kulcsár edina
A legfontosabb kérdésekben Brüsszelnek valahogy mindig sikerül az európai érdekeket háttérbe szorítania.
Józan ésszel azt gondolhatná az ember, hogy ha tagja egy közösségnek, akkor a szóban forgó szervezet védi tagjait és kiáll azok érdekeiért. Magyarország 20 évvel ezelőtt ebben a hiszemben lett az Európai Unió teljes jogú tagja, a magyar emberek ezért támogatták a tagságot. Mára azonban kiderült, hogy a sorsfordító, történelmi kérdésekben Brüsszel nem az európai állampolgárok és tagállamok érdekeit tartják a legfontosabbnak. Sőt...
A Ripost összegyűjtötte a közelmúltból azt a négy fontos eseményt, amikor Brüsszel cserben hagyta azokat, akiket valójában képviselnie kellene, vagyis az uniós állampolgárokat.
Az Európai Parlament LIBE bizottsága elfogadta a migrációs paktumot, amelynek pontjai egyebek mellett kimondják, hogy a tagállamok választhatnak a menedékkérők befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy operatív támogatás nyújtása között. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez valahogy úgy nézne ki, hogy minden állam maga határozná meg, hogyan tudna hozzájárulni a migráció európai uniós szintű kezeléséhez. Ennek azonban van egy aggasztó tényezője, hogy
ebbe vélhetően belefoglalnák a migránsoknak az Európai Unió határain belüli szétosztását.
Brüsszelnek ezen terve, vagyis, hogy az unióba érkező migránsokat szét kell osztani, már 2015 óta terítéken van. Az is tény, hogy a bevándorlási hullám kialakulása óta, vagyis 10 éve Brüsszel semmit nem tett annak érdekében, hogy a tömeges migrációt megállítsa. Magyarország kénytelen volt önálló forrásokból határkerítést felépíteni annak érdekében, hogy a déli határon sikerüljön megállítani az úgynevezett balkáni útvonalon keresztül érkező áradatot. Amint azt korábban megírtuk, Brüsszel felfoghatatlan összeggel,
650 milliárd forinttal tartozik a magyar embereknek.
Ennyibe került ugyanis az elmúlt években, hogy magunkat és Nyugat-Európát is védtük az illegális migrációtól.
A koronavírus-járvány 2020-ban évtizedek óta nem látott egészségügyi válságot hozott az egész világra. Amikor pedig megjelentek a piacon az első Covid-19 oltóanyagok, Brüsszel megint csődöt mondott. Az Európai Unió ugyanis, magát erősnek gondolva az oltóanyagokért zajló háborúban, hónapokig halogatta a szerződéskötést a nagy gyógyszergyárakkal. A megálmodott vakcinastratégia villámgyorsan összeomlott: Nagy-Britannia és Izrael drámaian megelőzte az egész Uniót az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban, az Európai Bizottság által erőltetett centralizált beszerzési rendszer működésképtelennek bizonyult, később pedig felvetette a korrupció gyanúját.
Végül Magyarország kormánya úgy döntött, hogy - Brüsszel rosszallása ellenére - saját kezébe veszi a dolgot, és a magyar emberek egészsége érdekében Oroszországból és Kínából is hoznak be elérhető vakcinákat. Ennek a döntésnek köszönhetően
Magyarország végig az elsők között volt az unióban az átoltottságot illetően.
Ráadásul súlyos korrupciós botrányba keveredett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a vakcinabeszerzések kapcsán. Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja érdekes módon nem találta meg a kérdéses sms-eket.
Nemrég Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia agrárminisztere levelet írt Valdis Dombrovskisnek, az Európai Bizottság alelnökének, az EU kereskedelemért felelős biztosának és Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztosnak, amelyben ismertették Brüsszellel az ukrán termékek EU-s exportdinamikájának a változásait.
Szakértők szerint Brüsszel olyan szabályokat akar az európai termelőkre erőltetni, amely a környezetvédelem jegyében kiszorítja őket a saját földjeikről, és szinte ellehetetleníti az állattenyésztést, illetve veszélyezteti a gazdaságok életképességét. Ráadásul Brüsszel a bürokráciát és a felesleges papírmunkát is növelné.
Eközben a szigorú uniós szabályok nem vonatkoznak az Ukrajnából érkező gabonára, élelmiszerre és alapanyagokra, amelyek leszorítják az európai árakat.
Ráadásul a brüsszeli engedékenységnek köszönhetően a többségében amerikai és brit tulajdonban lévő ukrán mezőgazdasági vállalatok sokkal olcsóbban termelnek.
És végül, de nem utolsó sorban az orosz-ukrán háború is egy olyan esemény jelenleg, amelyben Brüsszel számára nem az uniós állampolgárok élete és biztonsága a legfontosabb. Az Európai Bizottság folyamatosan azt erőlteti, hogy minél több pénz és fegyver legyen küldve Ukrajnába.
A háború kitörése óta Brüsszel csak az oroszok elleni - egyébként nem működő - szankciókban és az ukránok fegyveres és pénzügyi támogatásában gondolkodik. Az még soha nem hangzott el az Európai Unió központjából, hogy miként lehetne tűzszünetet elérni és békét teremteni, ezáltal is védve az európai gazdaságot és biztonságot.
Ezzel szemben a magyar kormány már két éve a béke fontosságát hangsúlyozza.
Az egész világnak, de Magyarországnak különösen fontos, hogy véget érjen a szomszédban zajló háború
– mondta Orbán Viktor korábban a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon. A miniszterelnök kiemelte: az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfliktusra.