110 ezer migráns érkezett Szerbiába egy év alatt – hatalmas a változás a déli határon

Látványos eredményt hozott a szerb-magyar együttműködés az illegális migránsok visszaszorításában, de 2024 ennek ellenére a kihívások éve lesz, mert az egyik legfontosabb migrációs útvonal a Balkánon és Magyarországon át vezet Nyugat-Európába.

A hivatalos rendőrségi statisztika szerint novembertől látványosan csökkent a déli határt érő migrációs nyomás. A 2023-as év illegális migráció alakulását heti bontásban mutató grafikon szerint a 43. héten 1441 tiltott határátlépést akadályoztak meg a rendőrök, a 44. héten már csak 28 esetben kellett hasonló ügyben intézkedniük. Az év első napján pedig összesen egy határsértőt tartóztattak fel Röszke térségében.

A fordulat hátterében az áll, hogy októberben a Vajdaságban már folyamatosak voltak a különböző migránsok közötti lövöldözések, az embercsempészbandák jelenléte pedig veszélyeztette a helyben lakók életét.
Október végén a szerb és a magyar hatóságok megegyeztek, hogy a magyar fél éjszakánként nem toloncolja vissza Szerbiába a Magyarország területén elfogott illegális bevándorlókat, helyette kapcsolatba lépnek majd a szerb belügyminisztériummal, akik ezt követően átveszik a kitoloncolt migránsokat. 
November elején az  Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága  nyilvánosságra hozta a magyar titkosszolgálatok migrációs jelentését, amiben azt is megállapították, hogy a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempész bandák között fokozódik a konkurenciaharc és a tálib titkosszolgálat irányítsa alá vonta a Délvidéken működő afganisztáni származású embercsempész csoportok tevékenységének irányítását.

A szerb hatóságok az egyre feszültebb biztonsági helyzet miatt nagyszabású rendőrségi akciókat indítottak el a migránsok begyűjtésre, és az illegális táborok felszámolására, ami a jelek szerint látványos eredményeket hozott.

A Pannon RTV karácsonykor arról számolt be, hogy bár az elmúlt két hónap alatt a rendőrség különleges alakulatai begyűjtötték és elszállították a migránsokat a Vajdaságból, helyenként még lehetnek kisebb csoportok, ezért mindenki csak a saját felelősségére menjen be a magyar határ közeli erdőkbe.

Azt még nem tudni, hogy a migrációs nyomás csökkenése meddig tart majd a déli határon.  Nataša Stanisavljević, a Szerb Köztársaság menekültügyi és migrációs biztosa az RTS Reggeli műsorában az év végén elmondta, a Menekültügyi és Migrációs Bizottság legfrissebb statisztikai adatai szerint 2023-ban 107 374 újonnan érkező migránst regisztráltak a befogadó és menekültügyi központokban, ami 12,17%-os csökkenést jelent a tavalyi évhez képest.
Egy dolog azonban biztosan nem változik: a Közel-Keletről induló migrációs útvonal a Balkánon és Magyarországon keresztül vezet Nyugat-Európába. Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború miatt újabb menekülthullám alakulhat ki 2024-ben, és a Pakisztánból Afganisztánba visszatoloncolt migránsok közül is sokan dönthetnek úgy, hogy a jobb élet reményében elindulnak Európa felé.

A Brüsszelben decemberben elfogadott migrációs és menekültügyi paktumban pedig ismét benne van a régóta vitatott elosztási kvóta, tehát meghatározzák, hogy egy-egy tagállamnak hány migránst kell befogadni. Dömötör Csaba államtitkár szerint azonban válsághelyzetben meg lehet haladni ezeket a számokat, ami gyakorlatilag létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára.