Ukrajnai háború: az új határvonalakat tervezik a diplomaták

Ukrajnai háború: várható-e fordulat, ezt latolgatják a diplomaták nyugati lapoknak. Washington és Brüsszel Ukrajna további támogatását hangsúlyozza, folyamatos az orosz hadsereg ellen harcoló ország katonai és pénzügyi támogatása, de egyértelmű, hogy Donald Trump választási győzelme változást hoz a Nyugat Ukrajna-politikájában.

Ukrajnai háború: demarkációs vonalak kialakítása is felmerülhet

Még ha a Kreml tagad is egy telefonbeszélgetést Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, az egyértelmű, hogy az új amerikai elnök megválasztása hatással lesz az ukrajnai helyzetre. A Tagesspiegel a Washington Postra hivatkozva azt írja: a diplomaták már a lehetséges békemegoldásokon dolgoznak. A lap emlékeztet, Trump a választási kampányban azt állította, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak, ennek ugyan kicsi a valószínűsége, de a követendő politikai irányt, vagyis legalább a tűzszünet elérését kijelöli.
A Washington Post európai és NATO diplomatákat kérdezett – és kiderült, hogy bár Ukrajna támogatását hangsúlyozzák, a háttérben Oroszországgal is tárgyalásokat készítenek elő. A lap megjegyzi, hogy a színfalak mögött viták folynak egy demarkációs vonal mentén megkötött tűzszünetről a Nyugat Ukrajnának nyűjtott biztonsági garanciáiért cserébe, ami de facto a meglévő orosz ellenőrzésű területek legalább ideiglenes átengedését jelentené hivatalos elismerés nélkül.
"Ez már biztosan nem peremjelenség" - idéznek egy nyugati tisztviselőt, aki a cikk interjúalanyaihoz hasonlóan névtelen akart maradni.
Az európai politikusok többsége azonban még mindig messze van attól, hogy megegyezzenek a lehetséges biztonsági garanciákról. A fontos szövetségesek, köztük az Egyesült Államok és Németország mindeddig elutasították, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba. Ráadásul Oroszország láthatóan vissza akarja szerezni az egész Kurszk régiót, még mielőtt a tárgyalások megkezdődnének. 
Kijev hivatalos álláspontja pedig továbbra is az, hogy az orosz erőknek Ukrajna teljes területét el kell hagyniuk. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kedden közzétett felmérése szerint az ukránok 58 százaléka úgy gondolja, hogy Kijevnek „semmilyen körülmények között nem szabad földet áldoznia”, míg 32 százalékuk hajlandó lenne lemondani „egyes területekről” a megállapodás érdekében, hogy véget vessenek a konfliktusnak.
"Nem vagyunk a tárgyalások ellen - mondta egy nyugati diplomata a The Washington Postnak -, de a pillanat döntő, és attól függ, hogy Ukrajna milyen befolyással rendelkezik, és mit kap cserébe."