Németország nem készült fel erre a válságra

A német alsóház szakbizottságának tagja, a Luftwaffe nyugalmazott ezredese hangsúlyozta: gyökeres változásra van szükség, ami magában foglalja a kivonulást a külföldi missziók többségéből, az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítását, a hadsereg szakértői irányításának megerősítését és a társadalmi szemléletformálást is. Az utóbbi évtizedekben ugyanis Németországban minden gyanús volt, ami kicsit is katonai jellegű, így viszont nem lehet felkészülni hatékonyan a válságokra.

Gerold Otten (AfD), a német Bundestag védelmi bizottságának tagja látogatáson a Bundeswehrnél

Fotó: Facebook

Ideológiai és gyakorlati okai egyaránt vannak a Bundeswehr válságának Gerold Otten (AfD) szerint. A német alsóház védelmi bizottságának tagja a Magyar Hírlap megkeresésére foglalta össze véleményét a sajtóban drámai jelzőkkel illetett lőszerhiány okairól és a háttérben húzódó szervezeti problémákról. Mint rámutatott: a helyzet nem új, viszont a közvélemény csak most szembesült vele, mivel az ukrán válság ráirányította a figyelmet a nemzetbiztonsági kérdésekre.

Ami katonai, az gyanús

„Németország két évtizede a béke nagyköveteként tekinti magára, és emiatt nem csupán a fegyveres erők (mint a nemzeti szuverenitás és a külpolitikai cselekvőképesség alapja) valódi jelentőségét mérte fel rosszul, hanem a mentális erők (a társadalom védelmi reflexeinek és önérvényesítésének) fontosságát is. Németország ma mélyen pacifista ország, a katonaság és minden, ami katonai jellegű, idegen a politikai vezetéstől, sőt bizonyos esetekben erősen gyanús is" – fogalmazott a bajor képviselő.

Ehhez társult az a téves elképzelés – folytatta –, miszerint egy nagyobb konfliktus nem törhet ki egyik pillanatról a másikra, hanem azt hosszabb, akár egy évtizedes „felvezetés” előzi majd meg, így a veszély felismerése után még bőven marad idő a Bundeswehr felkészítésére, készleteinek feltöltésére.

A Luftwaffe nyugalmazott ezredese úgy látja, Berlin a politikai felelősséget hosszú ideje következetesen tolja át a magasabb szintű szervezetekre (ENSZ, EU, NATO), dacára annak, hogy ez a szuverenitás fokozatos elvesztésével jár.

„A politikusok számára ennek az a pozitív hozadéka, hogy nem kell saját megoldásokon törni a fejüket, sem aggódniuk a rossz döntések következményei miatt” – emelte ki, hozzátéve: ez a tendencia nemcsak a honvédelmi tárcára jellemző, hanem általában minden minisztériumra.

A nemtörődömség ára

A Bundeswehr katonai vezetésének tisztában kellett lennie a romló állapotokkal, hiszen a friss hírek szerint 20 milliárd euróra rúg a készlethiány. Erre a felvetésünkre a volt vadászpilóta úgy reagált, mindegy, hogy az illetékesek mulasztották-e el tájékoztatni a politikai döntéshozókat, vagy az utóbbiak nem törődtek a problémával, legalább 2014, ha nem már a 2008-as grúz háború óta felismerhető volt: Oroszország és a Nyugat kapcsolata változóban van.

Amióta az AfD parlamenti párt, számtalan kezdeményezése volt, például módosító indítványokat nyújtottak be a költségvetéshez arra vonatkozóan, hogy az új fegyverrendszerek beszerzésével párhuzamosan a lőszertartalékokat is növelje a szövetségi kormány. Ám a javaslataikat takarékossági okokra hivatkozva rendre leszavazták a Bundestagban.

Gerold Otten hangsúlyozta, a német hadiipar termelési kapacitásai az elmúlt harminc évben csökkentek. A beszerzési iroda (BAAINBw) ráadásul élesen elkülönül a Bundeswehrtől, és a működését jogi, személyi és politikai akadályok nehezítik.

Ez lényegében a katonaság feletti alkotmányos és politikai kontrollmánia eredménye – szögezte le a védelmi tanács tagja, s kiemelte: a katonai beszerzéseknél a szakértelemre kellene helyezni a hangsúlyt, ehhez képest jelenleg a jogászkodás és a bürokratikus maszatolás kapja a főszerepet.

A képviselő szerint a védelmi ipart, hasonlóan más nyugati államokhoz, Németországnak is „normális iparágként” kéne kezelnie, arra törekedve, hogy a különböző haderőnemek szükségletei és a politikai akarat a lehető leggyorsabban és legrugalmasabban kielégíthető legyen.

Mi lesz veled Németország?

Már önmagában az is sokat segítene, ha a döntéshozók a politikai elképzeléseikkel ellentétes szakértői véleményekre is odafigyelnének, de jelenleg pontosan ez az, ami nem történik meg:

a politikusok kizárólag azokat a javaslatokat fogadják el, amelyek az ideológiai kereteikbe illeszkednek. Ez pedig mérgező hatással van a katonaságra is, hiszen a legmagasabb beosztások az adott tábornok politikai pozíciójától és a diplomáciai képességeitől függ – fejtette ki Gerold Otten.

A nyugállományú ezredes megismételte: a változáshoz elengedhetetlen, hogy a kulcspozíciókat, beleértve a honvédelmi miniszterét is, ne újoncoknak osszák ki, hanem lehetőleg szakértőkkel, de legalábbis tapasztalt személyekkel töltsék be.

