Brüsszeltől Varsóig: háborús pszichózistól szenved Európa

Brüsszelben, Párizsban, Berlinben Helsinkiben és Varsóban is arról megy a politikai párbeszéd, hogy miként lehetne az orosz-ukrán háborúban az ukránokat további harcra ösztönözni, ami a háború kiterjedéséhez vezethet. Ahelyett, hogy a béke lebegne a vezető politikusok szeme előtt, mindenki azt szajkózza, hogy még több pénzt, fegyvert és egyesek szerint már katonákat is Ukrajnába kell küldeni. 

A Ripost most sorra veszi azokat a legveszélyesebb kijelentéseket, amelyek a nagy eséllyel kiszélesítenék a jelenlegi háborút egy NATO-Oroszország közötti fegyveres konfliktusra.

Brüsszel: pénz, paripa, fegyver

A legutóbbi uniós csúcson arról döntöttek, hogy újabb 50 milliárd eurós támogatást küldenek Ukrajna számára. Az uniós csúcs történéseire Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy reagált, hogy Brüsszel továbbra is háborús lázban ég, a brüsszeli vezetők elvakultan menetelnek a fegyveres konfliktusba. 

- fejtette ki Orbán Balázs.

Párizs: Gyáva, aki nem küld katonákat!

Emmanuel Macron francia elnök február 26-án arról beszélt, hogy a NATO-ban valós lehetőségként kezelik a nyugati katonák Ukrajnába küldését. Pár nappal ezt követően Prágába látogatott, ahol még egyszer megerősítette álláspontját: 

- közölte a francia elnök. Vlagyimir Putyin az orosz nemzetnek címzett beszédében reagált a francia elnök szavaira. Putyin úgy fogalmazott, hogy egy ilyen gesztusra úgy tekintenének, mint Oroszország megtámadására. 

Berlin: küldjünk vagy ne küldjünk Taurus rakétákat?

Németországban egyre nagyobb botrány van abból, hogy küldjenek-e Ukrajnába nagy hatótávolságú cirkálórakétákat vagy sem. A kancellár jelezte, hogy erre nem fog sor kerülni, ám egy lehallgatott titkos beszélgetésen a német légierő négy magas rangú tisztje arról beszélget, hogy Kijev miként használhatná a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakétákat az orosz erők ellen. A tisztek azt is megjegyzik, hogy nem értik, a kancellár miért ellenzi a rakéták küldését, amikor azokkal akár hidakat is fel lehetne robbantani. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nyilatkozatában kitért arra, hogy Moszkva baljós jelnek tekinti a német tisztek közötti párbeszédet a Krími híd felrobbantásáról. 

Helsinki: használják nyugodtan a fegyvereinket az oroszok ellen

Sokan úgy értékelik Finnország döntését, mint egy újabb lépést a világháború felé. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter azt mondta pár napja, hogy országa nem szabott semmilyen korlátozást arra vonatkozóan, Ukrajna mit tehet az általa biztosított fegyverekkel – írja a Politico a finn médiára hivatkozva. Häkkänen hozzátette, hogy a fegyverek használatának korlátozását elsősorban azok az országok szabták meg, amelyek nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítottak Ukrajnának.

Mindeközben a finn védelmi miniszter arra szólította fel Németországot, hogy komolyan fontolja meg a nagy hatótávolságú cirkálórakéták küldését a háborúban álló országba.

Varsó: A béke ideje lejárt Európában

Meglehetősen negatív jövőképet festett Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Bukarestben – írja az Ukrinform.

az EU egyes barátainak ez már nem is a háború előtti éra, hanem totális háború, annak legkegyetlenebb formájában” – jelentette ki Tusk, aki arra buzdította az európai vezetőket, hogy beruházásaikat növeljék az EU védelmi iparában és a haderőfejlesztésben.

A magyar álláspont a békét képviseli

– mondta Orbán Viktor a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon. A miniszterelnök kiemelte: az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfliktusra. A kormányfő arról is beszélt: ha Donald Trump újra amerikai elnök lenne, véget érne az orosz–ukrán háború. "Magyarországnak béke kell! A béke neve: Donald Trump" - írta ahhoz a videóhoz, amit a Facebook oldalán osztott meg, miután pénteken találkozott és egyórás megbeszélést folytatott Donald Trump volt amerikai elnökkel, jelenlegi elnökjelölttel.