Ellepték a Mohamedek Németországot, így iszlamizálódik Nyugat-Európa

Jól mutatja a Berlinben élő külföldiek arányát, hogy az újévkor született első baba az Asser nevet kapta a német fővárosban. Évek óta komoly vita zajlik akörül, hogy egyre előrébb kerülnek az újszülött nevek listáján az arab nevek. A 2015-ös nagy bevándorlási hullám óta rohamosan megnőtt a migrációs hátterű újszülöttek száma országszerte.

A legolvasottabb német napilap, a Bild például a napokban ismertette a legfrissebb statisztikákat, amelyek szerint Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a Mohamed név 2023-ban a negyedik, míg Berlinben a második leggyakoribb fiúnév volt az újszülöttek körében. 

Egyre nő azoknak az aránya is Németországban, akik az otthonukban egyáltalán nem használják a német nyelvet. A felmérés szerint a német lakosság nyolcvan százaléka használja az otthoni társalgáshoz a német nyelvet, tizenöt százalék pedig egy vagy több idegen nyelvet is rendszeresen beszél az otthoni közegében. Öt százalék körül mozog azoknak az aránya, akik otthon egyáltalán nem beszélnek németül. 

A Destatis adatai szerint az úgynevezett migrációs hátterű emberek a teljes német lakosság több mint egynegyedét teszi ki, 22,6 millióan vannak. A migrációs hátterűek közé azokat az embereket sorolja a statisztikai hivatal, akiknek legalább az egyik szülője nem német állampolgárként jött világra. Ennek a 22,6 milliós csoportnak egyébként a 32 százaléka kizárólag németül beszél otthon, 50 százalék más nyelvet is használ a német mellett, 18 százalék egyáltalán nem beszél németül családi körben.