Durva megszorítások máris a téma a Tisza-médiában

Kíméletlen megszorításokról beszélt a tiszás sajtóban Surányi György, aki a választási kampányban többször tartott előadást a Tisza-szigeteknél. A volt jegybankelnök, Bokros Lajos megszorító csomagjának egyik végrehajtója a 24.hu podcastjában arról beszélt, hogy el kell törölni a védett benzinárat és minden árstopot, emelni kell a személyi jövedelemadót és a társasági adót, el kell törölni a fiatalok és az édesanyák adómentességet és a 13. és 14. havi nyugdíjat. A választási kampányban több Tisza Párthoz közeli közgazdász beszélt hasonlókról, Magyar Péter azonban tagadta, hogy erre készülnének. Ennek ellenére a védett benzinár a kormány legutóbbi rendelete alapján június 30-ig megszűnik. A következő hónapokban meglátjuk, megfogadja-e Surányi többi tanácsát is a Tisza Párt - tette fel a kérdést az Ellenpont.

A Tisza Szigetek rendszeres előadójaként ismert volt jegybankelnök,1 megszorítások egész sorát vázolta fel a 24.hu podcastjében, a beszélgetés elején, már az árstopok ügyében is világossá tette: szerinte ezeket mind azonnal el kellene törölni.

"Úgy vélem, hogy ezeket az árstpopokat, a védett árat, ezeket azonnal ki kéne vezetni, több okból is. Egyrészt politikai okokból is. Kifejezetten öngól, ha minél később szabadul meg ettől a kormány, annál inkább magára húzza ezeket a kedvezőtlen társadalmi megítélését, piaci megítélését. Másrészt ha ehhez képest fokozatosan is akarják kivezetni, akkor ezt azt jelenti, hogy egy nagyon komoly, súlyos inflációs várakozást építenek be a rendszerbe, ahelyett, hogy egy lépésben megválnánk ezektől, az elhúzott kivezetése az inflációs várakozásokat indokolatlanul magasan tartja."

Vagyis Surányi nemcsak megszüntetné az árstopokat, de sokkhatás szerűen zúdítaná a lakosságra annak következményeit. Ez a klasszikus baloldali módszer: a multik terheit a lakosság kárára enyhítenék, szemben az eddigi gazdaságpolitikával.

Erre nem sokkal később rá is erősít Surányi, amikor az extraadókat is támadta, vagyis azokat a kiegészítő adónemeket, amelyekkel a kormány a háborús és energiaválságos időszakban a nagy profitot elérő szektorokat vonta be a közteherviselésbe, és amely például a rezsicsökkentést lehetővé tevő rezsivédelmi alapot is finanszírozza.

"Az extra adóknak, az extra adók eleve egy téves és nagyon káros eszköz a magyar gazdaságpolitikában."

A bankok, multik, nagyvállalatok külön terhei helyett tehát a Surányi-féle logika szerint a Tiszának máshonnan kellene beszednie a pénzt: a munkából élőktől, a családoktól, és végső soron azoktól is, akik ma valamilyen kedvezményben részesülnek. Utóbbi kapcsán Surányi már nem is kertelt. Szerinte tarthatatlan, hogy sokan ma nem fizetnek szja-t, és a társasági adót is megemelné.

"A világon nem létezik, hogy szja-t ma már az ország fele nem fizet. Ez fenntarthatatlan. Olyan sincs, hogy 9%-os a társasági adó, függetlenül attól, hogy 1-2-10 vagy száz vagy ezer milliárd forint nyeresége van valakinek."

Vagyis a családi adókedvezmények és a gazdaság fehérítését illetve a beruházásokat és így a munkateremtést ösztönző adórendszer és versenyképes vállalkozói környezet, az Surányi szerint "fenntarthatatlan". Magyarul: el kell venni.

Különösen beszédes, hogy Surányi a 25 év alatti fiatalok adómentességét és a családi adókedvezmény emelését is támadta.

"Nem értek egyet a 25 év alattiak adómentességével, nem értek egyet azzal, hogy duplájára emelte a családi adókedvezményt ez a kormány." (itt az előző kormányról beszélt, nem a Tisza-kormányról - a szerk.)

A fiataloknak külön rossz hír, hogy nemcsak az adómentességüket veszíthetik el, hanem a volt jegybankelnök a Tisza által konzekvensen letagadott többkulcsos adóemelésről kezdett értekezni.

"Azt gondolom, hogy egy olyan felső két kulcsot be lehetne vezetni, ami az átlagkereset kétszeresénél, mondjuk 1,5 millió forintnál 20 %-ot, afölött 20 %-ot adózna, és mondjuk a háromszorosánál, 2,3 - 2,4 milliónál pedig 25%-ot."

Vagyis Surányi szerint vissza kellene térni a többkulcsos adóhoz. A baloldal régi receptje tehát új csomagolásban térne vissza: aki többet dolgozik, többet keres, többet vállal, attól többet kell elvenni.

