Alapvető közszolgáltatásokat veszélyeztet az energiakrízis Nyugat-Európában

Kevesebb mobiltelefonozást javasol a lakosságnak a francia köztelevízió. Indoklásuk szerint jelentős mennyiségű áramot lehet megspórolni akkor, ha az emberek nem használják a készülékeiket reggel nyolc és délután egy, valamint este fél hat és nyolc óra között. Az energiaválság azért is okoz hatalmas gondokat Franciaországban, mert az ottani atomerőművek több mint felét leállították. A magas árak miatt a franciák egyre elégedetlenebbek, a kormány pedig az Európai Uniótól vár megoldást – számolt be az M1 Híradója a hírről.

Új műsorelemmel bővült hétfőn a francia kőszolgálati televízió időjárás-jelentése. Mostantól színkódos figyelmeztetést adnak ki a lakosság áramfogyasztásáról. Zöld jelzés esetén az ellátás biztosított, narancs jelzésnél túl magas a fogyasztás, így érdemes csökkenteni, míg vörös szín esetén áramkimaradásra lehet számítani, ha nem kapcsolják ki az emberek a háztartási gépeiket.

„A jelentés végén azt is elmondjuk, hogy mit tehetnek a fogyasztók. Kerüljék például a mobiltelefonok használatát reggel nyolc és délután egy, illetve este fél hat és nyolc óra között. Télen engedjék le a redőnyöket és húzzák be a függönyöket, hogy ne szökjön ki a meleg”

– magyarázta a csatorna meteorológusa.

A franciák telefonos alkalmazáson keresztül is tájékozódhatnak az elektromos hálózat túlterheltségéről, hogy időben korlátozni tudják fogyasztásukat.

A német zöldideológia mintájára a francia állam maga teremtette meg az energiaválság feltételeit – nyilatkozta egy francia energetikai mérnök a Le Figaro napilapnak. A szakember szerint az elmúlt években leállított és elhanyagolt atomerőművek több mint 40 éven át biztosították a francia háztartások energiaellátását, ráadásul az egyik legalacsonyabb áron Európában. A francia atomerőműpark azonban mostanra a pusztulás szélére került, a reaktorok több mint fele nem működik, mert karbantartás miatt leállították, ez pedig súlyosbíthatja az energiaválságot az országban.

Múlt héten már több ezren vonultak utcára Párizsban, az energiaválság ugyanis mostanra minden gazdasági szektort érint, így jelentősen nőnek az árak, a bérek viszont változatlanok.

A problémára a francia kormány az Európai Unió intézkedéseitől várja a megoldást.

„Együtt kell meghatároznunk egy átfogó gazdasági válaszstratégiát egy tartós energiaválsággal szemben, mert az energiaárak emelkedése a rendszerből fakat. Ami a gázzal, az olajjal történik, az nem fog egyik napról a másikra eltűnni. A tét vállalataink versenyképessége, iparágaink versenyképessége, és van egy alapelv az európai egységes piacon: tisztességes verseny, amelytől nem távolodhatunk el” – fogalmazott Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, mielőtt az eurózóna több tárcavezetőjével egyeztetett hétfőn.

Végül abban állapodtak meg, hogy összehangolják az egyes nemzeti védelmi intézkedéseket, amelyek ideiglenesek és célzottak lesznek. Ellenkező esetben elindítanának egy bér-ár spirált, ami viszont tovább növelné a mostani rekordinflációt.

Hétfőn a francia miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt arról beszélt, hogy az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, és továbbra is az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszország számára. Véleménye szerint a szankciók feladása az európai értékekről való lemondást jelentené.

A folyamatosan emelkedő energiaárak miatt a villamosok és a metrókocsik hőmérsékletének 2 Celsius-fokos csökkentéséről döntött szerdán a Wiener Linien (WL) bécsi tömegközlekedési vállalat. A világítást is korlátozzák: ősszel és télen az állomások és az ott található köztéri szobrok este félhomályban maradnak.

