Hiába a tél, a hó jönnek a migránsok

Szerbia képtelen megszabadulni a migrációs nyomástól. Hiába sikerült többé-kevésbé rendezni a helyzetet a hatóságoknak a Magyarországgal közös határszakaszon, most a szerb-horvát határon nőtt meg az illegális bevándorlók száma. Céljuk ugyanaz: bejutni az Európai Unió területére, minden áron.

Csoportokba verődve várják a migránsok Adaševci külterületén, hogy tovább indulhassanak. Az itt működő migránstáborban hónapokon keresztül nyugalom volt, de miután a szerb rendőrök sorozatos razziákkal megtisztították az észak-vajdasági területeket, az ott begyűjtött illegális bevándorlók nagy részét ide szállították.

Betört kirakatüvegek jelzik, hogy a migránsok a régi üzleteket is elfoglalták. Azt mondják, csak ideiglenesen kellenek nekik ezek a helyiségek, hiszen ők Nyugat-Európába akarnak eljutni. Panaszkodnak viszont az erős rendőri jelenlét miatt, hiszen így nem tudnak olyan könnyen bejutni az Európai Unióba, ezért egyre türelmetlenebbek.

„Itt csak a baj van. A rendőrség nem enged minket tovább. Ráadásul az afgánokkal is gondunk van.

Fegyvereik vannak és fenyegetőznek. Elveszik a pénzünket és a telefonjainkat.

Nem értem, miért ilyen nehéz tovább jutni Szerbiából. Minket Szabadkáról hoztak ide. Németországba, Hollandiába, vagy más uniós országba akarunk menni, és kész” – panaszkodott egy szír migráns.

Ebben a sidi befogadótáborban sem jobb a helyzet. A migránsok sokan vannak, és mindannyiuknak ugyanaz a célja: elhagyni Szerbiát és Nyugatra menni.

„Jártam a magyar határnál, de ott most képtelenség átjutni. A rendőrök engem is elfogtak.

Most itt, Szerbiában várjuk a megfelelő alkalmat, hogy bejussunk az Európai Unió területére. Nem akarunk itt maradni, amint lehet, megyünk tovább” – mondta ez a bevándorló.

Šid területén jelenleg három migránstábor is működik, amelyekben jelenleg több mint ezer migráns tartózkodik. Hogy egyáltalán esélyük legyen a távozásra, embercsempészeknek kell fiztetniük.

„Mi már kifizettük nekik a pénzt, hogy segítsenek tovább menni innen, de látja, még mindig itt vagyunk. De sebaj, előbb-utóbb úgyis tovább jutunk”

– mondta egy pakisztáni migráns.

Szerbiában továbbra sem csökken a migrációs nyomás. A migránsok most is tömegesen érkeznek az országba. A legtöbben Németországba, Franciaországba, vagy Olaszországba akarnak eljutni, de népszerű úticél Hollandia, és a skandináv államok is.

Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán vasárnap.

Zsigmond Barna Pál bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar határnál is egyre több az erőszakos és felfegyverzett migráns.

Eközben Brüsszel továbbra is a migránsok kötelező betelepítését és migránsgettók létrehozását akarja Magyarországra erőltetni, és „meg akarja büntetni hazánkat” amiatt, hogy nem engedjük át a kerítésen a migránsokat – tette hozzá az államtitkár.

Megjegyezte:

a most zajló nemzeti konzultáción is várják a magyar emberek véleményét a brüsszeli tervekről.

Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország után Németország is úgy döntött, hogy ismételten meghosszabbítja az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést több határszakaszán az illegális migrációs helyzetre tekintettel – közölte Zsigmond Barna Pál.

Hozzátette:

Ausztria december 3-tól a teljes osztrák-szlovák szárazföldi határszakaszon további két hónapra, Lengyelország december 4-től a teljes lengyel-szlovák szárazföldi határszakaszon további egy hónapra határozott az ellenőrzések fenntartásáról, míg Németország a Lengyelországgal, Svájccal és Csehországgal közös szárazföldi határain jelentette be az ellenőrzések meghosszabbítását.

Jól látható, hogy míg a brüsszeli balliberális erők illegális migrációt ösztönző tevékenysége nyomán folyamatosan fokozódik a migrációs nyomás a kontinensen, egyes tagállamok, szembesülve a helyzet tarthatatlanságával, saját kezükbe kívánják venni államhatáraik megvédését – emelte ki az államtitkár.

