Jöhet az ukrán gabona akadálytalanul...

A Fidesz ma törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy megakadályozza a további károkozást.

Fotó: Polyák Attila

A választási kampány során Magyar Péter azt állította, hogy az ukrán gabonaimport veszélyeztette a magyar gazdákat, a beáramló áru között szerinte fertőzött és GMO-tartalmú gabona is volt, és a kormány nem tett elég határozott lépéseket a magyar termelők védelmére. 

A Tisza hivatalos kommunikációja ezt azzal egészítette ki, hogy szerintük az ügyben hiányzott a kormányzati érdekérvényesítés. A Tisza hivatalos oldalán megjelent strasbourgi agrárügyi anyagban azt írták, hogy „nem érkezett kormányzati fellépés, nem volt tárgyalási kezdeményezés, nem volt nemzeti érdekérvényesítés” az ukrán gabona beáramlásakor. Ugyanebben az irományban található az a tiszás állítás is, hogy Ukrajna tekintetében a magyar agrárium különösen sérülékeny, mert nagy részben alapanyagexportra, főként gabonatermékekre épül. 

Majd megnyerték a választást és alig pár nappal a kormányalakítás után ráeresztették az ukrán termékeket a magyar piacra. A korábbi veszélyhelyzeti rendelet alapján működő tilalom ugyanis 2026. május 14-től nem érvényes, miután a jogszabály hatályát vesztette. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ezzel kapcsolatban azonnal arra figyelmeztetett, hogy a korábbi rendelet több mint húsz termékre vonatkozott, például búzára, kukoricára, napraforgómagra, repcemagra, lisztre, baromfihúsra és tojásra.

Ukrán gabona: a Fidesz előre megmondta

A választási kampányban a fideszes politikusok előre megmondták, hogy Tisza-győzelem esetén megnyílna az út az ukrán agrártermékek előtt , ami szerintük lenyomná az árakat, kiszorítaná a magyar termelőket, és veszélybe sodorná a hazai gazdákat. Menczer Tamás és más fideszes politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a Tisza támogatná Ukrajna uniós csatlakozását, ami szerintük a magyar gazdák uniós forrásainak csökkenéséhez vezetne. Jelezték azt is, hogy amennyiben Ukrajna bekerül az EU agrártámogatási rendszerébe, akkor a támogatási pénzekből kevesebb jutna a magyar termelőknek. Mint látjuk, az első lépést megtették, ráeresztették az ukrán dömpinget a magyar piacra, kérdés, hogy mikor következnek be a további előrejelzések.

De nemcsak az volt hazugság, hogy megvédik majd a gazdákat az ukrán dömpingtől, hanem már eleve az is, hogy az akkor regnáló Fidesz-kormány nem tett semmit ez ellen.

Röviden a következő intézkedéseket vezette be annak idején a Fidesz:

1. Fokozott Nébih- és kormányhivatali ellenőrzések az ukrán gabonára és más agrártermékekre.
2. 2023 áprilisától átmeneti nemzeti importtilalom több agrártermékre.
3. Tranzit engedélyezése, de hatósági zárral, nyomon követéssel és bírságolással.
4. Uniós szintű gabonastop kikényszerítésének támogatása az öt érintett tagállam számára.
5. 2023 szeptemberétől nemzeti hatáskörű, kibővített tilalom több mint húsz ukrán agrártermékre.
6. Egyes termékeknél későbbi finomhangolás, például a köles tilalmának feloldása.

Majd nyert a Tisza Párt, megalakult a kormány és 2026 májusában már meg is szűnt a tilalom jogalapja.

A magyar hatóságok tehát már 2023 elején fokozott vizsgálatokat indítottak az Ukrajnából érkező gabonáknál. Az Agrárminisztérium közlése szerint a mintákon többek között GMO-, növényvédőszer-maradék- és toxinvizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok később a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték. 2023 júniusáig 53 kukoricatétel-minta érkezett a Nébih laboratóriumába, ahol GMO-, peszticid-, mikotoxin- és radiológiai szennyezettségi vizsgálatokat végeztek.

2023 áprilisában a kormány átmeneti behozatali tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb mezőgazdasági termékekre. A tilalom eredetileg 2023. június 30-ig szólt, és többek között a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre vonatkozott. Az uniós jogszabályoknak való megfelelés miatt, a rendelet nem tiltotta a tranzitot: az érintett áruk Magyarországon keresztül továbbhaladhattak, de a szállítmányokat hatósági zárral látták el, és nyomon követték az ország területén. A szabályszegő fuvarozókra akár az áru nettó értékének száz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhattak.

A magyar kormány a többi érintett kelet-közép-európai tagállammal együtt már 2022 őszétől jelezte Brüsszel felé, hogy az ukrán agrártermékek vámmentes beáramlása piaci zavart okozhat. A magyar rendelet indoklása szerint 2023 januárjától konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán import kezelése érdekében. Ennek nyomán az Európai Bizottság 2023-ban ideiglenes korlátozásokat vezetett be: a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag Ukrajnából történő bevitelét Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia területére 2023. szeptember 15-ig korlátozták, miközben a tranzit továbbra is engedélyezett maradt. 

