Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.05.
Módosítva: 2024.03.05.

Szuperkedd Amerikában, Trump végképp az élre törhet

Történelmi nap lehet a mai kedd.

A szuperkedd lázában ég az Egyesült Államok, egyszerre 15 államban tartanak előválasztást a republikánusok és a demokraták. Ez a szavazás dönti el, hogy a két párt kit indít majd a november 5-ei elnökválasztáson. Bár még nincs vége az előválasztásnak, szinte biztos, hogy a demokraták Joe Biden újraválasztását támogatják, a republikánusok pedig Donald Trump mögé sorakoznak fel.

Újságírók egymás szavába vágva próbálták megtudni, milyen eredménnyel zárult Joe Biden éves kötelező egészségügyi vizsgálata. Az egyik riporter azt kérdezte, van-e olyan aggasztó részlete az orvosi véleménynek, amiről az amerikaiaknak tudniuk kellene.

„Azt mondták, hogy nagyon fiatalnak nézek ki. Nem, nincs semmi változás a tavalyi állampotomhoz képest” – válaszolt Joe Biden.

Az amerikai választókat azonban nem győzte meg az orvosi jelentés. Egyre többen vélik úgy, hogy

Joe Biden állapota már nem megfelelő ahhoz, hogy betöltse az elnöki tisztséget.

„A felnőtt amerikaiak úgy gondolják, aggodalomra ad okot Joe Biden elnök életkora. A 81 éves Joe Bidenről tíz megkérdezett közül hatan azt mondták, nem bíznak az elnök mentális képeségeiben. Ez azért érdekes, mert 2022-ben még csak a megkérdezettek fele gondolta így” – mondta Josh Boak, Associated Press hírügynökség elemzője.

Joe Biden közben az egyetlen olyan jelölt, akit a Demokrata Párt komolyan támogat a november 5-i elnökválasztáson. Az amerikai politikai szokásjog alapján, ha a hivatalban lévő elnök úgy dönt, elindul az újraválasztásáért, akkor megkaphatja az újraválasztás esélyét. Az is szokásjog, hogy az előválasztáson ugyan vannak ellenfelei, de nem indulnak igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.

A hét végén Joe Biden újabb elszólalása bizonytalaníthatta el ismét a szavazókat. Az amerikai elnök épp Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban, amikor összekevert két háborús övezetet.

„Az elkövetkező napokban Jordániához hasonlóan mi is élelmiszersegélyeket dobunk majd le légi úton Ukrajnában” – mondta az amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok Gázában dobott le segélyeket.

Közben a Demokrata Párt és a Republikánus Párt is a szuperkeddre, azaz az előválasztás következő, március 5-i megmérettetésére készül. 15 államban egyszerre tartanak szavazást.

A republikánus versenyben Trump az elnökjelöltség véglegesítése szempontjából fontos delegálti szavazatok közül 244-gyel rendelkezett már hétfőn, míg Nikki Haley – azután, hogy vasárnap a fővárosban, Washingtonban győzni tudott – 43-mal.

Elemzők szerint a szuperkeddi szavazás után Donald Trump ellenfele, az egykori amerikai ENSZ-nagykövet kiszáll a versenyből.

Hosszú idő óta az egyik legkisebb téttel bíró szuperkedd lesz a mostani – erről beszélt az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Ma reggelben. Koskovics Zoltán szerint Donald Trump tovább menetel az elnök-jelöltség felé, miután a hétvégén Michigan, Missouri és Idaho államokban is a volt elnök nyert a Republikánus Párt hétvégi előválasztásán.

Donald Trump fölényes győzelmet aratott a Michigan, Missouri és Idaho államokban szombaton tartott republikánus elnökjelölt-állító gyűléseken. Közben a volt amerikai elnök már Észak-Karolinában kampányolt, ahol arról beszélt, hogy Joe Biden személyesen felelős a migránsbűnözésért.

