Egy év alatt ennyivel nőtt az átlagkereset

Fontos gazdasági adatot közöl holnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiderül, hogyan alakultak a magyarországi keresetek márciusban.

– Februárban a bruttó átlagkereset értéke 9,7 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét, 725 ezer forinton alakult. A növekedést a költségvetési szféra húzta, ahol 13,4 százalékkal nőtt az átlagbér értéke, elsősorban a széles körben (pedagógusok, önkormányzati, kormányzati tisztviselők, vízügyi, igazságügyi dolgozók, szociális ellátás, kulturális szféra) végbemenő bérrendezések eredményeként – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője emlékeztetett: a versenyszférában ennél mérsékeltebb, 8,6 százalékos volt a bérdinamika üteme. Itt a minimálbér és a garantált bérminimum 11, illetve hétszázalékos emelését kell hangsúlyozni. A februári adat kapcsán több pozitívumot is érdemes megemlíteni: az ágazatok között a versenyszférában csak kisebb mértékben szóródott a bérnövekedés mértéke, amely azt mutatja, hogy a bérek széles körben nőttek. Ezzel párhuzamosan úgy a verseny-, mint a költségvetési szférában a medián bér átlagnál gyorsabb emelkedése is fennmaradt, amely jelzi, hogy a bérdinamikát az alacsonyabb keresetűek bérfejlesztései hajtják.

Mire számíthatunk márciusban a keresetek tekintetében?

– A márciusi adatban jelentős változásra nem számítunk. A költségvetési szféra esetében az év eleji bérrendezések hatása az év egészében magas szinten tarthatja a bérek növekedési ütemét. A kérdés leginkább az egészségügyi szféra lesz, ami kimaradt a legutóbbi bérfejlesztésből – jelezte. Szerinte a versenyszféra kapcsán kicsit nagyobb a bizonytalanság, a rendszeres év eleji bértárgyalások jellemzően március-áprilisra zárulnak le. A gazdasági kilátásokat illetően továbbra is fennálló bizonytalanság – amit az iráni háború kitörése csak tovább fokozott – idén is óvatosságra inthette a munkáltatókat, ami pedig negatívan befolyásolhatta a béremelés mértékét. 

Molnár Dániel úgy látja, hogy az év eleji bérfolyamatok hatása az év egészére kihathat, a januárban kifizetett fegyverpénz hatását is figyelembe véve két számjegyű béremelkedés valósulhat meg éves átlagban idén a magyar gazdaságban, ami az infláció hatásától szűrten hat százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene. Éven belül ugyanakkor ez nem lesz egyenletes, az év első hónapjainak jelentős reálbér-emelkedését az év végén, a várhatóan gyorsuló infláció miatt, lassabb ütem követheti, azonban ennek hatása a javuló konjunktúraérzet mellett mérsékelt lehet a fogyasztásra. 

– Kulcskérdés lesz, hogy mennyire tud fennmaradni az ágazatok közötti kiegyensúlyozott bérnövekedés, miközben a gazdasági helyzet merőben eltérően érinti az egyes szektorokat. Ehhez hasonlóan fontos lenne, hogy az alacsonyabb bérek továbbra is az átlag felett nőjenek, vagyis záruljon a gazdaságban a bérolló. Ennek kapcsán a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke, a gazdasági környezet, valamint a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozói szektor teherbíró képessége lesz majd a döntő tényező – tette hozzá a vezető elemző.

A minap derült ki az is, hogy mind havi, mind éves alapon kirobbanó növekedést produkált a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban a mutató 

• a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, 
• naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

Ebben szerepet játszik a reálbérek erőteljes növekedése, amelyet a választásokhoz kapcsolódó fiskális lazítások is támogatnak (családi adókedvezmény növelése, többgyermekes anyák fokozatos szja-mentessége, 14. havi nyugdíj, fegyverpénz). A magas reálkereset-emelkedésben szerepe van az alacsony inflációnak is – e kettőből jött ki februárban egy tíz százalék feletti nettó reálkereset-emelkedés. 

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 12, a reálkereset pedig – a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,4 százalékos növekedése mellett – 10,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között

•  a családi kedvezmény, 
• illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését – jegyezte meg a KSH. 

A bruttó kereset mediánértéke 591 900, a nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot ért el, 11,8, illetve 13,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál. A KSH kiemelte: a nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett, a három gyermeket nevelő anyákra, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett, két gyermeket nevelő, negyven év alatti anyákra vonatkozó szja-mentesség és a harminc év alatti anyák adókedvezményének bővülése.

