Egyre borzalmasabb az ukrán háború

A világ pedig a hidegháborúra jellemző kétpólusú megosztottság felé tart. A nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal önti a fegyvert az ukrán hadseregnek, ez pedig Oroszországot is további erők mozgósítására ösztönzi. Kijev tavalyi ellentámadása korlátozott sikereket ért el csupán, és Bahmut után végül Avgyijivka is orosz ellenőrzés alá került. A nyugati fegyverek pedig egyre kevésbé látszanak a győzelem kulcsának, hiszen egyre kétségesebb, hogy ki fogja azokat használni.

Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Kijevből, Harkivból és Mariupolból is robbanásokat jelentettek. Ezzel egyidejűleg orosz páncélosok hatoltak be Ukrajnába délen, a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget felől, északon és keleten pedig a szomszédos Fehéroroszországból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy – mint mondta – katonai műveletet rendelt a kelet-ukrajnai szakadár területek orosz lakosságának védelmében.

„Úgy döntöttem, hogy különleges katonai műveletet indítok azzal a céllal, hogy megvédjem mindazokat, akik nyolc éve szenvedik el a kijevi rezsim bántalmazását és népirtó akcióit. Arra törekszünk, hogy demilitarizáljuk és nácítlanítsuk Ukrajnát, és bíróság elé vigyük azokat, akik elkövették a véres bűncselekményeket” – fogalmazott az orosz elnök.

Hajnalban rakéták csapódtak be az ukrán fővárosban, Kijevben,

találat érte a katonai hírszerzés épületét, a tévétornyot és több lakóház is megrongálódott. Az orosz katonák tízezrei megpróbálták elfoglalni az ukrán fővárost. Volodimir Zelenszkij elnök hadiállapotot hirdetett, és felszólította az embereket, hogy ragadjanak fegyvert.

„Fegyvert adunk mindenkinek, aki képes megvédeni országunk szuverenitását. Ukrajna jövője a polgároktól függ” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Az oroszok bekerítették Kijevet, ám a város környékén hetekig dúló harcok után sem tudták bevenni.

Márciusban azonban elfoglalták a dél-ukrajnai Herszon városát, valamint Zaporizzsját, ahol Európa egyik legnagyobb atomerőműve található.

Az invázió elindítása óta az oroszok elfoglalták Mariupolt is, így létrehozták az összeköttetést a krími és a donbaszi orosz erők között.

Eközben a visszavonuló orosz csapatok után Bucsában tömegsírokat találtak. Kijev szerint a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a bucsai járásban.

A konfliktus egyik legvéresebb epizódja eddig Bahmut város ostroma volt.

A hónapokig tartó csata Moszkva győzelmével ért véget, miután a Wagner-csoport orosz magánhadsereg 2023 tavaszán bevette a várost, majd átadta azt a kormánycsapatoknak.

Kijev tavaly nyáron indított ellenoffenzívát, amely minden, nyugatról érkező eszközbeli és pénzügyi segítség ellenére korlátozott sikereket ért el. Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka 2023 őszén már úgy fogalmazott, az ukrán–orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez.

Volodimir Zelenszkij idén február elején felmentette Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből, a helyére pedig Olekszandr Szirszkij vezérezredest nevezte ki.

Mindezek közben új, Bahmuthoz hasonló forgatókönyv kezdett körvonalazódni Avgyijivka városánál, ám az új főparancsnok még a teljes bekerítés előtt kivonta az ukrán csapatokat a településről, így elkerülték az újabb vagy legalábbis a bahmutihoz fogható vérfürdőt. A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokadszorra Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Sokan egyre kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy a nyugati országok rendszeresen küldött segélyei biztosíthatják az ukrán győzelmet.

„Washingtonnak és a többi NATO-résztvevőnek azon kellene gondolkodnia, hogyan találjon kiutat, hiszen a fegyverek küldése az ukránoknak nem biztos, hogy működik, különösen, ha nincs, aki elsüsse azokat” – írta nemrég egy volt magas rangú amerikai tisztviselő.

Kijev valóban küszködhet azzal, hogy újabb és újabb katonákat küldjön a frontra, erről árulkodhatnak az egyre könyörtelenebb kényszersorozási akciókról szóló hírek is.

Volodimir Zelenszkij elnök közben kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Berlinben Olaf Scholz kancellárral. Innen Párizsba utazik tovább, ahol hasonló megállapodást ír alá a francia elnökkel.

Szinte teljesen megsemmisült ez az avgyijivkai lakótelep az orosz tüzérségi és légitámadásokban. A kelet-ukrajnai iparváros körül október óta dúló harcok az elmúlt hetekben még hevesebbé váltak. A három oldalról támadó, túlerőben lévő orosz erők már áttörték a védelmi vonalakat, és a városon belüli meghátrálásra kényszerítették az ukránokat.

„Mindent földig romboltak a bombáikkal. A helyiek a pincékbe rejtőztek el. Az oroszok senkinek nem kegyelmeznek”

– mondta egy a közösségi médiára feltöltött videóban egy ukrán blogger.

A háború előtt mintegy 32 ezren éltek a donyeck megyei településen. Mostanra ezren sem maradtak. Többnyire idősek, akik a veszély ellenére sem hajlandók elhagyni otthonaikat. Az ukrán elnök korábban azt ígérte nekik: minden támogatást megad Avgyijivka védelméhez.

Az ukrán hadsereg új főparancsnoka nemrég erősítést is küldött a városba, de  ez sem volt elég, hogy visszatartsa az oroszok előrenyomulását. Az ukránoknak fel kellett adniuk a települést.. És várhatóan még ezzel sem lesz vége az ukránok meghátrálásának.

Avgyijivka bevételével teljes lett az oroszok Donyeck köré vont védelmi vonala, akik ezután zavartalanul folytathatják az utánpótlási folyosók építését a térségben – figyelmeztetett az ukrán katonai hírszerzés vezetője, aki azt is elismerte, hogy ez különösen megnehezítene minden, a Donbassz visszafoglalására tett ukrán kísérletet.

„Hihetetlenül heves harcok folynak keleten. Sajnos, az ukrán jelentések szerint a helyzet kritikus, az oroszok folyamatos nyomás alatt tartják az ukrán állásokat. Ez nagyrészt azért fordulhat elő, mert az ukrán erőknek fogytán a tüzérségi lőszerük”

– figyelmeztetett az amerikai elnök nemzetbiztonsági szóvivője. John Kirby emlékeztetett: a Kongresszus még mindig nem szavazta meg az ukránoknak ígért fegyvertámogatásról szóló törvényjavaslatot.

Amennyiben az Egyesült Államok továbbra is visszatartja az Ukrajnának ígért fegyverszállítmányokat, az Európai Uniónak kell megdupláznia a támogatását, ha nem akarja, hogy Ukrajna elveszítse a háborút – figyelmeztetett a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője pénteken. A német gazdaságkutató emlékeztetett: a háború kezdete óta az EU csaknem ötven milliárd eurónyi hadisegélyt ajánlott fel Kijevnek, amiből eddig 35 milliárd eurónyit bocsátott az ukránok rendelkezésére.

Németország ezt most több mint 1 milliárd euróval egészítené ki, egy Ukrajnával kötött biztonsági megállapodás részeként.

„Zelenszkij elnökkel aláírtunk egy hosszú távú, kétoldalú biztonsági megállapodást. A dokumentum jelentőségét nehéz volna túlbecsülni. Kimondja, hogy Németország támogatni fogja Ukrajna védelmét az oroszok támadó háborúja ellen, ameddig csak szükség lesz erre” – kommentálta a megállapodást a német kancellár.