Amikor az uniós gabonastop 2023. szeptember 15-én lejárt, Magyarország nemzeti hatáskörben fenntartotta, illetve kibővítette a tilalmat. A 430/2023-as kormányrendelet módosította a korábbi szabályozást, és az érintett termékek körét a mellékletben rögzítette. A tilalom ekkor már nemcsak a négy klasszikus gabona- és olajosmag-termékre vonatkozott, hanem több mint húsz termékkörre. A listán szerepeltek például:

A rendelet melléklete többek között szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskehúst, valamint baromfitermékeket is felsorolt az érzékeny termékek között.

A magyar szabályozás lényege az volt, hogy az ukrán áruk ne ragadjanak be a magyar piacon, hanem valóban továbbhaladjanak más országok felé. A rendelet szerint az importtilalom nem vonatkozott azokra a szállítmányokra, amelyek átszállítás céljából léptek be Magyarországra, és meghatározott határidőn belül elhagyták az országot. A 2023. szeptemberi módosítás ezt a határidőt 15 napban rögzítette. 

A Fidesz-kormány 2025-ben is azt közölte, hogy fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat. Nagy István agrárminiszter szerint a korlátlan és vámmentes uniós beengedés piaci zavarokat okozott, és továbbra sem volt garancia arra, hogy az EU-ba érkező ukrán import ne a határ menti tagállamokban ragadjon be.

Az új kormány felállása után, a 130/2023-as kormányrendeletet a Jogtár szerint 2026. május 14-től hatályon kívül helyezték. A Magosz közlése szerint május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely az ukrán agrártermékek behozatalát tiltotta; a szervezet szerint az új törvényi szabályozásba csak az került be, hogy az importot be kell jelenteni a Nébih felé.

Ha nagyobb mennyiségben érkezik ukrán áru, az lefelé nyomhatja a hazai felvásárlási árakat. Ez a fogyasztóknak rövid távon akár kedvezőbb árakat is hozhat, de a magyar termelőknek bevételkiesést okozhat. Az ukrán termelők más költség-, támogatási és szabályozási környezetben működnek, ezért a magyar gazdák nem azonos feltételek mellett versenyeznek velük.

A Tisza Párt múlasztása miatt, a Fidesz frakciója ma benyújt egy olyan törvényjavaslatot, ami megtiltja az ukrán gabona behozatalát – közölte Gulyás Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezetője. Mint mondta, a kormány megtehette volna, de elmulasztotta az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítását, így most szabadon áramolhat hazánkba az ukrán termény.

Jogszabály szerint megszűnt a behozatali tilalom, tehát jöhet az ukrán gabona Magyarországra  – erősítette meg a Világgazdaságnak Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Mint kedden megírtuk, május 13-án véget ért a háborús veszélyhelyzet Magyarországon, emiatt hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek is. Így az a jogszabály sincs már hatályban, amely tiltotta az ukrán gabona behozatalát.

Kitört Magyar Péter első nagy botránya: máris itt a következménye, hogy a Tisza-kormány beengedte az ukrán gabonát – azonnal megfenyegették a magyar gazdákat a kereskedők

Mindössze az került be az új törvénybe, hogy a termékek importját be kell jelenteni a Nébihhez, ez azonban nem újdonság, eddig is előírás volt a bejelentési kötelezettség. Ráadásul nem kizárólag az ukrán gabona tilalma szűnt meg, a korábbi jogszabály ugyanis megtiltotta Ukrajnából a búza, a kukorica-napraforgó mag, repcemag, a liszt, a baromfihús és a tojás importját is. Így mostantól ezek is akadály nélkül áramolhatnak Magyarországra.

– árulta el Cseh Tibor, a szervezet főtitkára a vg.hu-nak, aki neveket nem akart mondani, de már olyannal is keresték a héten, hogy megnövekedett kamionforgalmat láttak a feldolgozók közelében. Ezt nem tudja megerősíteni, az viszont egészen biztos szerinte, hogy a tárgyalásokon a gazdák és a kereskedők között már előjön az érvelés, hogy „gazda, add el olcsóbban, mert ha nem, akkor megveszem az ukrán gabonát a tied helyett” – fogalmazott.

A mai nap folyamán levelet küldenek a szaktárcának, a minisztériumot mi is kerestük kérdéseinkkel, hogy megtudjuk, mikor tervezik a szankciót visszaállítani, és mi az oka a késedelemnek, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.

Pedig pár hónapja Magyar Péter még az ukrán gabonával támadta az Orbán-kormányt

A Tisza-kormány tétlensége azért is érthetetlen, mert pár hónapja Magyar Péter, még ellenzéki vezérként kérte számon az Orbán-kormányt, amiért nem tesz semmit a magyar gazdák védelmében az ukrán gabonával szemben.

