POLITIK
A II. világháború óta először.
A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) pénteken elfogadta a katonai szolgálatról szóló törvényt, amely 2027 júliusától önkéntes formában teszi lehetővé a szolgálatot férfiak és nők számára egyaránt.
Így készülnek a német fiatalok a sorkatonaság elleni tüntetésre Forrás: AFP
A jogszabályt 323 képviselő támogatta és 272 ellenezte a törvényhozásban. A törvényt még a német szövetségi parlament felsőházának (Bundesrat) is jóvá kell hagynia. A törvény értelmében a 2008 után születettek kérdőívet kapnak, melyre a férfiaknak kötelező válaszolniuk, és ebben kell választ adniuk, hogy szeretnének-e önkéntes szolgálatot teljesíteni.
A nők számára a válaszadás nem kötelező, mert a német alkotmány a nők katonai szolgálatáról nem rendelkezik. A törvény értelmében január 1-jétől a fiatal férfiaknak kötelező orvosi vizsgálaton részt venniük, és regisztráltatniuk magukat. Maga a katonai szolgálat nem kötelező, és havonta minimum 2600 euró (mintegy 990 ezer forint) fizetés jár érte. A hosszabb szolgálatot jobban honorálja a törvény.
Boris Pistorius védelmi miniszter a szavazás előtt úgy érvelt, hogy a szólás- és gyülekezés szabadsága, a vallásszabadság „nem fogja megvédeni magát”.
Ehhez olyan emberekre van szükség, akik kiállnak ezekért a dolgokért, nem pedig olyanok, akik a kerítés mögül várják, hogy mások ezt megtegyék
– mondta a politikus.
A törvénytervezet elfogadása előtt a német kormánykoalíciót alkotó pártok között vita folyt arról, hogy visszaállítsák-e a kötelező sorkatonai szolgálatot. Mivel a szociáldemokraták ezzel nem értettek egyet, végül az önkéntes szolgálat bevezetésében állapodtak meg, azzal a kitétellel, hogy a parlament elrendelheti a kötelező sorozást, ha önkéntes alapon nem sikerül elérni a kívánt létszámbővítést a hadseregben.
A NATO ajánlása szerint Németországnak 460 ezer főre kellene növelnie a hadserege létszámát, amelyben belül 260 ezer hivatásos, és 200 ezer tartalékos katonát kellene állományban tartania. Jelenleg 182 ezer a hivatásos, illetve 49 ezer a tartalékos katonáik létszáma.
Egyre komolyabb társadalmi konfliktust szült Németországban a sorkatonaság visszaállításának terve: kilencven városban készülnek diákok iskolai időben tiltakozni, miközben a tanárszövetség akár megrovással és eltanácsolással is fenyegeti azokat, akik emiatt nem jelennek meg az órákon. A diákok jogi szervezetei viszont azt állítják: a demonstráció a demokratikus részvétel része, és nem érheti büntetés azokat, akik élnek vele.
Tüntetők Kölnben (Fotó: AFP)
Péntekre mintegy kilencven német városban hirdették meg az Iskolai sztrájk a sorkatonaság ellen nevű akciót. A diákmozgalom szervezői azt kérik: a fiatalok a tanórákról kilépve vonuljanak utcára, hogy tiltakozzanak a Bundestag előtt álló törvénytervezet ellen – írja az Origo a Welt cikkére hivatkozva.
A CDU/CSU és az SPD által kidolgozott új szolgálati modell lényege:
- minden 18 éves fiatalt kötelező előszűrésre hívnának be,
- a férfiak számára ez kötelező eljárás lenne,
- a szolgálat első körben önkéntes maradna,
- ha kevés a jelentkező, jogszabályban állítanák vissza a klasszikus sorozást.
A Welt szerint ez a legjelentősebb változás a német hadkötelezettség rendszerében a 2011-es felfüggesztés óta.
Aki hiányzik, fegyelmit is kaphat
A Német Tanárszövetség elnöke, Stefan Düll egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: az iskolai órák alatti részvétel igazolatlan hiányzásnak számít, a tiltakozókat fegyelmi intézkedés, akár megrovás is érheti, az „iskolai sztrájk” kifejezés félrevezető, mert a diákok nem alkalmazottak, így jogilag nincs sztrájkjoguk. Düll szerint bárki tiltakozhat, de azt iskolaidőn kívül kell megtenni. A tanárok emellett arra figyelmeztetnek: a kampány hamisan kelti azt a benyomást, mintha az iskolában jogszerű lenne a „sztrájk”.