Kitért arra, hogy az illegálisan Európába özönlő migránsokat „mágnesként vonzó” migrációs paktum erőltetésén túl az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az elmúlt héten odáig jutott, hogy egyenesen szükségszerűnek nevezte a bevándorlást, álmaik megvalósítására ösztönözve az Európába igyekvőket.

Ezzel szemben hónapok óta az tapasztalható, hogy a belső piac, a jólét és a szabadság eszméinek megvalósulása jegyében létrejött, az áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgásának egyik alapvető garanciáját jelentő schengeni zóna repedezik

– folytatta Zsigmond Barna Pál. Rámutatott: a térség államai folyamatosan jelentik be, hogy újra és újra fenn kívánják tartani az ideiglenes határellenőrzést belső határaikon az illegális migráció jelentette biztonsági helyzet miatt.

Magyarország 2015 óta határozott álláspontot képvisel a kérdésben: az illegális migránsokat nem beengedni kell, hanem Európa külső határait kell megvédeni – szögezte le az államtitkár.

Hozzáfűzte, Magyarországon a külső határok védelmére fordított kiadások 2015 óta meghaladták a 650 milliárd forintot, amelyért „cserébe azonban csak folyamatos támadásokat kapunk”, és Brüsszelben továbbra is kitartóan dolgoznak az illegális bevándorlók kötelező elosztásán a tagállamok között.

„Mi, magyarok azonban kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy minden tagállam saját maga dönthessen arról, kiket szeretne saját területére beengedni” – jelezte posztjában Zsigmond Barna Pál.

Komoly hatása volt a bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli tanácskozásán a Magyarország déli határán agresszívan fellépő migránsokról szóló videónak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szerda reggeli műsorában.

Bakondi György szerint „komoly hatást gyakorolt a jelenlévőkre” a szembesülés azzal, hogy Magyarország déli határán nemcsak nagy tömegben, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével jelennek meg az illegális migránsok, de – a Kanári-szigetekre vagy Olaszországba érkezőktől eltérően – a politikai menedékjog igényével érkezők erőszakot alkalmaznak a határt védőkkel szemben, fenyegetik, dobálják őket, és fegyverrel támadnak rájuk.

Megjegyezte:

tavaly és idén összesen kétezer „fegyveres esemény” történt a déli határnál,

ezek elsősorban figyelmeztető lövések voltak, azokkal a magyar határvadászokat akarták megfélemlíteni.

Úgy vélte, a videó bemutatása segített abban, hogy a belügyi vezetők a tényekkel szembesülve elgondolkozzanak a migrációs politikájukon, amely nem az európai emberek biztonságát szolgálja, és amelynek további lazításán dolgozik az Európai Parlament.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint az EU-ban a belső határok visszaállítása helyett – amelyek akadályozzák az áruk és személyek szabad áramlását – fontosabb lenne a külső határok biztos őrizete, amire Magyarország már kétmilliárd eurót fordított.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is a vendége volt, itt arról beszélt, az EU intézkedései az illegális migráció kezelésénél nem az európai emberek biztonságát, az unió külső határainak védelmét szolgálják, hanem különböző megoldásokkal – mint a kvóta szerinti elosztás, a könnyített beléptetés vagy a migránstáborok létrehozása – meg akarják könnyíteni a tömeges beáramlást.

Felvetette:

„valamifajta politikai, ideológiai elgondolás” állhat ennek hátterében.

Hozzátette: a Soros György-féle Nyílt Társasdalom Alapítvány ideológiai elgondolása szerint évente egymillió illegális bevándorló „szükséges” ahhoz, hogy „a szűk nemzetállami kereteket fellazítsák” és „eljuthassunk majd az általuk vélelmezett csodálatos helyre, az Európai Egyesült Államokba”. Jelezte: évente most egymillió illegális bevándorló érkezik Európába.

A belbiztonsági főtanácsadót kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a katonai puccs után Nigerben eltörölték az embercsempészetet büntető törvényt.

Bakondi György szerint a Száhel-övezet nagyon fontos országa Niger, és az embercsempészetet büntető törvény visszavonásával várhatóan nőni fog a térségből kiinduló migráció. Ugyanígy az izraeli-palesztin háború esetleges palesztin menekülőinek megjelenése is veszélyezteti a határbiztonságot és növeli a terrorfenyegetettséget – fűzte hozzá.