A bécsi közlekedési vállalat szerdán jelentette be, hogy a jelenlegi 20 Celsius-fokról hamarosan egységesen 18 fokosra csökkenti a hőmérsékletet a bécsi villamos- és metrószerelvényeken. A vállalat közleménye szerint az intézkedés felkészülés az őszre és a közelgő télre.

A Kronen Zeitung című lap felhívja a figyelmet, hogy a hőmérséklet egységes szabályozása

nem lesz könnyű feladat, az osztrák főváros közösségi közlekedési vonalain ugyanis 11-féle villamos- és metrókocsit használnak.

Az elmúlt évtizedben készült járműveken elektronikus klíma szabályozza a belső hőmérsékletet, ami megkönnyíti a beállítást – közölte a társaság. Ezzel párhuzamosan folytatják az állomások és a járművek LED-es világításra való átállítását, valamint a szellőztetőrendszerek optimalizálását. Elkezdték a gázfűtéses rendszerek cseréjét is, a cél az, hogy a jövőben minél több állomásépületet fűtsenek gáz helyett geotermikus energiával.

A karácsonyi vásárairól és újévi koncertjéről ismert Bécs városában az elszálló energiaárak miatt csökkentik a közvilágítást.

„Idén nem lesz karácsonyi díszkivilágítás az osztrák fővárost körülvevő körúton, a Ringen” – közölte Roberta Kraft városi szóvivő az AFP-vel.

A korábbi évektől eltérően a bécsi Rathausplatzon a karácsonyi vásár fényeit csak éjszakára kapcsolnák fel, nem pedig szürkületkor – tette hozzá a szóvivő.

A városvezetés nem számolta ki, hogy a megszorítással pontosan mennyi megtakarítás várható, döntését Oroszország ukrajnai inváziója és a nyugati szankciókra adott orosz reakciók miatt megugró energiaárakkal indokolta. Az Osztrák Energiaügynökség múlt pénteken azt közölte, hogy a szeptemberi villamosenergia-árindex több mint 256 százalékkal emelkedik éves szinten.

A kilencmillió lakosú Ausztria nagymértékben függ a turizmustól, a gazdaság egyik motorjának az év végi ünnepségek számítanak.

A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben több mint négymillióan keresték fel Bécs híres karácsonyi vásárait. 2021-ben mintegy 30 bécsi bevásárlóutca volt kivilágítva napi hét órában, november 12-től január elejéig.

Előfordulhat áramkimaradás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében – mondta az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja egy keddi német lapinterjúban.

Janez Lenarcic a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének elmondta, hogy a koronavírus-világjárványnak az az egyik tanulsága, hogy nem akkor kell elkezdeni a válságkezelést, amikor beüt a krízis, ezért a bizottság igyekszik előre jelezni a jövőbeli válságokat.

Ebben „meglehetősen sikeresek voltunk, hiszen

már a háború előtt felkészültünk a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetekre,”

amit az is jelez, hogy az EU ötmillió kálium-jodid tablettát tudott adományozni Ukrajnának a veszélyeztetett atomerőművek körüli lakosság ellátására – fejtette ki a pártoktól független szlovén szakember.

Arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e az EU polgári védelmi mechanizmusának beindítására az energiaválság miatt, azt mondta, hogy ez „nagyon is lehetséges”, és a bizottság már dolgozik is a műveletek előkészítésén, méghozzá két lehetséges „forgatókönyv” alapján.

Az egyik lehetséges eset, hogy csak egy vagy néhány tagállamot érint egy kisebb esemény, például áramkimaradás.

Ekkor a társállamok a bizottság közreműködésével láthatják el a segítségre szoruló országot áramtermelő berendezésekkel, ahogyan a természeti katasztrófák esetén.

A másik lehetséges eset, hogy egyszerre sok ország kerül szorult helyzetbe, és így nem marad elég erő egymás megsegítésére. Ebben az esetben a bizottság a saját vészhelyzeti készleteinek mozgósításával képes lenne kielégíteni az igényeket – fejtette ki Janez Lenarcic.