A valóság ezzel szemben az, hogy először 2023. áprilisban ideiglenes jelleggel döntött a Nagy István vezette szaktárca, hogy megtiltja az ukrán gabona behozatalát, majd fél évvel később meghosszabította, ami azóta is érvényben volt. A tilalom oka, hogy az ukrajnai háború miatt az EU vezetése úgy döntött, vámmentesen szállíthatók az ukrán mezőgazdasági termékek az unió területére. Ám ahelyett, hogy az afrikai és közel-keleti célpiacokra ment volna a gabona, gyakorlatilag itt ragadt, és a helyi gazdák arra panaszkodtak, hogy már helyben megkezdődött az agrártermékek értékesítése, ami árletöréshez vezetett. Bár Magyarország azóta is fenntartotta a szankciót, így is sújtotta a magyar gazdákat a dömping, ugyanis az exportpiacainkon, például Olaszországban, lényegében kiszorította a magyar gazdák termékeit.

Ugyanakkor beszédes a jelenlegi agrárminiszter korábbi nyilatkozata. Bóna Szabolcs a Magyar Narancsnak a Mandiner szerint korábban azt mondta:

Sőt, szerinte a Mercosur-megállapodás egyik fő üzenete az, hogy az ukrán mezőgazdaság meg fogja ölni a magyar mezőgazdaságot. 

Bóna Szabolcs jelenleg is Varsóban van Magyar Péter miniszterelnök társaságában, és az ukrán gabona a lengyeleknél mai napig rengeteg vitát szül. A találkozó előtti napon tartották a lengyel agrárminisztériumban szakmai érdekképviseletek az egyeztetést Ukrajna EU-csatlakozásáról, ami kisebb botránnyal indult. Ugyanis a keményvonalas lengyel gazdák képviselőjét kizárták a tárgyalásról.

Nagyon rossz nyaruk lehet a magyar gazdáknak

A Magosz főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az ukrángabona-ügy sújtja a magyar gazdákat, hanem az iráni háború egyik következménye is, a műtrágyahiány. A világ három nagy műtrágya-előállító országából kettő, Irán és Szaúd-Arábia a Hormuzi-szoroson hozná ki a műtrágyát, ami a gázárak növekedésével együtt jócskán megdrágította a műtrágyaköltségeket. 

Ezt fejelte meg az EU idei évtől bevezetett többletfizetési kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy az Európába importműtrágyára többletdíjat kell fizetni, ezzel pedig csak azt érik el, hogy tovább növelik a műtrágya árát. Jelenleg csak az védi meg a magyar gazdákat, hogy a termelők erre készültek és betároltak, de ha ezek a készletek kifutnak, akkor rekordmagas műtrágyaárakkal fognak szembesülni. 

Most tehát az a veszély fenyegeti a magyar gazdákat, hogy egyszerre szembesülnek majd egy költségsokkal és azzal, hogy az olcsó dömping beáramlik, így végeredményben kettős nyomás alá kerülnek. A Magosz főtitkára szerint ez is csak az bizonyítja, hogy nincs Európában piacvédelem. „A Mercosur-megállapodás is, mint kés a vajban, úgy ment át a bizottságon” – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e bármilyen tiltakozó megmozdulást, úgy felelt, hogy „mindennek eljön az ideje”, de bíznak abban, hogy a minisztérium partner lesz, és elvégzi a szükséges jogalkotási munkát.

A Tisza helyett a Fidesz nyújt be javaslatot

Ahhoz képest, hogy milyen fajsúlyos ügyről van szó – hiszen alapjaiban érinti az élelmiszer-biztonságot, illetve a magyar gazdák megélhetését –, a Tisza-kormány egyáltalán nem beszél a kérdésről. Ezt elégelte most meg a Fidesz, és állt ki a nyilvánosság elé Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerdán. „A Facebook-kormányzásnak és az újabb és újabb Netflix-epizódoknak megvannak a hátványai” – kezdte a bejegyzését a közösségi médiában a volt miniszter, aki szerint a Tisza-kormány elmulasztotta az ukrán gabonaimport tilalmának a meghosszabbítását.

„Ebből egyszer már volt baj, ez egyszer már a magyar agrárpiacon komoly válsághelyzetet idézett elő, amikor az Európai Unió kényszerítette ezt ránk. Akkor teljes egyetértés volt Magyarországon abban, hogy ezt nem szabad megengedni. A jó minőségű magyar termékeket védeni kell” – fogalmazott Gulyás.

Ennek érdekében a lehető leghamarabb dönteni kell arról – vagy a kormánynak, vagy az Országgyűlésnek –, hogy ezt a tilalmat újra vezesse be. „Facebook- és Netflix-kormányzás helyett végre érdemi cselekvést várunk a kormánytól” – zárta bejelentkezését Gulyás Gergely.