A megszorítások sorából természetesen a nyugdíjasok sem maradhattak ki, Surányi a 13. és 14. havi nyugdíjról is világosan beszélt, és a szavai alapján a nyugdíjasok sem számíthatnának sok jóra.

"De az, hogy ő is fenntartsa a 13. -14. havi nyugdíjat, az azt gondolom, hogy egyrészt a költségvetés nem bírja el, ez egészen nyilvánvaló, másrészt pedig a magas nyugdíjaknál egyáltalán nem indokolt a 13. havi sem. Én arra emlékszem, hogy 12 havi járulékot fizettem, úgy hogy semmiféle gazdasági alapja nincs annak hogy 13-14. havi nyugdíjat kapjak, hogy a magam nevében beszéljek."

A 13. havi nyugdíj, amelyet a kormány a nyugdíjasok megbecsüléseként állított vissza, Surányi szerint költségvetési teher, amelynek "semmiféle gazdasági alapja nincs". A baloldali megszorító gondolkodás itt is ugyanaz: ami az embereknek segítség, az a költségvetésnek probléma.

És miközben a családok, fiatalok, nyugdíjasok kedvezményeit megkérdőjelezi, Surányi a gazdaságfejlesztési forrásokat is visszavágná. Ezt a maga cinikus megfogalmazásában így mondta:

"Számos olyan terület van, ahova kevesebbet kell adni, ilyen például ez a bizonyos gazdaságfejlesztés, amire én elég cinikusan azt szoktam mondani, hogy ez a gazdaság visszafejlesztés legjobb útja."

Mindez gyakorlatilag annak a gazdasági programnak az esszenciája, amelyet Magyar Péter a kampány során olyan vehemenciával próbált letagadni, hogy egy nyilvánvalóan tarthatatlan osztogatási programot is nyilvánosságra hozott. A kormányzás első hetei azonban világossá tették, a Surányi által vázolt jövő közelebb áll a realitáshoz, mint a Tisza hivatalos választási programja.

Új rendeletet adott ki Kapitány István gazdasági miniszter, amiből kiderül, hogy a védett benzinár megtartásához szükséges üzemanyagkészletet legfeljebb június 30-ig biztosítja a kormány-ha előbb elfogy a most kijelölt mennyiség, akkor addig sem. Ez azt jelenti, hogy a Tisza Párt heteken belül megszüntetheti a védett árat. Ráadásul baloldali közgazdászok is közleményt adtak ki, azt magyarázva, hogy a védett árat meg kell szüntetni. Pedig a kampányban Magyar Péter még 480 forintos védett árat követelt, most az 595 forintos szintet sem akarják tartani. A tiszás sajtó már elkezdte a magyarázkodást azzal, hogy sokkal drágább a kőolaj a világpiacon, mint akkor volt, amikor az Orbán-kormány bevezette a védett árat. Ez azonban nem igaz, már március 9-én is járt azon a szinten a Brent olaj ára, mint ahol most van.

Május 14-én este jelent meg a Magyar Közlönyben az a miniszteri rendelet, amely rendelkezik a védett benzinár fennmaradásáról- és annak végéről is. A Kapitány István kézjegyével ellátott rendelkezés szerint a kormány további 575 millió liter üzemanyagot szabadít fel, de a benzinkutak csupán "legkésőbb" június 30-ig férnek hozzá a védett árat garantáló stratégiai készletekhez1 . Hogy azután milyen forrásból kívánja fenntartani a kormányzat a védett árakat, a rendelet nem ad tájékoztatást.

Forrás: Magyar Közlöny

Ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint, amennyiben a kormány addig nem rendelkezik másképp, "legkésőbb" június 30-án megszűnik a benzinkutak hozzáférése a védett árat garantáló stratégiai készletekhez.

Ezt követően logikusan a kutak már csak a stratégiai készlet beszerzési áránál drágább piaci forrásokból szerezhetik be az üzemanyagot, ami a védett ár fenntarthatatlanná válását jelenti. 

Amennyiben megszűnnek a védett árak, úgy a holtankoljak.hu adatai szerint a 95-ös benzin átlagára literenként 684 forintra ugrana a jelenlegi 595 forint helyett, míg a gázolaj ára 694 forintra nőne a jelenlegi 615 forintról.

Különösen nehéz helyzetbe kerülnek addig is a nagykereskedők (praktikusan a MOL, AVIA), az új készlethez már a benzin esetében 19, a gázolaj esetében pedig 20 forinttal drágább literenkénti áron juthatnak hozzá, mint az előző kormány által biztosított2 stratégiai készletek esetében.

A viszontelaladói ár nem nőtt, így az árrés zsugorodását kizárólag a nagkereskedők viselik. Ennek győztesei az olyan nagy kiskereskedelmi kúthálózatok lehetnek, mint például Kapitány István korábbi munkahelye, a Shell. Ugyanis míg a MOL-csoport bevételei csökkennek, az övék változatlan marad.

