Ezt követeli az Európai Bizottság Magyarországtól a pénzekért cserébe

Szalai Piroska korábbi miniszterelnöki megbízott, jelenleg a FIDESZ országgyűlési képviselője összegyűjtötte a legfájdalmasabb, a lakosság zsebét súlyosan érintő elvárásokat.

Ezt követeli az Európai Bizottság Magyarországtól:

A június 3-án az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb országajánlást ha teljesíteni fogja a kormány, az egy armageddon lesz a lakosságnak és a vállalkozóknak is. 

Azoknak is akik alacsony jövedelműek, de azoknak is akik jobbmódúak.

A kormány még egy hét után is titkolózik, vajon miért? Miért nem mondja ki, hogy nem, ezt nem fogja teljesíteni?

Nézzük tételesen!

. Védett üzemanyagárak kivezetése

A legfrissebb Eurostat adatok szerint áprilisban az üzemanyagok a magyar fogyasztók számára ugyanazon az áron voltak elérhetők, mint az előző év azonos időszakában, ezzel Máltával volt az üzemanyag inflációnk a legalacsonyabb az unióban, míg az uniós átlag 20,8 százalék, az euroövezeti országok átlaga pedig 22 százalék volt, s nem mellesleg Németországban 25,7 százalék, Franciaországban 29,3 százalék volt.

Ha az üzemanyagár 10 százalékkal emelkedik, akkor ökölszabályszerűen 1 százalékponttal nő az infláció mértéke. 

És mi van a kampányban ígért 480 forintos üzemanyagárral?

. Árrésstop kivezetése

Ha a jelenlegi 10 százalékos árrésstopot megszűntetjük az élelmiszerekre, akkor vissza fognak állni a 40-60 százalékos árrések, sőt volt olyan termék, amelynél bőven meghaladta a 100 százalékot is az árrés. Ha ugyanazzal az árréssel számolunk, mint ami tavaly március 15 előtt volt, akkor egy átlagos család esetén 180-360 ezer forinttal költenek többet évente.

Az Eurostat áprilisi adatai szerint nálunk 1,2 százalékkal olcsóbb volt az élelmiszer árucsoport átlagban, mint egy évvel korábban, azaz nálunk volt az unióban a 3. legkisebb infláció e területen. Az unió átlaga 2,1 százalékkal növekedett, de Bulgária 5, Románia pedig 7 százalékot. Az élelmiszer árucsoport a legnagyobb súlyú a fogyasztói kosárban, tehát az árak emelkedése a teljes inflációt is leginkább emeli. Sőt az alacsony jövedelmű háztartások esetében e terület inflációja még jobban növeli a szegénység vagy társadalmi kirekesztettséggel élők arányát, mint a középosztályban.

. A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakításán azt értik, hogy szűnjön meg a 13. és a 14. havi nyugdíj. A 13. havi nyugdíj megszüntetése 8,2 százalékkal, a 14. havi negyedének eltörlése pedig további 2 százalékkal csökkentené a nyugdíjasok éves juttatását. Ez egy átlagos saját jogú öregségi nyugdíjas esetében az idei évben 327 ezer forintos csökkenés lenne, amit a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP kártya NEM kompenzálna!

A 120 ezer forintos minimálnyugdíj is csupán azoknak jelentene a 13. és a 14. havi nyugdíjak eltörlése miatt javulást, akiknek 109 ezer forint alatti a havi járandóságuk. Ők pedig bőven 100 fő alatti létszám. Tehát ez az intézkedés a nyugdíjasaink legnagyobb részének jelentős csökkenést jelentene.

Hatalmas árat kellene fizetni hazánknak ezért az intézkedésért, pedig a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik leginkább fenntartható.

Számos szakértő hibásan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát – illetve fenntarthatatlanságát – szereti a demográfusok népszerű mutatójával, az időskori eltartottsági ráta emelkedésével indokolni.  Ez azt mutatja csupán meg, hogy a 65 éves és idősebb korúak száma hogyan alakul a 15-64 éves korcsoporthoz viszonyítva. A ráta azonban nem veszi figyelembe, hogy hogyan alakul a nyugdíjrendszer befizetőinek a létszáma.

Ezért a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról akkor tudunk objektív ítéletet mondani, ha megvizsgáljuk a nyugdíjasoknak a foglalkoztatottakhoz viszonyított arányát. Ez a mutató 2010-ben 72,6 százalék volt, tehát 100 foglalkoztatott majdnem 73 nyugdíjas járandóságát fizette, 2023-ban pedig már 45,8 százalékra csökkent, azaz a 100 foglalkoztatottra már csak 46 nyugdíjas jutott. Míg 2010-ben a legrosszabb arányú tagállamok közé tartoztunk, mára a 4. legkisebb arányúvá váltunk. A javulásunk az unióban a legnagyobb, 26,8 százalékpont, míg az unióban mindössze 1,4 százalékpont javulás történt csupán.

. Ágazati különadók megszüntetése

Ha az uniós számítást vesszük alapul, akkor ezen adók összesen legalább 1800 milliárd forintot tesznek ki a költségvetésben. Ekkora adóbevétel kiesést kompenzálni lehetetlen lenne a progresszív SZJA-ból és a családi adókedvezmények valamint a fiatalok és az anyák adómentességének a megszűntetéséből. Viszont azoknak a foglalkoztatottaknak, akiknek ma még jár a kedvezmény hatalmas mértékben csökkenne a nettó keresete, számos esetben millió feletti összeggel rövidülne meg a családi kassza éves szinten. Ez az egy intézkedés már magában hatalmas elszegényedést eredményezne, elérnénk egy éven belül a hárommillió szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élőt, amiről oly sokat beszél Magyar Péter.