Magabiztosak és elkötelezettek voltak Donald Trump támogatói a republikánus párt Michigan államban rendezett elnökjelöltállító konvencióján.

„Ötször szavaztam eddig Trumpra: háromszor előválasztáson, kétszer elnökválasztáson, és most azt tervezem, hogy újból rá szavazok, azután a republikánusok elnökjelöltállító konvencióján megint” – közölte egy delegált, akire a Trump-szimpatizánsok szavaztak.

Ahány állam, annyi módon rendezik meg az elnökjelölt-aspiránsok versenyét: van, ahol nyílt gyűlésen vitáznak és megegyeznek, máshol kézfeltartással vagy titkos szavazással döntenek.

Michiganben jelölőgyűlést és választást is tartottak néhány napja. Trump itt fölényesen nyert, az 55 delegálti szavazatból 51-et szerzett meg, Missouri államban pedig mind az 51 elnyerhető delegálti szavazatot besöpörte.

Trump hívei szombaton már ünnepeltek is az észak-karolinai Greensboroban.

A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök támogatói gyülekeznek az észak-karolinai Greensboróban tartott kampánygyűlése előtt vasárnap. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban (Fotó: MTI/AP/Chris Carlson).

„Bevándorlás, gazdaság és minden más. Most nagy a zűrzavar. Tehát nem csak egy dologról van szó, hanem mindenről együtt. És ő az egyetlen ember, akinek megvan az ereje, bátorsága és a gerince ahhoz, hogy újra naggyá tegye ezt az országot” – mondta egy Trump-szimpatizáns.

„Hello Greensborough! Örülök, hogy visszatérhetek a gyönyörű Észak-Karolinába” – kezdte beszédét Trump, hallgatóságát büszke, keményen dolgozó amerikai hazafiaknak nevezve.

A volt elnök egy felkavaró bűnesetet hozott fel, egy venezuelai illegális migráns rabolt el, erőszakolt és gyilkolt meg egy 22 éves fiatal nőt, amikor az áldozat reggel kocogni ment. Donald Trump szerint ő is Joe Biden áldozata.

„Egyetlen ártatlan amerikai életet sem szabad elveszíteni a migránsbűnözés miatt.

Mindenre új nevet keresek, és ezt az új bűnügyi kategóriát én „Joe Biden migránsbűnözésnek” hívom, de ez így hosszú lenne, legyen ezért csak migránsbűnözés”

– fogalmazott hívei előtt Trump.

Bejelentését, miszerint megválasztása esetén azonnal lezárja a mexikói határt és Amerika történetének legnagyobb migránsdeportálását indítja el, a tömeg üdvrivalgással fogadta.

Idaho államban is szavaztak, és Donald Trump elsöprő többséggel győzött.

Az eddigi előválasztások között talán itt volt a legnagyobb a fölénye Nikki Haley-vel szemben, hiszen a volt elnök a szavazatok 84 százalékát, míg Nikki Haley a voksok 13 százalékát tudta megszerezni.

a március 5-i, úgynevezett szuperkedden 16 államban tartanak jelölőgyűléseket. Ezeken az előválasztásokon kerül ki a két nagy párt – a demokraták és a republikánusok –

elnökjelölő konvenciójára továbbjutó küldötteinek körülbelül egyharmada.

 

Kötött és független jelöltek

Bár a választók országszerte az általuk preferált elnökjelöltre voksolnak,

a jelöltet valójában az országos pártkongresszusok küldöttei választják meg.

Az elnökjelölteknek az úgynevezett konvención lesz a küldöttek szavazatainak többségére szükségük ahhoz, hogy elnyerjék majd a párt elnökjelöltségét.

Ez azt jelenti, hogy egy választó az előválasztáson nem közvetlenül a jelöltre, hanem az adott jelöltet támogató küldöttre voksol. A voksoló választhat egyetlen jelölthöz sem kötődő, úgynevezett független küldötteket is, akik így szabadon szavazhatnak a konvención.