Tartományi minisztériumok is bekapcsolódtak, a szigor felé billen a mérleg
A hírek szerint három tartomány, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia is figyelmeztetést adott ki. Az oktatási tárcák szerint tanórán nem lehet tiltakozni, a diákoknak az iskolakötelezettségnek eleget kell tenniük. Ugyanakkor Türingia később pontosított: szülői kérésre, indokolt esetben egyedi felmentést adhatnak, ezt azonban az osztályfőnökök mérlegelik.
Diákszervezetek: Nem büntetni kell a fiatalokat, hanem meghallgatni
A Szövetségi Diákkonferencia, amely a Welt szerint több százezer fiatal érdekképviselete, teljesen más álláspontot képvisel. A szervezet főtitkára, Amy Kirchhoff kijelentette:
a diákoknak alapjoguk rész venni a nyilvános politikai párbeszédben, a gyülekezési jog nem szűnik meg az iskolában, a politikai nevelés nem csak az órák keretei között valósul meg.
Szerintük a tiltakozók nem rendbontást akarnak, hanem a saját jövőjüket érintő kérdésekben szólalnak fel.
A nagyvárosok – Berlin, Lipcse, Drezda, Erfurt, Magdeburg – diákjai már készülnek a megmozdulásokra. Egyes helyeken alternatív „polgári órákat” is tartanak majd, ahol szakértők beszélnek a hadkötelezettség jogi és biztonságpolitikai hátteréről.
Döntöttek a németek: jöhet a kötelező sorkatonaság! - írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Facebook-oldalán csütörtökön.
A német kormánykoalíció megállapodása szerint a jövőben minden 18 éves német férfinak kötelező lesz megjelennie a katonai sorozáson. Ha a sorozáson alkalmasnak minősítettek közül nem jelentkeznek elegendően önkéntesen katonának, a tervek szerint "szükségszerű katonai szolgálat" léphet életbe, azaz a kormány dönt arról, kinek kell bevonulnia a német hadseregbe - ismertette az államtitkár.
Ismerős helyzet, ugye? Ugyanezt az irányt mintha hallottuk volna itthon is a Tisza Párt honvédelmi "szakértőjétől", Ruszin-Szendi Romulusztól: "Berántunk mindenkit azonnal." Az Európában tomboló háborús pszichózis rendkívüli veszélyt hordoz magában, a politikai elit a háború felé sodorja a tagállamokat! Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, az ukránok behoznák magukkal a háborút, és kétségünk se legyen afelől, hogy a kontinens fiataljait a frontra küldenék - figyelmeztetett.
"A magyar kormány azonban nem engedi, hogy a fiataljainkat Ukrajnába vigyék! Nem a háború folytatására és eszkalációjára van szükség, hanem mielőbbi békére!" - emelte ki Kovács Zoltán.
Minden 18. életévét betöltött férfit kötelezően behívnak majd alkalmassági vizsgálatra, és ha a Bundeswehr (német hadsereg) önkéntes toborzása nem hoz elegendő jelentkezőt, a Bundestag (a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza) dönthet úgynevezett „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ebben az esetben sorsolással választhatják ki, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.
A megállapodást szerdán este egy válságtanácskozáson érték el, amelyen részt vett Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD), Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD) frakcióvezetők, valamint mindkét párt védelmi szakértői.
A Die Welt birtokába került közös dokumentum szerint a reform a következő pontokból áll.
- Kötelező alkalmassági vizsgálat: A jövőben minden fiatal férfit behívnak majd a kötelező orvosi és fizikai vizsgálatra, amely fokozatosan kerül bevezetésre. 2026-tól az összes 18 éves férfi kérdőívet kap, amely a motivációjukat és alkalmasságukat méri fel – ennek kitöltése kötelező lesz. A tényleges orvosi vizsgálat a 2008. január 1-je után született korosztályt érinti először, és az infrastruktúra kiépülésével fokozatosan minden évfolyamra kiterjed.
- Igény szerinti hadkötelezettség: Ha a Bundeswehr önkéntes toborzása nem biztosít elegendő létszámot, a Bundestag törvényben dönthet az „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ez a rendszer a hadsereg szükségletei és a rendelkezésre álló önkéntesek közti hiány pótlására szolgál. Amennyiben a potenciális hadkötelesek száma meghaladja a szükségletet, sorsolással dönthetnek arról, kiket hívjanak be. Automatikus hadkötelezettségi mechanizmus azonban nem lesz.