. Tőkejövedelem adó emelése, illetve az eddigi adókedvezmények megszüntetése

Hazánkban az egyik legnagyobb a lakossági megtakarítások aránya, az ÁKK legfrissebb, első negyedéves hivatalos jelentése szerint 1,4 millió lakossági állampapírral rendelkező ügyfél van Magyarországon, s emellett még a 18 év alatti gyermekek negyedének, több, mint 400 ezer gyermeknek takarékoskodnak babakötvényben. Ezek a számok is mutatják, hogy a lakosság jelentős részét érintené csak ez a két takarékossági forma esetén az adómentesség eltörlése. A tőkejövedelem adó alól 2010 előtt nem volt ilyen széles körű mentesség, s az adó mértéke is jóval meghaladta a jelenlegi 15 százalékot, a kamatadó 20 százalék volt, az osztalékadó pedig 25, némely esetben 35. Ezt a szintet kívánják ismét visszavezetni? 

Vissza fog esni a jelenlegi 20 százalékról a 2010-es 2-3 százalékra a lakossági állampapír megtakarítások aránya. Ez utat tud nyitni egy újabb IMF hitelfelvételnek, aminél lehet, hogy a költségvetés kamatkiadásai csökkennek, de a kifizetett kamatok mennek külföldre, nem maradnak a magyar gazdaságban, sőt számolni kell az árfolyamkockázattal is, amit általában nem szoktak emlegetni, amikor az adósságszolgálatról beszélnek.

. Otthonteremtési támogatások megszüntetése

Ezt láttuk már 2002-ben is, amikor az Orbán kormány támogatott hitelét megszüntette Medgyessy Péter, s jött helyette a devizahitel, amiből aztán alig tudtuk kimenekíteni a honfitársainkat. Akkor is beszéltek bérlakásprogramokról, de semmi nem lett belőlük. A bérlakásprogramok azoknak jók, akik a bérlakások tulajdonosai, s ezek sokszor külföldi befektetők. Akinek albérletben kell leélni az életét, vagy az életéből hosszú éveket, azok igazán kiszolgáltatottak maradnak, s ők valóban nagyobb eséllyel kerülnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közé. Ez megint elvezethet a Magyar Péter által emlegetett 3 millió szegényhez hazánkban.

. Rezsicsökkentés megszüntetése

A magyar átlagos lakossági energiaköltség (ebben az áram és a gáz mellett az összes díjak és adók is benne vannak, pl. rendszerhasználati díj, stb.) 38 százaléka az uniós átlagnak, a legalacsonyabb egész Európában. Csehországban ez már 106 százalék, Lengyelországban pedig 84 százalék. Ha a lakosság és a mikrovállalkozók számára elérhető rezsitámogatás megszűnne, felugrana a magyar érték is a cseh vagy legalább a lengyel szintre. Egy ilyen duplázódás – háromszorozódás olyan mértékű terhet róna a lakosságra, hogy az sokak számára elviselhetetlen lenne. Átlagos gáz és áramfogyasztású háztartás esetén évi 600 ezer forinttal nőne. Illetve beindítaná az inflációs spirált is, mert 10 százalék lakossági energiaár növekedés fél százalékponttal emeli az inflációt, 200 százalék áremelkedés pedig csak maga 10 százalékponttal növeli meg azt.

Az unió is elvárja, de Kapitány István a bemutatkozásakor is hangsúlyozta, hogy enegriatakarékossági programokat kell indítani a lakosság részére.

Nálunk 2022 évihez viszonyítva 2024-ben harmadával kevesebb gázt és hatodával kevesebb távhőt fogyasztott a lakosság, s 2023-ban a 16 éves és idősebb honfitársaink 35 százaléka olyan lakásban élt, ahol a megelőző 5 évben volt energetikai korszerűsítés. Ez kimagaslóan jó érték az unióban. 

Többek között a rezsicsökkentés miatt maradt pénz a lakosságnál az energetikai korszerűsítésre. (Meg persze jelentősen nőttek a kerestek és a nyugdíjak is, sőt volt olyan támogatás, amit a lakosság széles rétegei tudtak használni.)

Vajon tud-e, akar-e ellentmondani Magyar Péter ezeknek az elvárásoknak? 

Most csak azt halljuk tőlük, hogy hazahozták az uniós pénzeket, amik még igaz nincsenek itthon, mert csupán egy politikai megállapodás született eddig, de sokat elmond a megállapodás után egy héttel már meg is kaptuk az országajánlásokat. 

Nehéz nem összekötni a két dolgot!

S ha az országajánlások végrehajtása a feltétele a pénzek utalásának, akkor nagyon nagy árat fogunk fizetni mindannyian, s a pénzekből pedig nem igazán fog a családok pénztárcájába kerülni. A lakosság és a vállalkozók rengeteget fizetnek, a multik különadója megszűnik, az uniós pénzekből pedig a nagy valószínűséggel ismét a külföldi cégek felújítják a közlekedést és a kórházakat… Ez vajon jó így?