez használnak fel. Az üzem éves kapacitása elérheti az egymillió tonna ammóniát, míg ammónium-nitrátból évente több mint egymillió tonnát gyártanak. Ezeket többek között robbanóanyagok és tüzérségi lőszerek előállításában alkalmazzák.
Mihail Minyenkov, Nyevinnomisszk polgármestere arról tájékoztatott, hogy légvédelmi művelet zajlott a város fölött. Helyiek beszámolói szerint robbanások rázták meg a környéket, és tűz is keletkezett.
Ezalatt a Sztavropoli határterület vezetője, Vlagyimir Vlagyimirov Telegramon azt közölte, hogy a légvédelem elhárított egy dróntámadást, amely egy meg nem nevezett ipari területet vett célba Nyevinnomisszkben, és állítása szerint károk nem keletkeztek.
A Nyevinnomisszk Azot üzem nem először került célkeresztbe a háború kezdete óta.
A beszámolók szerint legutóbb május 16-án érte támadás. A mostani akcióval együtt legalább hét alkalommal próbálhatta Ukrajna eltalálni a létesítményt az orosz invázió kezdete óta. Ukrajna egyre nagyobb arányban alkalmaz saját fejlesztésű drónokat olyan műveletekhez, amelyek mélyen orosz hátország területeit érintik, kifejezetten olajipari, logisztikai és hadiipari létesítményeket célozva.
Újabb ukrán dróntámadásokról számoltak be orosz Telegram-csatornák: a jelentések szerint ezúttal egy Nyizsnyij Novgorod-i olajfinomító és egy sztavropoli vegyi üzem lehetett a célpont.
A Kyiv Independent beszámolója szerint drónok közelítették meg a Lukoil nyizsnyij novgorodi finomítóját Kszztovo városánál, ahol robbanásokat és füstöt is észleltek. A létesítményt néhány nappal korábban, május 18-án szintén támadás érte.
Az ukrán hadsereg korábban azt közölte, hogy az üzem Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, amely évente mintegy 17 millió tonna kőolajat dolgoz fel, és olyan üzemanyagokat állít elő, amelyeket az orosz hadsereg is használ.
Szintén támadás érhette a Nevinnomysszk Azot vegyi üzemet a dél-oroszországi Sztavropoli területen. A gyár Oroszország egyik legnagyobb műtrágya- és vegyianyag-gyártója, ahol ammóniát és ammónium-nitrátot is előállítanak, utóbbit robbanóanyagok és tüzérségi lőszerek gyártásához is használják.
A helyi hatóságok légvédelmi aktivitásról számoltak be, miközben lakosok robbanásokat és tüzet jelentettek az éjszaka folyamán. A régió kormányzója szerint a légvédelem visszaverte a támadást, és nem keletkezett kár.
A támadásokról szóló információkat független forrásból egyelőre nem erősítették meg, az ukrán hadsereg pedig hivatalosan még nem kommentálta az esetet.
Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban hajt végre dróntámadásokat oroszországi energetikai, logisztikai és hadiipari létesítmények ellen.
Volodimir Zelenszkij jóváhagyta az Oroszország elleni júniusi támadások terveit. Ezt az ukrán elnök kedd esti videóüzenetében jelentette be.
Az ukrán elnök Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Andrij Hnatov vezérkari főnök beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy májusban Ukrajna javára változás történt a hadi helyzetben.
Szerinte Ukrajna jobban meg tudta védeni állásait és több támadást is végre tudott hajtani. Utóbbi kapcsán különösen a drónokkal véghez vitt mélységi csapások jelentőségét emelte ki Oroszország területén. Úgy fogalmazott, hogy májusban e csapások hatékonynak bizonyultak, s most „kreatívan” tovább kell fejleszteni azokat.
Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatokról is beszélt.
Ennek kapcsán kiemelte az új magyar kormánnyal való kapcsolatok fontosságát, hangsúlyozva, hogy Ukrajna a jó szomszédsági viszonyokban érdekelt.
Ismételten szólt hazája európai uniós csatlakozási törekvéséről. Mint mondta, Ukrajna megérdemli ezt, és még háborús helyzetben is az integráció felé mozog.
Egy külön bejegyzésben Zelenszkij egy ukrajnai újjáépítési konferencia előkészületeit jelentette be, amit a lengyelországi Gdanskban tartanának júniusban.
Az orosz és belarusz fegyveres erők megkezdték a nukleáris erők felkészítésére és alkalmazására irányuló háromnapos gyakorlatukat. Tesztelni akarják, hogy a hadsereg mennyire felkészült arra, hogy az ország különböző területein bevetésre előkészítsen atomfegyvereket. A korábbi eseményeken nem volt ennyire hangsúlyos a haditengerészet szerepe, a mostani hadgyakorlaton azonban mindkét flotta jelentős erőkkel képviselteti magát.