- Fizetés és juttatások: Az önkéntes szolgálatért havi bruttó 2600 euró – jelenlegi árfolyamon közel 1 millió forint – illeti meg a katonákat. Az egy évnél hosszabb szolgálatot vállalók gépjármű- és teherautó-vezetői engedély megszerzéséhez is támogatást kapnak.
- Katonai státusz: Változás, hogy a 12 hónapot meghaladó szolgálatot vállaló önkéntesek „időszakos katona” státuszt kapnak. A korábbi tervek szerint minden újonc automatikusan ebbe a kategóriába tartozott volna, de a végleges megállapodás differenciáltabb rendszert vezet be.
- A Bundeswehr bővítése: A reform célja, hogy a Bundeswehr a jelenlegi mintegy 180 ezer fős létszámról 260 ezerre növekedjen, reagálva az orosz fenyegetésre és a NATO megváltozott biztonságpolitikai követelményeire. A tartalékos állományt 200 ezer főre kívánják bővíteni, amit elsősorban az új szolgálati forma segítene elő. A sorkötelezettség célja, hogy a Bundeswehr hosszú távon megerősítse védelmi képességeit, és megfeleljen a NATO új követelményeinek.
A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái Fotó: Michaela Stache Forrás: AFP
A CDU/CSU és az SPD frakciói többhetes vita után megegyeztek Boris Pistorius védelmi miniszterrel (SPD) abban, hogy minden 18 év feletti férfit kötelezően sorozni fognak.
Ez a döntés az eddig önkéntes alapon működő rendszer végét jelenti, és a német hadsereg új korszakát nyitja meg.
Kötelező sorozás, sorsolás a bevonuláshoz
A megállapodás értelmében minden évben egy teljes korosztály férfitagjai kötelesek lesznek részt venni az orvosi és alkalmassági vizsgálatokon. Aki a vizsgálat után „katonai szolgálatra alkalmas” minősítést kap, önként jelentkezhet a Bundeswehrbe, írja az Origo.
Ha azonban nem lesz elegendő önkéntes, akkor sorsolással döntik el, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.
Ezzel lezárult a vita arról, hogy legyen-e úgynevezett „kettős sorsolásos” rendszer – Pistorius ezt ellenezte, és végül az ő álláspontja győzött.
Évente több ezer újoncot hívhatnak be
A Bild értesülései szerint a védelmi miniszter évente 3–5 ezer újonc bevonultatásával számol 2026-tól. A kormány szerint ez a létszám elégséges a haderő fokozatos bővítéséhez, írta a Junge Freiheit.
A hosszú távú cél, hogy a Bundeswehr létszáma 180 ezerről mintegy 260 ezer főre nőjön, a tartalékos állomány pedig elérje a 200 ezer főt.
A sorkötelezettség visszatér
A sorkötelezettséget Németországban 2011-ben függesztették fel, de az továbbra is benne maradt az alkotmányban, így a Bundestag egyszerű többséggel bármikor újra bevezethette.
A mostani döntés ezzel gyakorlatilag újraéleszti a sorkötelezettséget, bár hivatalosan továbbra is a „részleges önkéntesség” elvén alapul.
A legnagyobb nézeteltérés a kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU között az volt, hogy mennyire maradhat önkéntes a katonai szolgálat. Pistorius eredetileg kizárólag önkéntes alapú rendszert akart, a konzervatív uniópártok viszont automatizmust követeltek arra az esetre, ha nem lesz elég jelentkező. Végül a kompromisszumos megoldásban Pistorius elképzelése győzött, de a Bundestag bármikor dönthet a kötelező bevonulás aktiválásáról, ha a helyzet megkívánja.
A háttérben az orosz fenyegetés és a NATO-nyomás
A döntés hátterében a NATO új védelmi tervei és az orosz katonai fenyegetés áll. Berlin és Brüsszel is sürgette, hogy Németország növelje katonai kapacitásait, különösen a keleti szárny megerősítése érdekében.
A Bundeswehr jelenleg alulfelszerelt és létszámhiánnyal küzd, így a kormány szerint a mostani lépés elengedhetetlen Németország védelmi képességeinek helyreállításához.
Ripost hírek
