tóth gabi
Donald Trump már a tárgyalások előkészítésén dolgozik. Az orosz-ukrán háború leállítása a cél.
Orosz-ukrán háború és a béke kilátásai. Lassan három éve tart a háború Ukrajnában, világosan látszik, hogy egyik fél sem tud győzelmet aratni a csatatéren, de egyik fél sem akarja vesztesként befejezni a háborút. Az uniós országok többsége továbbra is támogatja Ukrajnát, "ameddig csak kell", Vlagyimir Putyin pedig háborús üzemmódra állította át az orosz gazdaságot. Donald Trump megválasztása az Egyesült államok élére azonban új helyzetet teremtett. Közölte, mielőbb le akarja zárni a háborút, és a továbbiakban kevesebb amerikai segélyt szán Ukrajnának.
Több nyilatkozatot is tett Donald Trump az orosz-ukrán háború lezárására vonatkozó terveiről. Még az elnökválasztási kampány idején találokozott Orbán Viktorral, a magyar miniszterelnök békemissziója során, Floridában. Erről a kormányfő egy képet is megosztott közösségi oldalán: Tárgyalás Trump elnök úrral a békéről. A nap jó híre: ő meg fogja oldani!
A magyar miniszterelnök az M1 aktuális csatornának a Karmelita kolostorban adott évértékelő interjújában úgy fogalmazott:
Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől.
Hangsúlyozta, hogy január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével "új világ" kezdődik. Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arról is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, "nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották" - mondta Orbán Viktor.
Donald Trump megválasztása óta interjút adott az NBC televíziónak, a New York Postnak és a Truth Social oldalán külön is üzent Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Az interjúk azt üzenik, hogy erőteljes nyomást kíván gyakorolni a háborúban álló felekre a béke megteremtése érdekében. Az orosz és ukrán nyilatkozatokból kiderült, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat akar, és a megszállt területek későbbiekben diplomáciai úton való visszaszerzését. Az oroszok a megszállt területek megtartását, Ukrajna semlegességét és az ország NATO-csatlakozásának kizárását kívánják elérni. A két fél álláspontja tehát távol áll egymástól.
A megválasztott amerikai elnök álláspontját, helyzetértékelését Donald Trump Aszad szír elnök bukása utáni bejegyzése világítja meg: Oroszország minden érdeklődését elvesztette Szíria iránt Ukrajna miatt, ahol közel 600 ezer orosz katona sebesült vagy halt meg egy háborúban, amelynek soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és amely örökké tarthat. Oroszország és Irán jelenleg meggyengült állapotban van, az egyik Ukrajna és a rossz gazdaság, a másik Izrael és annak harci sikere miatt. Hasonlóképpen Zelenszkij és Ukrajna is szeretne alkut kötni és megállítani az őrületet. 400 ezer katonát és sokkal több civilt veszítettek el. Azonnali tűzszünetet kell kötni, és meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Túl sok életet veszítenek el feleslegesen, túl sok családot tesznek tönkre, és ha ez így megy tovább, valami sokkal nagyobb és sokkal rosszabb lesz. Jól ismerem Vlagyimirt. Itt az ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A Világ vár!
Trump az NBC-nek úgy fogalmazott, hogy "aktívan próbálja befejezni a háborút, ha képes lesz rá", és hozzátette: Ukrajnának "valószínűleg" azzal kell számolnia, hogy hivatalba lépése után nem kap majd annyi katonai segélyt az Egyesült Államoktól, mint jelenleg. Vette az adást Scholz kancellár, és immár másodszor tárgyalt a következő amerikai elnökkel telefonon az ukrajnai helyzetről. A német kancellár a brüsszeli EU-csúcsról hívta fel Trumpot. Mindketten egyetértettek abban, hogy "az Ukrajna elleni orosz háború már túl régóta tart, és fontos, hogy a lehető leghamarabb a tisztességes, igazságos és fenntartható béke felé haladjunk".
Keith Kellogg, Trump elnök által kinevezett különmegbízott több európai fővárost is felkeres majd Trump beiktatása előtt, a háború gyors lezárását célzó béketárgyalások előkészítése érdekében. Kellogg a Fox Businessnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy szerinte mindkét fél készen áll a tárgyalásokra. Úgy érvelt, hogy a háború már eddig is óriási veszteségeket okozott, mintegy 350-400 ezer orosz katona és 150 ezer ukrán halt meg. Úgy véli, ez az a pillanat, amikor mindkét félnek hátrébb kell lépnie, és tárgyalásokat kell kezdenie. Hozzátette, Trump elnökként közvetíteni fog a béketárgyalásokon, és teljesíti választási ígéretét a háború lezárására.
Háborús időkben legfontosabb a stratégiai nyugalom - jelentette ki Orbán Viktor december 20-án a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Két fontos esemény zajlik párhuzamosan - mondta. - Az egyik, hogy az erőviszonyok napról napra változnak a frontvonalakon az oroszok javára és az ukránok rovására. A másik, hogy megváltozik Washington, a nyugati civilizáció főhadiszállása. Ezek a változások jók lesznek a nyugati világ számára. Normálisabb életünk lesz, mint korábban volt - értékelt. Az európai nemzeti vezetők - nyilván a saját választóik nyomására is - érzik, hogy le kell zárni a háborút, és egy tartós, kiszámítható biztonsági rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy Európa újra meginduljon a gazdasági fejlődés útján. Az embereknek elegük van a háborús helyzetből, elegük van az inflációból, a szankciókból - tette hozzá a miniszterelnök. Ezzel szemben az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban az elmúlt héten "mindennek az ellenkezője történt", az Európai Parlament legnagyobb pártjai kötöttek egy paktumot és írásba foglalták, hogy ők ezentúl is mindent úgy fognak csinálni, mint eddig: támogatják a migrációt, a gendert, a háborút. "Tehát őket nem zavarja, hogy a brüsszeli buborékon kívül hogyan változik a világ, ők menni akarnak előre" - fogalmazott, kijelentve: ez azt mutatja, hogy a legnagyobb problémák ma Brüsszelben vannak.
A magyar miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjújában úgy fogalmazott: az orosz-ukrán háború jövőre véget ér, „vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül”, visszatér a „békeévek politikája”, ezért 2025-ben repülőrajtot fog venni Magyarország. Orbán Viktor a háborúról azt mondta, hogy 300 milliárd eurót költött el rá Amerika és Európa, „ebből a pénzből az életszínvonal gyors emelkedését lehetett volna elérni egész Európában. Az európai fejlettség szintjére felhozhattuk volna a teljes Balkánt. Megfékezhettük volna a migrációt, lehetett volna építeni egy teljesen új európai védelmi rendszert”.