Szerinte az uniós bürokrácia nem menne a gyorsaság rovására. Ezt mutatja, hogy 2021 végén egyszerre, ugyanazon a napon támogatták generátorokkal és üzemanyaggal a földrengéssel sújtott Horvátországot és Szlovéniát, ahol hóvihar rongálta meg az elektromos hálózatot. Voltak olyan esetek is, amikor több napon vagy héten keresztül nyújtott segítséget Brüsszel az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, így például az idén nyáron a németországi Harz-hegységben kitört erdőtüzek elleni küzdelemhez tűzoltó repülőgépeket biztosítottak, amelyeket több százszor vetettek be a német hatóságok támogatására – mondta az uniós biztos.

Százak vonultak hétfőn utcára a német fővárosban, hogy az energiaválság ellen emeljék fel hangjukat: három nap alatt másodjára tüntettek a berliniek az elszabadult energiaárak miatt.

„Az emberek fel sem tudják fűteni otthonaikat, és a helyzet csak romlik” – mondta egyikük.

Megközelítette a 11 százalékot az infláció szeptemberben Németországban – erre 1951 óta, több mint 70 éve nem volt példa.

Még ennél is nagyobb a baj az energiapiacon: a szeptemberi adatok szerint 44 százalékkal nőttek az energiaárak. Szakértők figyelmeztetnek: a drágulás nem áll meg, újabb csúcsokat fog döntögetni.

Ötszörösére nőtt a tavalyihoz képest a gázszámlája a bajor Streck sörfőzdének. A 300 éves családi vállalkozás idén elnyerte az év főzdéje díjat, ám a tulajdonosok szerint elképzelhető, hogy a kialakult helyzet miatt le kell húzniuk a rolót.

Őket is kisegítheti az a rekordnagyságú segélycsomag, amire a német kormány tett javaslatot: 200 milliárd eurót különítenének el a vállalkozásokat és felhasználókat sújtó rezsiterhek mérséklése céljából. Abban azonban

nincs egyetértés, hogy ki biztosítsa a gigantikus összeget: a szövetségi kormány vagy a tartományok.

„A tartományok álláspontja szerint a szövetségi kormány felelőssége a költségek biztosítása. Úgy számolunk, hogy a terhek a jövőben meg fognak háromszorozódni” – mondta Alsó-Szászország miniszterelnöke.

Nagyobb szolidaritást várnak el Németországtól nyugati partnerei – így reagáltak többen is a német segélycsomag hírére, amely mellett eltörpül az olaszországi 68, vagy a franciaországi 67 milliárd eurós válságalap. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerint a tagállamok lépéseit összhangba kell hozni a közös piac fenntartása érdekében. Hasonlóan vélekedett a gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos is.

„Nem kell kritizálni a tagállamok lépéseit, de kísérletet kell tenni arra, hogy elkerüljük a blokk széttöredezését. Ha sikeresen akarunk szembenézni a válsággal, szerintem magasabb fokú szolidaritásra van szükség és közös eszközöket kell találnunk” – mondta Paolo Gentiloni.

A koronavírus járvány idején elkülönített válságalapból kéne finanszírozni az európai energiaválság terheit: így reagált kedden Olaf Scholz német kancellár a holland miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kancellár szerint a 2021-ben felvett több száz milliárd eurós hitel keretösszegét még nem merítették ki, amit kár lenne tovább halogatni.

„Van egy óriási, 750 milliárd eurós alapunk, aminek túlnyomó többségét még nem költöttük el, de ennek most különösen nagy haszna lehetne. Szeretnénk ezt szem előtt tartani a tárgyalásokon” – mondta a német kancellár.

A kérdés megoldását sürgeti a legnagyobb német elosztóhálózat-üzemeltető vállalat: az Ampiron ügyvezetője áramkimaradások veszélyére figyelmeztetett, az országos leállást szerinte csak úgy lehet elkerülni, ha Németország felfüggeszti áramexportját Franciaország és többi európai partnere felé.

„Azt javaslom, hogy hagyjunk fel Ukrajna felfegyverzésével, üljünk le a tárgyalóasztalhoz és rendezzük békében a konfliktust” – mondta egy másik tüntető.