kulcsár edina
A magyar miniszterelnök Amerikába utazik, ahol találkozik Donald Trumppal is.
A New York Times amerikai lap írta meg először, hogy március 8-án személyesen találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump volt (és leendő?) amerikai elnök. A hírt azóta mindkét oldalról hivatalosan is megerősítették, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a következő két nap programját is felvázolta a sajtónak.
Orbán Viktor március 7-én Washingtonban Kevin Robertsszel, a leghíresebb amerikai konzervatív kutatóintézet, a Heritage Foundation elnökével folytat panelbeszélgetést
„az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak jövője” címmel – a magyar stratégiai gondolkodásról a kialakuló globális biztonsági, gazdasági és társadalmi konfliktusok korszakában. A szóvivő ezenkívül megerősítette azt is, hogy a magyar kormányfő március 8-án Floridában találkozik Donald Trumppal. A két politikus legutóbb másfél évvel ezelőtt találkozott egymással, akkor a volt elnök New Jersey-i golfklubja adott helyszínt a megbeszélésnek.
Minden jel arra utal, hogy a demokraták oldaláról Joe Biden jelenlegi amerikai elnök és Donald Trump republikánus jelölt mérkőzik majd meg ismét az USA elnöki székéért a 2024. november 5-én esedékes választásokon. Ha úgy adódik, hogy a republikánusok legyőzik a demokratákat, akkor Trump lehet az első, aki úgy térhet vissza az elnöki posztra, hogy a két elnöki ciklusa között más személy is betöltötte ezt a tisztséget.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haley-vel folytatott versenyben a híres "szuperkedden", amikor 15 államban is megmérkőznek a jelöltek. Ez azt jelenti, hogy szinte biztos az elnökjelöltsége: Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, amit heteken belül megszerezhet, ezzel matematikailag is biztossá válik a többsége. A volt elnök a beszédében már a novemberi választásra koncentrált. „November 5. úgy lesz feljegyezve, mint az országunk történetének legfontosabb napja” – mondta Trump. Republikánus ellenfele, Nikki Haley nem mondott beszédet az eredmények után, és az elemzők arra számítanak, hogy hamarosan bejelenti, hogy kiszáll a versenyből.
Trump ellenfele az elnökválasztáson szinte biztosan a jelenlegi demokrata elnök, Joe Biden lesz, aki szintén tarolt a "szuperkedden", és aki ellen Trumpnak vannak nagyobb esélyei a győzelemre.
A Real-PR 93. friss kutatása szerint a magyarok többsége Trump győzelmét tartaná jobbnak Magyarország szempontjából. 2023 novemberében még a felnőtt lakosság relatív többsége (47 százalék) tartotta Magyarország szempontjából jobbnak Trump visszatérését, 2024 februárjában arányuk már eléri a társadalom abszolút többségét (51 százalék).
A felmérés szerint azok aránya, akik szerint Joe Biden jelenlegi elnök újraválasztása lenne jobb Magyarország szempontjából, stabilan alacsony maradt (novemberben 22 százalék, februárban 23 százalék). Ezzel szemben több mint kétszer annyian tartanák kedvezőbbnek számunkra lehetséges ellenfele sikerét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban arról beszélt az ENSZ-ben, hogy a magyar kormány azt szeretné, ha a világ békésebb hely lenne, s ha a magyar–amerikai kapcsolatok jól alakulnának az elkövetkezendő időszakban, márpedig mindkét ügy szempontjából Donald Trump győzelme lenne kedvező az amerikai elnökválasztáson.
Amikor Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke, akkor a csúcspontján volt a magyar–amerikai kapcsolatrendszer politikai lába is […] És amikor Donald Trump volt az elnök, akkor az erős amerikai vezető személye meg tudta előzni a világon a fegyveres konfliktusok kialakulását.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a tapasztalataik arra mutatnak, hogyha Donald Trump lett volna az amerikai elnök az elmúlt években is, akkor most Ukrajnában nem lenne háború, és a közel-keleti krízist is gyorsabban megoldhatták volna. Utóbbi kapcsán arra emlékeztetett, hogy az Ábrahám-megállapodások hosszú évtizedek kudarcai után először hozták el a békés együttélés reményét a különböző civilizációk és nemzetiségek között a közel-keleti térségben.