tóth gabi
Frankfurt után már Köln belvárosa is ünnepi díszben feszít. Ezúttal azonban nem a közelgő húsvét ad okot az ünneplésre, hanem a muszlimok böjti hónapja, a Ramadán.
Németország egyre gyorsabban iszlamizálódik. Korábban a német városokat is csak akkor öltöztették ünnepi köntösbe, ha keresztény ünnepek közeledtek, főként az adventi időszak volt kiemelt ebből a szempontból. Ezen a héten azonban ismét világító ünnepi feliratok és fények árasztották el Frankfurt és Köln belvárosát.
Németország egyes részein annyira túlnyomják a multikulti iránt érzett túlfűtött érzelmeket, hogy lényegében elfeledkeznek a saját gyökereikről, hagyományaikról.
Miközben próbálják a karácsonyt eltörölni és helyette téli ünnepnek nevezni a kereszténység legfontosabb ünnepét, addig az említett városokba olyan muszlim ünnepeket importálnak, mint a Ramadán.
Köln és Frankfurt városvezetése egyébként a felháborodott hangokra úgy reagált, hogy ők csak London példáját követik, ahol a nagyszámú muszlim lakosság miatt már tavaly is ünnepi fényárba öltöztették a brit fővárost. Közben az is kiderült, hogy míg Kölnben adományokból finanszírozzák a fényeket, addig a frankfurti adófizetőknek ez 100 ezer euróba (kb. 40 millió forint) kerül - írja a Bild.
Amint arról korábban már beszámoltunk, egyre több német városban nevezik a karácsonyt év végi ünnepnek vagy fenyőünnepnek, esetleg téli ünnepnek. A Mikulás helyett pedig a Télapó a politikailag korrekt kifejezés. Mindezt pedig azért, hogy ne bántsák meg érzéseikben a nem keresztény lakosságot, vagyis a muszlim bevándorlókat.
Az eltörlés-kultúra ráadásul már a gyermekek rovására megy.
Egy hamburgi óvoda döntése miatt tört ki heves vita Németországban. Az intézmény vezetősége tavaly ugyanis úgy döntött, hogy szakít a hagyományokkal és nem tartanak semmilyen keresztény ünnepet. Az előszobában nem lesz karácsonyfa és a csoportszobákat sem öltöztetik ünnepi köntösbe. Az óvoda egy olyan környéken üzemel, ahol az elmúlt években rengeteg építkezés zajlott, ennek köszönhetően pedig rengeteg fiatal bevándorló család talált ott új otthonra.
Ramadán, az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi élettől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckét rakából, azaz imaszakaszból áll.