Kezdődnek a megszorítások

A védett benzinárak már régóta a tiszás politikusok célkeresztjében vannak, és úgy tűnik, hamarosan megszűnnek. A rendeletet jegyző Kapitány István például már tavaly arról beszélt, hogy ő a piac önszabályozásában hisz, és nem támogatja - ahogy fogalmaz - “a piaci folyamatokba való beavatkozásokat." Ez egyértelműen azt jelenti, hogy megszüntették a rezsicsökkentést és a benzin védett árát, de az árstopot is.

Ezt követően idén, a választási kampány alatt azt is bevallotta hogy megszüntetnék az árrésstopot, a védett benzinárat és a rezsicsökkentést. 

“Egyszerűbbé kell tenni az állam működését. Sokkal kevesebb beavatkozásra, különadóra van szükség. Sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra"

- fogalmazott a Tisza gazdasági szakembere.3

Úgy tűnik, ezek a megszorító folyamatok hamarosan elindulnak a Tisza-kormány megalakulásával.

A baloldali közgazdászok azonnal megszünetnék az árstopot

A Tisza-kormányt támogató közgazdászok elkezték a közvélemény felkészítését a védett benzinár megszüntetésére. Egy nyílt levelet írtak Kapitány Istvánnak - nyilvánvalóan azért, hogy a válaztók is értesüljenek arról, hogy szerintük meg kellene szünetni a védett árat.4

A közgazdászok, akik között olyan nevek szerepelnek, mint a legutóbb Márki-Zay Péter mellett felbukkanó Mellár Tamás, vagy a baloldali sajtó állandó stúdióvendége, Pogátsa Zoltán, arra kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy szüntesse meg az üzemanyagok védett árát, mert az azt az illúziót kelti, hogy a kormány meg tudja állítani a nemzetközi folyamatok hatásait az ország határánál, ezzel azonban súlyosabb gazdasági problémát idéz elő.

A nyílt levél aláírói szerint ráadásul a védett ár a leggazdagabbaknak kedvez, mert a lakosság leggazdagabb tíz százaléka mintegy tízszer annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebbek 10 százaléka, így előbbiek tízszer akkora támogatást kapnak, mint az utóbbiak(ez a szokásos torz baloldali érvelés a kedvezmények ellen: azzal utasítják el, hogy egy gazdag ember több kedvezményes árú terméket tud venni, ezért ne vehessen a szegény se - a szerk.)

Az új Tisza-kormány csupán júniusig garantálja a védett árat. Érdemes itt megjegyezni, hogy az Orbán-kormány határidő nélkül hosszabbította meg a védett árat, tehát ahhoz, hogy érvényben maradjon, nem kell módosítgatni  Ez pedig különösen érdekes annak tükrében, hogy a választási kampányban Magyar Péter még 480 forintos benzinárat követelt az akkori kormánytól.

"Elég a dumából a benzinárakról. Ne nyerészkedjenek a magyar embereken. Tessék adót csökkenteni, tessék bevezetni egy árstopot 480 forinton"

-követelte Magyar Péter.

Azonban miután megnyerte a választást,  a 480 forintos benzin ígérete elillant, kormányának tagjai elkezdtek visszakozni ígéreteikből, és inkább menekültek az erre vonatkozó kérdések elől.

A Tisza Pártot támgató sajtó ugyan megpróbálta megmagyarázni, hogy azért nem lehet a védett árat 480 forintra levinn, mert az olaj drágább, mint március elején volt, amikor az Orbán-kormány a védett árat bevezette, ez azonban nem igaz. 

Március 9-én, amikor a védett árat bejelentették, egy hordó Brent-olaj legmagasabb napi ára 106,04 dollár volt,5 most május 15-én pedig 108,78 dollár. Közben azonban a forint erősödött a dollárhoz képest, forintban számolva március 9-én 36427 Ft-ba is került a Brent-olaj, május 15-én 33 638 Ft volt a legmagasabb.6 

A 106 dolláros március 9-i adat kétségkívül kiugró ár volt napon belül, de ha a záró árakat hasonlítjuk össze, akkor is 32308 Ft áll szemben 33 551-el, vagyis a különbség kevesebb, mint négy százalék. Arról nem is beszélve, hogy márciusban - tehát még az Orbán-kormány hivatali ideje alatt volt 115,29 dolláros záró ár is ami az aznapi árfolyammal számolva 39 056 Ft volt.

Vagyis semmiképp sem mondható, hogy március 9-e óta robbant volna az olajár.

Egyértelmű, Kapitány István friss rendelete szerint meg akaja szüntetni a jelenlegi árszintet a Tisza-kormány. A kormánypárti RTL-nek nyilatkozva Kapitány István nem adott egyértelmű választ, azt mondta, hogy AKÁR június után is maradhat az ár - ez azonban azt is jelenti, hogy egyáltalán nem garantálja.