Rakéták, tengeralattjárók, atomfegyverek: új szintre lépett az orosz–belarusz hadgyakorlat Forrás: AFP
Belarusszia Oroszországgal közösen május 19. és 21. között hadgyakorlatot tart, amelynek középpontjában az ország területére telepített orosz atomfegyverek bevetésének előkészítése áll. A minszki védelmi minisztérium szerint a gyakorlat során a nukleáris lőszerek szállítását, előkészítését és a hadsereg reagálóképességét tesztelik.
Az ilyen gyakorlatokat, amelyek a nukleáris elrettentő erők harckészségét tesztelik, egy-két évente szervezik meg. A 2026-os eseményen az Izvesztyija forrásai szerint az alábbi egységek vesznek részt:
- Stratégiai Rakétaerők (SMF),
- Északi és a Csendes-óceáni Flotta,
- Nagy Hatótávolságú Légi Parancsnokság,
- Leningrádi és a Központi Katonai Körzet egy része.
A DW információ szerint összesen 64 ezer katona használ több mint 7800 fegyvert, valamint katonai és speciális eszközt a hadgyakorlat során.
A gyakorlatok egyik különlegessége, hogy több mint 200 rakétavetőt, több mint 140 repülőgépet, 73 hajót és 13 tengeralattjárót, köztük nyolc stratégiai rakéta-tengeralattjárót fognak bevetni.
A csúcspont a ballisztikus és cirkálórakéták indítása lesz oroszországi tesztterületeken, számolt be róla a The Moscow Times.
Jelentős változások a 2024-es hadgyakorlathoz képest
A hasonló léptékű gyakorlatokra legutóbb 2024 tavaszán és nyarán került sor, ám akkoriban a hangsúly a nem stratégiai nukleáris fegyverek alkalmazásának gyakorlásán volt. A korábbi gyakorlatokat három szakaszban tartották meg.
A rakétaegységek azt gyakorolták, hogyan veszik át és töltik be az Iszkander rakétarendszer rakétáit, illetve hogyan készülnek fel titokban az indításokra.
A Védelmi Minisztérium korábban nem emelte ki külön a haditengerészet szerepét a gyakorlatokban, most viszont már arról számolt be, hogy mindkét flotta jelentős erőkkel vesz részt a műveletekben.
Pattanásig feszült a nemzetközi helyzet
A korábbi nukleáris gyakorlatokat arra válaszul tartották, hogy nyugati vezetők arról beszéltek, hogy katonákat küldhetnének Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök konkrétan a NATO-csapatok bevetését javasolta az orosz fegyveres erőkkel szemben. Az orosz külügyminisztérium megjegyezte, hogy a gyakorlatok az amerikai ATACMS rakéták és F–16-os vadászgépek Ukrajnába történő átadásához kapcsolódtak. A mostani gyakorlatokat már egy még feszültebb nemzetközi helyzet közepette tartják meg.
Az orosz hírszerzés szerint az Európai Unió saját nukleáris fegyverek fejlesztését vizsgálja, és egy páneurópai nukleáris elrettentési doktrínát kíván kidolgozni Franciaország és az Egyesült Királyság képességeire építve.
Emellett az utóbbi időben egyre többet beszélnek arról is, hogy ukrán dróntámadásokhoz NATO-területet használhatnak.
Belarusszia teljes jogú partnerré vált
A gyakorlatokon – akárcsak két évvel ezelőtt – a belarusz hadsereg egységei is részt vesznek.
Két év alatt azonban Belarusszia szerepe megváltozott: már nemcsak taktikai nukleáris fegyverek telepítési helyszíneként jelenik meg, hanem a nukleáris elrettentés meghatározó résztvevője.
A belarusz védelmi minisztérium szerint az Oroszországgal közös kiképzés célja a katonák felkészültségének javítása, a haditechnikai eszközök ellenőrzése, valamint annak gyakorlása, hogyan lehet harci feladatokat végrehajtani az ország különböző pontjairól. A gyakorlatokon főként azt gyakorolják, hogyan tudják titokban mozgatni a csapatokat, nagy távolságokra áthelyezni az egységeket, illetve gyorsan bevetni a katonai erőket és eszközöket.
Oroszország hosszú idő után tart ismét olyan nagyszabású nukleáris gyakorlatokat, amelyek nem elsősorban az elrettentésről, hanem a taktikai nukleáris fegyverek használatának gyakorlásáról szólnak. A szárazföldi és tengeri erők közös részvétele
sokak szerint válasz lehet a NATO és az EU balti-tengeri katonai jelenlétének erősödésére, valamint a balti államok fokozódó fegyverkezésére.
Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető 2023-ban egyezett bele abba, hogy Oroszország taktikai nukleáris rakétákat telepítsen az ország területére. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelművé tette, hogy Moszkva rendelkezik ezeknek a fegyvereknek az alkalmazása felett.
Ripost hírek