– Meglepően nagymértékű keresetnövekedésről tanúskodnak a KSH februári adatai. Bár első ránézésre lassulásról van szó, hiszen míg januárban 26,3 százalékkal nőtt az átlagkereset, addig februárban már „csak” 9,7 százalékkal, közgazdaságilag a lassulás inkább gyorsulás, hiszen a januári 26,3 százalékot egy kiugró tétel, a fegyverpénz okozta, enélkül 8,3 százalék volt az átlagkereset növekedése. Ennek megfelelő keresetemelkedésre számítottam februárra is – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kiemelte, a kerestek erőteljesebben emelkedtek a közszférában, itt 13,4 százalék volt a változás mértéke, azaz nem állítható, hogy a kedvező adatban nincs szerepe a választások előtti extra juttatásoknak, emeléseknek. A vállalkozásoknál ugyanakkor szintén gyorsul a keresetek növekedése, itt az átlagos emelkedés az előző havi 7,8 százalékról 8,6 százalékra gyorsult. Az tehát nem állítható, hogy az erőteljes bérkiáramlásban csak az állami költekezésnek van szerepe, még ha ez felfelé is húzza.

Mindenesetre igencsak meglepő ennyire erős növekedési adatot látni egy olyan környezetben, amikor a gazdasági növekedés gyenge, az infláció alacsony és a munkaerőpiac sem túl feszes – bár az alkalmazottak száma ismét növekedett. A vállalatok jobban emelték a béreket átlagosan, mint azt a garantált bérminimum emelése (hét százalék) indokolta volna – sok cég tehát a minimálbér emelését tekinti irányadónak, illetve vélhetően továbbra is igaz lehet, hogy a jól képzett munkaerőt meg kell fizetni.

Majdnem négyéves csúcsra emelkedett a kiadott új építési engedélyek száma az első negyedévben, és ha ebben az ütemben folytatódik a felfutás, akkor idén a 2018 óta nem látott bűvös határ is elérhetőnek tűnik – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Úgy tűnik, elegendő lakás épül, kérdés ugyanakkor, lesz-e rájuk fizetőképes kereslet – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.

Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztőség

Még nagyobb sebességre kapcsolt az első negyedévben az újlakás-piac, ami elsősorban a kiadott építési engedélyek számában mutatkozott meg – derül ki a KSH statisztikájából. A három hónap alatt engedélyezett 9291 lakásépítés ugyanis 64 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, illetve majdnem négy éve, 2022 második negyedéve óta nem látott csúcsot jelent.

Emelkedett az értékesítési céllal épült lakások aránya

Sőt, ha ilyen lendülettel folytatódik a kínálat bővülése, akkor akár az is előállhat idén, amire 2018 vége óta nem volt példa, hogy egyetlen negyedév alatt több mint tízezer építési engedélyt adjanak ki.

„A most megjelent számok azt támasztják alá, ami már látszott az elmúlt hónapokban: a tavaly ősszel indult Otthon start hitelprogram szinte az egész ország piacát megmozgatta. A községekben például az alacsonyabb árak miatt a szükséges önerő összege is alacsonyabb, miközben Budapest lakáspiaca a jelenlegi árszintek mellett már csak lassabban tud bővülni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Hozzátette, hogy a felfutáshoz hozzájárult az is, hogy a kedvezményes hitelprogramnak bizonyos feltételekkel megfelelő beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak, jelenleg 31 olyan projekt van, melyek már megkapták ezt a minősítést, minimum 250 lakással egyenként. Ezek között szép számmal vannak vidéki beruházások is.

Az építési engedélyek természetesen még nem feltétlenül jelentek meg lakásként a piacon, az ilyenkor megkezdett társasházi beruházások jellemzően két-három év múlva mutatkoznak meg átadásokban. Éppen ezért az első negyedéves használatbavételi engedélyek száma mindössze négy százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. 

• Ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban mértek tíz százalék feletti növekedést, 
• miközben a községekben még csökkent is az átadott lakások száma tavaly év elejéhez képest.

Jól jelzi az Otthon start program hatását, hogy emelkedett az értékesítési céllal épült lakások aránya. Budapesten ez már 95,5 százalék volt az év első három hónapjában, de országosan is a használatba vett lakások kétharmadát értékesítési céllal építették. A fővárosban 2022 eleje óta nem volt példa ilyen magas részarányra ebben a mutatóban.