A Bundeswehr válságának anyagi oldalát illetően pedig azt mondta: „Radikálisan csökkenteni kell a külföldi missziókban való részvételt, amelyek felfalják az emberi és anyagi erőforrásokat.” A politikus e körbe sorolja az Ukrajnának nyújtott támogatást is, amit leállítana, mivel a német hadsereg készleteiből történő szállítások nagymértékben aláássák Németország védelmi képességeit. Márpedig – tette hozzá – elsősorban erre, a nemzeti és szövetségi védelemre kellene összpontosítani.

A Bundestag védelmi bizottságának AfD-s tagja mindezekkel együtt egy sokkal mélyebb, társadalmi változást is elengedhetetlennek tart.

„Meg kell erősítenünk az önvédelmi reflexeinket. Ehhez azonban egy alapvető értékváltásra van szükség, ami sok időt vesz igénybe. Az első lépés pedig annak politikai és intellektuális újradefiniálása, hogy mi Németország, és mi akar lenni a világban” – szögezte le Gerold Otten.

Megszűnt az éles lőgyakorlat a német tüzérségnél, mivel nincs elég muníció. De a lőszerhiány általában is sújtja a Bundeswehr alakulatait, a védelmi tárca szerint éles helyzetben csak néhány napig tudnának kitartani.

Néhány nap alatt összeomlana a német hadsereg, amennyiben az országot külföldi támadás érné. Nem a katonákból, a lőszerből van krónikus hiány, amit csak fokozott az Ukrajnának nyújtott támogatás – derült ki a Süddeutsche Zeitung beszámolójából. A lap szerint a Honvédelmi Minisztérium 20 milliárd euróra teszi azt az összeget, amennyiért a szövetségi kormánynak be kéne vásárolnia, ha meg akar felelni a NATO-követelményeknek.

Az észak-atlanti szerződés egyik előírása szerint minden szövetséges ország haderejének készen kell állnia arra, hogy szükség esetén harminc napot aktív szolgálatban, bevetésen töltsön. Ehhez képest a Bundeswehr készleti legfeljebb néhány napig tartanának ki, a tüzérségnél ráadásul annyira rossz a helyzet, hogy a katonák már az éleslövészetet sem tudják gyakorolni.

Eva Högl, a Bundestag fegyveres erőkért felelős biztosa hétfőn a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, a kormánynak mielőbb le kell tennie egy menetrendet az asztalra, amiből kiderül, hogyan fogja rövid időn belül megszüntetni ezeket a hiányosságokat. A német parlament védelmi bizottságának elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann is „komolynak” nevezte a problémát és úgy fogalmazott: ideje, hogy „végre történjen valami.”

A lap hozzátette: hétfőn a kancellárián a fegyveripar és több minisztérium képviselőivel magas szintű találkozón gyűltek össze a kancellárián, hogy tájékozódjanak a kialakult helyzetről és annak kezelési lehetőségeiről. Ennek kapcsán a kormányszóvivő elismerte: a csapatoknál mindenütt hiányzik a lőszer.

Rövid időn belül elromlottak a német ágyúk, amelyeket Ukrajnába küldtek a németek. A meghibásodás mögött az állhat, hogy az ukránok túl intenzíven használták a fegyvert, ami túlterheléshez vezetett.

Alig telt el egy-két hónap a szállításuk óta, az első német páncélozott önjáró ágyúk máris felmondták a szolgálatot Ukrajnában, írta a Hirado.hu a Der Spiegel és a Focus német lapok alapján. A német védelmi minisztériumot még múlt héten tájékoztatta Kijev arról, hogy hibaüzenet jelent meg az ágyúkon, és több is javításra szorul. A Bundeswehr szerint a meghibásodás mögött az állhat, hogy az ukránok intenzívebben tüzelnek a lövegekkel, mint amire a technika alkalmas. Ennek értelmében túl nagy lehet a terhelés a betöltési szerkezetnek. További problémát jelenthet az is, hogy a katonák a hírek szerint túl nagy távolságból lőnek a speciális lőszerrel – miközben az ágyúhoz használatos intelligens gránáttal inkább pontos találatokat lehet elérni.

A Bundeswehr a fenti indokokkal magyarázza a kopást és a fegyverek meghibásodását. A problémák ellenére ugyanakkor beleegyeztek abba, hogy további fegyvercsomagokkal lássák el Ukrajnát.

Ukrajna felfegyverzése a Nyugat által ugyanakkor több problémát is felvet. A korlátlanul áramló fegyverek könnyen a fekete piacon köthetnek ki, nyomuk veszhet, majd később más országokban köthetnek ki – erre több európai ország is figyelmeztetett már. Ettől tartanak például a hatóságok Svédországban, ahol a bűnözőbandák köreiben már megjelentek páncéltörő fegyverek is.

Mindeközben Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati fegyverrendszerek – a Javelin páncéltörő és a Stinger légvédelmi rakéta – ugyanúgy felhasználhatók civil, valamint ipari célpontok ellen, mint katonaiak ellen. Szerinte csupán idő kérdése, hogy az Ukrajnába szállított fegyverek fagylaltja visszanyaljon. Ezek a fegyverek nemsokára a világháborúkból visszamaradt aknák és légi bombák modern megfelelőjeként fognak kísérteni még hosszú évtizedeken át valahol Európában – tette hozzá.