1000 napja tart a háború Ukrajnában. Véget kell vetni a vérontásnak!

1000 napja tart a háború Ukrajnában. Pontosabban: november 19-én lesz ezer napja, hogy Oroszország megindította az Ukrajna elleni háborút. Az Európai Parlament november 19-én rendkívüli ülést tart, hogy megemlékezzenek az ezer napról, amely eltelt az orosz–ukrán háború kezdete óta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet fog mondani.

1000 napja nincs béke Európában

Ezer napja nincs béke Európában, de Donald Trumpnak talán sikerül az, ami eddig másnak nem, és elérhető közelségbe kerül a tűzszünet, a fegyvernyugvás, mert már eddig is óriásiak a veszteségek emberéletben és anyagiakban. 
2022. február 24-óta Ukrajna területének közel ötödét elfoglalták az oroszok. A harcok során elesett vagy megsérült egymillió katona. Hogy pontosan hányan vannak, arról nincs adat, mindkét fél csak a másik veszteségeiről számol be, és a közölt adatok már az információs háború részét képezik. 
Több mint tízezer civil veszthette életét eddig a háborúban. Az ENSZ adatai szerint 6,7 millió ember hagyta el Ukrajnát, többségük nő és gyermek.
Az Európai Unió a háború kezdete óta

•  130 milliárd dollár katonai, humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. 
• Az Egyesült Államok 175 milliárd dollárt. 

A Világbank becslése szerint Oroszország „különleges katonai művelete” 152 milliárd dollár közvetlen kárt okozott Ukrajnában a háború első két évében.

A háború a világgazdaság egészét érintette

Az ukrajnai háború masszív és történelmi energiasokkot okozott a piacokon. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók a világgazdaság egészét érintették. Az OECD 2022-re még 5 százalékos gazdasági növekedést várt a világjárvány vége után, de novemberben már csak 3,1 százalékos volt az előjelzés, az EU növekedését pedig mintegy 0,3 százalékra tette a szervezet. Ma már az is elmondható, hogy az EU folyamatosan veszít a globális versenyképességéből, és ebben meghatározó szerepe van a szankciók unióra gyakorolt negatív hatásának.
A háború okozta emberi tragédiákról nincsenek statisztikai mutatók, de a gyerekeknek bizonyosan nem tesz jót, ha óvóhelyeken kell megtartani az iskolai órákat, az apák, nagyapák a fronton vannak, ha légvédelmi szirénák hangjára kell ébredni.
Ezer napja tart az ukrajnai háború, és ha holnap véget érne, akkor mintegy 500 milliárd dollárba fog kerülni a normális állapotok visszaállítása az országban. És ezek a költségek minden egyes további háborús nappal tovább fognak nőni, és újabb és újabb katonasírokhoz visznek virágot a gyászolók.

Fáradnak az emberek
 

Ukrajnát gazdaságilag a nyugati támogatások, a világbanki kölcsönök tartják életben, és az emberek kitartása, a nélkülözések vállalása. De az emberek is fáradnak. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok többsége ellenzi az Oroszország által elfoglalt területek feladását a békéért cserébe. „2024 októberének elején minden nehéz körülmény ellenére az ukránok többsége – 58 százaléka – ellenzett bármilyen területi engedményt” – áll a felmérésben. A területi engedményekre 32% volt kész – a háború elején ez az arány mindössze 10%-on állt. Míg az ukránok többsége nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy jóváhagynák-e az általános területi engedményeket, a számok eltérőek voltak, amikor a közvélemény-kutatók azt kérdezték, hogy nehéz, de elfogadható lenne-e egyes régiók feladása. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 46%-a hajlandó lenne elfogadni Donbász és Krím feladását.

Várható-e fordulat?

Várható-e fordulat a háború menetében? – kérdezik sokan. A kérdésre a választ Donald Trump választási győzelme, hivatalba lépése adhatja meg. Érdekes módon, a tőzsde már beárazta ezt kérdést. Az amerikai választások legfrissebb, érezhető hatásaként az ukrán államkötvények árfolyama 12%-kal emelkedett az egy hónappal ezelőttihez képest. Az FT jelentése szerint a növekedés annak a jele, hogy a befektetők arra fogadnak, hogy a hivatalba lépő Donald Trump-adminisztráció az Oroszországgal vívott háború gyors befejezését fogja szorgalmazni. Azt remélik, hogy a választások tűzszünethez vezetnek, és megerősítik Ukrajna képességét a hitelek visszafizetésére. A kötvénybe fektetők vélhetően arra tippelnek, hogy Ukrajna kész lesz elfogadni egy olyan megállapodást, amely a háborúban elvesztett területeinek feladását jelenti, és gazdasága gyorsan helyreáll az elkövetkező években.
"A kereskedelem nagy része valóban a háború befejezésén alapult, vagy legalábbis azon a lehetőségen, hogy Trump átnyomja a tárgyalások megkezdését" - mondta Thys Louw, az ukrán kötvényeket birtokló Ninety One portfóliómenedzsere az FT-nek.

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön az közölte, kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani. „Nagyon keményen fogunk dolgozni Oroszországgal és Ukrajnával. Oroszországnak és Ukrajnának meg kell állnia. A CNN megjegyzi, hogy egy floridai eseményen Trump sajnálatát fejezte ki a háború által okozott halálesetek miatt, „akár katonákról, akár civil emberekről van szó”.