Az előválasztáson egy konkrét jelölt helyett

a „nem kötött” küldöttekre leadott voks egyfajta „bizalmatlansági szavazás.”

a vezető jelölt számára.

A szuperkedd kifejezés az 1976-os választási évben alakult ki. A politikai szakértők és újságírók szívesen használják a kifejezést, hogy hangsúlyozzák ennek az egyetlen napnak a fontosságát a választási folyamatban.

A kizárt 24 millió

A független jelölteket egyébként 16 államból 10-ben kizárja a sajátos választási rendszer, s ott csak a regisztrált demokrata vagy republikánus szavazók vehetnek részt az eseményen.

Hat államban viszont nyitott előválasztásra kerül sor, itt bármely regisztrált szavazó leadhatja voksát valamelyik jelöltre. Mint arról legutóbb az ABC News is beszámolt, a teljes elnökválasztási procedúra során

összesen 22 amerikai államban nem lehetséges, hogy a függetlenek szavazzanak,

ami idén például 24 millió, egyik párthoz sem kötődő szavazó „kizárását” jelenti.

A hagyományosan februárra vagy márciusra eső időpont idén

március 5-ére esik a választási naptárban.

Az előválasztás legelső szakasza után, amikor egy-egy államban mérték össze erejüket mind a demokrata, mind a republikánus jelöltek saját választóik előtt, most egyetlen nap alatt látványosan megsokszorozhatják – vagy akár el is veszíthetik – esélyeiket arra, hogy őket indítsa táboruk a 16 államban azonos időpontra időzített előválasztásokon.

Idén a következő szövetségi tagállamokat jelölték ki a szuperkedd voksolási helyszíneiként:

Alabama
Alaszka (csak a republikánus szavazóknak)
Arkansas
Kalifornia
Colorado
Iowa (csak a demokrata voksolók számára)
Maine
Massachusetts
Minnesota
Észak-Karolina
Oklahoma
Tennessee
Texas
Utah
Vermont
Virginia

Ezenkívül kedden

Amerikai Szamoán (Kelet-Szamoa),

az Amerikai Egyesült Államok külbirtokát képező, a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoporton is jelölőgyűlést (kaukuszt) tartanak.

A „mocsár királynője”

A szuperkedd még akkor is fontos, ha idén sem Joe Biden demokrata elnöknek, sem Donald Trump volt elnöknek nem kellett megizzadnia a versenyben. Biden eddig veretlenként került ki a megmérettetésekből, Trump éppen a napokban szenvedett vereséget  riválisától, Nikki Haley-től Washingtonban.

Nem véletlenül nevezte Trump „a mocsár királynőjének” riválisát: a politikai elemzők által gyakran emlegetett közhely, hogy az amerikai főváros a korrupció és az urambátyámrendszer mocsara. A republikánus elnökjelölt arra célozva, hogy annak idején mocsár borította Washington jó részét, amit le kellett csapolni,

többször fogadkozott, hogy „újra lecsapolja ezt a mocsarat.”

Így  magyarázta Trump, hogy nem nyert a főleg demokrata szavazók által meghatározott Washingtonban.

Trump ezt megelőzően szombaton három jelölő rendezvényen is győzött, és ezzel újabb küldötteket szerzett, akik támogatják őt a Republikánus Párt elnökjelöltségéért a szuperkeddi végső hajrában – írta a Politico.

A volt elnök megnyerte a delegátusgyűjtést a párt michigani konvencióján, valamint a missouri választási gyűléseken, ami megalapozta, hogy az áprilisi kerületi konvenciókon és a májusi államközi konvención elnyerje az állami küldöttek támogatását. A napot egy újabb, idahói választási győzelemmel zárta.

