POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostEgy polgármester tette közzé a szomorú hírt.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere bejelentette, hogy május 25-én elhunyt Polner Kornél, a badalói elöljárói körzet lakosa az orosz–ukrán háborúban.
Szomorú hírt osztott meg a közösségi oldalán Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.
A Beregszászi kistérség újabb veszteséget szenvedett a háborúban. Május 25-én elhunyt Polner Kornél, a Badalói elöljárói körzet lakosa – közölte a polgármester.
Az 1978-ban született férfi katonai szolgálatot teljesített. A halálhír kapcsán a polgármester a Beregszászi Városi Tanács, a képviselő-testület, a végrehajtó bizottság és a kistérség nevében részvétét fejezte ki az elhunyt családjának és hozzátartozóinak – számol be róla a KiSzó.
Őszinte részvétemet fejezem ki Kornél családjának és hozzátartozóinak
– írta a közösségi oldalán Babják Zoltán.
A temetés időpontjáról és helyszínéről később adnak tájékoztatást.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói lecsaptak egy ügyvédnőre, aki a gyanú szerint több mint tízezer dollárért árult leszerelési papírokat. A nő akár nyolc év börtönbüntetést is kaphat.
A nyomozók egy ideje már figyelték az ügyvédet, aki korábban egy kétségbeesett édesanyának reklámozta szolgáltatását. Az ukrán nő saját elmondása szerint kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett az egészségügyben és a hadseregben is – írja az Origo.
A Zakarpattya Online beszámolója alapján a nyomozók egy kétségbeesett édesanya útján akadtak rá a bűntényre, miután az asszony korábban jogi tanácsért fordult a nőhöz fia egészségügyi állapota és az amiatt szükséges esetleges felmentési papírok miatt. Az ügyvéd azonban a legális eljárás helyett egy 11 ezer dolláros csomagot vázolt fel.
A gyanúsított azzal kérkedett, hogy kiterjedt kapcsolatrendszere van a kórházakban és a katonai alakulatoknál. Az illegális csomagba beletartozott a „megfelelő” orvosok lefizetése, a hamis egészségügyi igazolások kiállítása és egy fiktív gyógykezelés megszervezése is.
A kenőpénzt az ügyvédnő a feltételezett bűntársaival osztotta volna meg, erre azonban már nem kerül sor. Az SZBU emberei ugyanis elkezdték megfigyelni és bebizonyosodott, hogy a jogász 2025 júniusa és 2026 májusa között összesen 39 ezer hrivnyát és csaknem 8 ezer eurót vett át az ügyfeleitől. A hatóságok végül május elején, egy kétezer eurós részlet átvétele közben csaptak le rá.
Ha a bíróság bűnösnek találja, akár nyolc év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra is ítélhetik.
A hasonló esetek feltehetően nem ritkák, miután Ukrajnában eddig is folyamatosan zajlottak az erőszakos mozgósítások, a toborzók pedig sokszor még a legális felmentést és a nyilvánvaló egészségügyi problémákat sem veszik figyelembe a kvóta teljesítése érdekében. A mozgósítás elkerülésében reménykedő civilek gyakran jelentős összegeket is hajlandók kifizetni a szükséges dokumentumokért, amit egyesek megpróbálnak kihasználni.
Az ukrán haderő az elmúlt hetekben fokozta az orosz utánpótlás vonalak elleni csapásokat, ehhez pedig egy új fegyvert vetett be. Ukrajna az úgynevezett Hornet drónokat használja a művelethez, amely mesterséges intelligenciát használ és amely minden jel szerint váratlanul érte Oroszországot – írja a BBC.
A Krím félsziget kérdése a háború kezdete óta kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz–ukrán konfliktusban, jelenleg azonban egyre inkább terhet jelent Moszkva számára, mintsem stratégiai előnyt. A félsziget ellátása nagymértékben függ az utánpótlási útvonalaktól, amelyeket Ukrajna egyre hatékonyabban támad, részben mesterséges intelligenciával támogatott dróntechnológia alkalmazásával.
A Hornet névre keresztelt drónokat több ezer, az orosz katonai célpontokról készült videófelvétel segítségével tanították be.
A fegyverrendszer hatásossága pedig ma már nem kérdés, hiszen az elmúlt időszakban a katonai elemzők szerint legalább tíz olyan csapás történt, amely a Krímet és a frontvonalat ellátó, kritikus fontosságú logisztikai utat érintették. Oroszország a hírek szerint kénytelen volt lerövidíteni a konvojokat, a megszállás alatt lévő Herszon régióban pedig a kormányzó már a civil forgalomra is korlátozást vezetett be.
Mihajlo Fjodorov ukrán védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy az ország „logisztikai lezárási” stratégiájának célja „növelni a nyomást az orosz hadseregre a hátországban, és megfosztani az ellenséget a tartós támadó műveletek végrehajtásának lehetőségétől”.
A szakértők szerint a jelenlegi helyzet óriási lehetőség Ukrajna és a nyugati szövetségesek számára, hiszen ha Ukrajna hosszú távon tudja csökkenteni a frontra és a megszállt területekre érkező szállítmányokat, ezzel párhuzamosan pedig a mélységi csapásokkal a távolabb eső logisztikai központokat támadja, akkor Oroszország nagyon hamar bajban találhatja magát.
A mostani jelentések tehát azt sugallják, hogy Ukrajna fő célja nemcsak az Oroszország nagyhatalmi imázsához fontos eszközökre való csapásmérés, hanem a kulcsfontosságú logisztikai konvojok, parancsnoki állások és kommunikációs tornyok megzavarása is.
Abban azonban a szakértők is egyetértenek, hogy a helyzet feltehetően nem marad így örökké, Oroszország pedig várhatóan ellenintézkedéseket eszközöl.
Egyre komolyabb háborús forgatókönyvre készülhet a szövetség a Baltikumban. A NATO Észtország és Lettország védelmére külön parancsnoki rendszert állítana fel, miközben Oroszország felől egy esetleges támadás veszélyével számolnak.
A NATO keleti szárnya újabb katonai megerősítést kaphat, miután a szövetség külön parancsnoki struktúrát hozna létre Észtország és Lettország védelmére. A döntés hátterében az Oroszországgal szembeni konfliktus, a Baltikum sérülékenysége és egy lehetséges háborús forgatókönyv áll.
Súlyos figyelmeztetést küldött a NATO – Küszöbön áll az orosz invázió
A NATO újabb látványos lépéssel erősíti meg keleti szárnyát: külön parancsnoki struktúrát hoz létre Észtország és Lettország védelmére egy esetleges Oroszországgal vívott háború esetére. A döntés messze túlmutat egy diplomáciai üzeneten, mert konkrét katonai forgatókönyvre készíti fel a szövetséget – írja a The Independent.
A Baltikum lehet a NATO legérzékenyebb pontja
A döntés hátterében az áll, hogy a NATO a balti térséget az egyik legsérülékenyebb régiónak tartja egy lehetséges orosz támadás esetén. Észtország és Lettország földrajzi helyzete miatt különösen fontos ponttá vált a keleti védelmi rendszerben, ezért a szövetség gyorsabb, hatékonyabb és nagyobb erejű katonai reagálásra készül.
A NATO korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva akár már 2029-ben nagyszabású támadást indíthat, ha folytatódik az orosz fegyverkezés. Ez adja a mostani döntés legsúlyosabb politikai és katonai hátterét.
Oroszország esetleges inváziójáról egy német katonai parancsnok nyilatkozott, amit a Reuters is megírt.
Több tízezer katona mozgatására készülnek
A német–holland hadtest kapja azt a feladatot, hogy egy konfliktus esetén Észtországban és Lettországban irányítsa a szövetséges erőket. Egy hadtest általában három hadosztályt fog össze, vagyis akár 40–60 ezer katona parancsnoki keretét is jelentheti.
Ez már nem jelképes jelenlét. A cél az, hogy a NATO szükség esetén gyorsan jelentős katonai erőt tudjon bevinni a Baltikumba. Egy katonai forrás szerint a szövetségnek az a célja, hogy „gyorsan tömeget” tudjon a térségbe vinni.
Oroszország is mozgolódik a Baltikum térségében
A geopolitikai kontextust az ukrajnai háború adja, amely után a Baltikum védelme még nagyobb jelentőséget kapott. Nyugati katonai tisztviselők szerint Oroszország közben új katonai infrastruktúrát épít a balti határ közelében, többek között a leningrádi és a moszkvai katonai körzetben.
Az új laktanyák és katonai fejlesztések azt jelzik, hogy Moszkva számára is felértékelődött a térség stratégiai jellentősége. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetes már nemcsak figyelmeztet, hanem háborús vészhelyzeti felkészülésbe kezdett.
Német katonai vezetők és biztonságpolitikai szakértők szerint Európának gyorsan fel kell készülnie egy új korszakra. Az orosz fenyegetés kapcsán már konkrét időpontot is emlegetnek, miközben Berlin új fegyverrendszerek beszerzését vizsgálja. A NATO jövőbeli védelmi képességeiről is egyre élesebb vita zajlik.
Drámai bejelentést tett Zelenszkij, Ukrajna jövőjéről van szó!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívást intézett Donald Trumphoz és az amerikai Kongresszushoz, miután Oroszország újabb nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Kijev szerint az orosz hadsereg ballisztikus rakétái jelentik Vlagyimir Putyin „utolsó nagy előnyét” a fronton.
Ripost hírek
