Telefonon egyeztetett Donald Trump és Vlagyimir Putyin

Telefonon egyeztetett egymással Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A beszélgetésre még csütörtökön került sor, de az erről szóló híreket csak most hozták nyilvánosságra.

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta meg a The Wasington Post nyomán a Magyar Nemzet.

A lap – egy informátorra hivatkozva – azt írta, hogy a hívás során, amelyet Trump floridai birtokáról bonyolított le, azt tanácsolta az orosz elnöknek, hogy

ne fokozza az ukrajnai háborús helyzetet, és emlékeztette őt Washington jelentős katonai jelenlétére Európában.

A két politikus megvitatta az európai kontinens békéjének célját, és Trump kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a jövőben is egyeztetne az orosz elnökkel, annak érdekében, hogy „az ukrajnai háború mielőbbi megoldásáról” tárgyaljanak.

Donald Trump Putyinnal való egyeztetése során azt is jelezte, hogy támogatna egy olyan megállapodást, amelyben Oroszország megtartja az elfoglalt területek egy részét

– állította a The Washington Post informátora.

Az újraválasztott amerikai elnök és Putyin esetleges egyeztetéséről napok óta folytak találgatások.

Trump csütörtökön az NBC-nek elmondta, hogy a választások óta mintegy 70 világvezetővel beszélt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – ehhez a híváshoz Elon Musk is csatlakozott.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral is beszélt.

A magyar kormányfőt elsők között hívta fel.

Amint azt korábban megírtuk, elnökválasztási kampánya során Trump kijelentette, hogy megválasztása esetén azonnal véget vetne az ukrajnai háborúnak, bár nem árult el részleteket arról, hogyan akarja ezt megvalósítani.

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt – jelentette ki Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egy interjúban.

Jake Sullivan a CBS televízió Face the Nation című műsorának adott interjúban a még megmaradt mintegy 6 milliárd dollárral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az erőforrások teljes mennyiségét elküldik Ukrajna számára. Hozzátette, hogy Joe Biden elnöknek a hivatali idejéből még hátralévő 70 napban lehetősége lesz arra, hogy a Kongresszus és a hivatalba lépő adminisztráció előtt úgy érveljen, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, mert az növekvő bizonytalansághoz vezetne térségben.

Az új és minden várakozás szerint teljes egészében republikánus többségű Kongresszus január elején alakul meg.

Donald Trump szóvivője vasárnap nem tagadta és nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, amely szerint Trump már csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy nappal azt követően, hogy Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt.

A The Washington Post vasárnap a leendő amerikai elnök és az orosz elnök közötti csütörtöki telefonbeszélgetésről írt, amely során az értesülés szerint Donald Trump arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne vigye az eszkaláció irányába az Ukrajna ellen viselt háborút.

Az orosz elnök csütörtökön gratulált Donald Trump választási győzelméhez, és akkor azt mondta, kész a párbeszédre Trumppal.

A héten az Egyesült Államok elnökválasztásának végkimenetele egy teljesen új politikai realitást, egy új politikai valóságot, egy új politikai környezetet hozott létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy innentől kezdve az amerikai adminisztráció, az amerikai kormány, az amerikai elnök az eddigi háborúpárti állásponthoz képest egy homlokegyenest ellentétes, békepárti megközelítést fog képviselni, ami pedig megkérdőjelezi és a változás kényszere elé állítja azt a teljes kudarcot vallott európai stratégiát, amely a fegyverek szállítására, a fegyverek Oroszország területén történő bevetésére, újabb szankciós csomagok elfogadására irányult.

Megjegyezte: az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának nyitóülésén is hallhattak olyan felszólalásokat, amelyek „egészen üdítő frissességgel vázolták, hogy mit kellene Európának tennie ebben az új valóságban”, ugyanakkor voltak olyan felszólalások is, amelyek az elmúlt majdnem három év „unalomig ismételt, sikertelen kliséit ismételgették”.

A tárcavezető jelezte, hogy „az üde színfoltokat jelentő felszólalásokat” mind-mind nem európai uniós tagországok vezetői tették, míg az uniós tagországok vezetőinek egy jó része még mindig „beleragadt abba a valóságba, ami már jóval a hátunk mögött van”.

Úgy vélte, ez veszélyes, de reményei szerint a következő időszak politikai vitái Európában lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kontinens is felismerje majd a saját helyét, a saját szükségleteit, a saját stratégiájának változására vonatkozó szükségletet.

Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus jelölt az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményváróra érkezik a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban. (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)

Szijjártó Péter szerint Donald Trump győzelme nemcsak a globális politikában jelent új realitást, hanem Magyarország életében is.

A republikánus elnökjelölt győzelme azt jelenti, jó sansz van arra, hogy „a jövő év már vissza tudja hozni a békét Európának”, és nyilvánvalóan a békében egészen más gazdasági lehetőségek nyílnak ki, mint egy háborús időszakban – vélekedett.

Hozzátette: a háborús időszak korlátozza a gazdasági lehetőségeket, mert védekezésre és fegyverekre kell költeni, a rossz közeg pedig visszaveti a gazdasági növekedést, energiaár-emelkedést és inflációt eredményez, míg „a békeidőszak kinyitja a gazdasági növekedés lehetőségét”.

A miniszter elmondta:

most egy olyan költségvetést fognak előterjeszteni, amely már erre a békeidőre reflektál, amelyben már nem kell újabb és újabb forrásokat a háborús környezet kihívásaira fordítani, hanem azokat fordíthatják az emberek mindennapi életét jobbá tevő intézkedésekre, mint a családi adókedvezmény megduplázása, a kis- és közepes vállalkozások soha nem látott mértékű támogatása, a 13. havi nyugdíj megvédése, vagy a fizetések vásárlóértékének növelése.

Szijjártó Péter a globális kereskedelmi háborút firtató kérdésre azt válaszolta: voltak ilyen típusú konfliktusok korábban is, amikor Donald Trumpnak hívták az Egyesült Államok elnökét, tehát ezek nem új típusú fejlemények, a világgazdaság két legnagyobb szereplője, az Egyesült Államok és Kína között. Úgy vélte, addig jó, amíg ez a verseny az egész globális gazdaság szempontjából inspiráló jellegű, és nem alakul át olyan kereskedelmi háborúvá, ami aztán gazdasági hidegháborúhoz vagy blokkosodáshoz vezet.

A tárcavezető bizakodásának adott hangot, mert – mint mondta – elnökként Donald Trump a legnehezebb kérdéseket is tárgyalásokkal próbálta megoldani, mint ahogy akkoriban biztató kereskedelmi tárgyalások zajlottak az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormánya között. Szerinte mindkét félnek az az érdeke, hogy egymással is a legjobb megállapodást kössék meg, és amennyiben ez a szempont kerekedik felül, akkor kifejezetten biztatóan látja a világgazdaság és a világkereskedelem jövőjét.