Mindeközben az eddigi előválasztásokon veretlen

Biden pozíciója szintén megrendült

az egyik legutolsó választási helyszínen, Michiganben. Bár az Egyesült Államok történetének legidősebb elnökjelöltje könnyedén megnyerte az ottani demokrata előválasztást, több mint 100 ezer demokrata előválasztó inkább az el nem kötelezett jelöltekre adta le voksát, míg 58 ezren a Bidenre voksolók közül is pártoktól független szavazóként voksoltak – ami ezúttal is a jelölttel kapcsolatos bizalmuk megvonását jelentette.

Mindkét, az elnök pozícióit győzelme ellenére is gyengítő akció mögött azok a több tízezres tömegek állnak, akik Michiganban így kívántak tiltakozni Biden gázai politikája ellen. Michigan „ellenállása” azért nyugtalanító jel Biden számára, mert ebben az államban 2020-ban csak igen kis, 2,8 százalékos fölénnyel tudta legyőzni riválisát.

Mivel a gázai palesztin halálos áldozatok száma meghaladja a 30 ezret, az erős arab–amerikai és muszlim lakossággal rendelkező államban a demokrata előválasztás előtt ezek a szavazók már tiltakoztak Biden Izrael-politikája ellen, és

azt követelték, hogy az elnök sokkal erőteljesebben szorgalmazza az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet.

A probléma hatékony kezelését illetően választóit valószínűleg nem győzte meg, hogy az elnök pénteki nyilatkozatában két alkalommal is összekeverte Gázát Ukrajnával fehér házi nyilatkozatában. Bejelentésében Biden azt igyekezett megígérni, hogy légi úton juttatnak segítséget „Ukrajnába”, a palesztin gyermekek számára. Biden, mint azt a brit The Guardian is aláhúzza, nyilván Gázáról beszélt, ám nem vette észre nyelvbotlását, s azt nem is korrigálta.

Eközben viszont a Biden ellen induló, rivális demokrata ellenjelöltek közül egyikük sem nyert nagy sikerrel: Dean Phillips képviselőnek sehol nem sikerült egy számjegyűnél magasabb eredményeket felmutatnia azokban a körzetekben, ahol Biden kampányolt.

Biden korábbi, szélsőbaloldali riválisa, Marianne Williamson szokatlan módon felfüggesztette a kampányát, majd a múlt szerdán bejelentette, hogy a szuperkedden ő is ringbe száll.

A bűvös határ

Technikailag egyik jelölt sem szerezheti meg a küldöttek többségének támogatását március végéig:

valószínűleg mindkét jelölt március 12-én vagy 19-én lépi át azt a határt,

amikor már maga mögött tudhatja a választók többségét. Trumpnak a 2429 küldöttből 1215, míg Bidennek a 3934 küldöttből 1968-nak a támogatását kell ehhez megszereznie.

A republikánus delegáltakért 2016-ban éles verseny folyt,

és Donald Trump éppen a szuperkedden vette át az irányítást. Trump aznap a 11 összecsapásból hetet nyert meg, bár a legnagyobbat, a texasit elveszítette.

2020-ban Joe Biden 14 versengő helyszínből 10-et megnyert a szuperkedden. Idén minden versenyt megnyerhet a regnáló elnök saját pártjának mai jelelőgyűlésein.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Washingtonba érkezik, ahol panelbeszélgetést folytat Kevin Roberts-szel, a leghíresebb amerikai konzervatív kutatóintézet, a Heritage Alapítvány elnökével. A következő napon Donald Trump korábbi amerikai elnök fogadja a magyar miniszterelnököt Floridában.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette:

március 8-án a magyar kormányfő Donald Trump korábbi amerikai elnökkel tárgyal Floridában.

Orbán Viktor és Kevin Roberts washingtoni beszélgetésére „Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak jövője” címmel, a magyar stratégiai gondolkodásról a kialakuló globális biztonsági, gazdasági és társadalmi konfliktusok korszakában témakörben kerül majd sor.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek